Az Indiát Srí Lankával összekötő, legendák övezte ősrégi híd az egyik legnagyobb és egyben legtöbb vitát kiváltó régészeti lelet. Ez az a híd, mely mára sokak szerint mesterséges stuktúraként kezelendő, vagyis valamikor emberkéz hozta létre. Ám a híd az előzetes kormeghatározások alapján 1,7 millió éves, vagyis joggal merül fel a kérdés: vajon ki építhette abban az időben?
Napjainkban egyre több tengerszorost tesznek átjárhatóvá modern, többsávos, a víztömeg felett átívelő hidakkal. India és a déli csücskéhez közel eső Srí Lanka közt eleve húzódik egy ilyen átjáró, bár nagy része a földrengések és erős ciklonok következtében a tengerfenékre süllyedt.
Régi templomi feljegyzések szerint a híd egészen 1480-ig teljes hosszában a vízfelszín fölé ért, addig száraz lábbal lehetett átkelni Indiából Srí Lankára.
Ádám hídjáról - hindu nevén Ráma hídjáról - van szó, melyet szentként tisztelnek, és amely Földünk egyik legrejtélyesebb kőemléke.
A világ egyik legrejtélyesebb hídja 1,7 milló éves
Intelligens építők
Az Indiát Srí Lankával összekötő ősrégi híd máig feltörhetetlen dió a régészek számára. Sokáig geológiai képződménynek tartották, mígnem a NASA felvételei olyasmit mutattak, aminek hatására a képek szenzációként járták be a világot.
A fotókon ugyanis tökéletesen kivehető, hogy a kőtömbök legalább 50 kilométer hosszan, precíz vonalban, egymástól azonos távolságra sorakoznak a víz alatt, ami egyértelműen a megtervezettség jele.
Véletlenszerű képződmény lenne?
Ezzel pedig meg is bukott az addigi nézet, miszerint csak homokpadok véletlenszerű láncolatáról van szó. Ez bizony híd, amelyet csakis intelligens építők hozhattak létre - a gond csak az, hogy vizsgálatok szerint a tömbök több mint egymillió évvel ezelőtt kerültek ide.
Kik rendelkezhettek akkoriban ilyen szintű technológiával? Hiszen a hivatalos álláspont szerint Homo sapiens is mindössze 150 ezer éve él a Földön.
Kelet-Afrikában 2 millió éve jelent meg ugyan az első általunk ismert, az emberek - vagyis a Homo genus - közé sorolt faj, a Homo habilis, ám ők még ősemberek voltak, és elképzelhetetlen, hogy azon a fejlettségi szinten ilyen monumentális híd létrehozására képesek lettek volna; abban az időben az emberiség még nem ismerte a szervezett építkezést.
Ádám hídja - hindu nevén Ráma hídja - 1480-ig a vízfelszín fölé ért, összekötve Indiát Srí Lankával
Az Indiai Geológiai Intézet igazgatója, Dr. Badrinarayanan Srinivasan kutatást végzett a különleges földsánc környezetében, és arra a következtetésre jutott, hogy az mesterséges konstukció, vagyis ember készítette.
Dr. Badrinarayanan és kutatócsapata a híd mentén 10 lyukat fúrt. Körülbelül 6 méterrel a felszín alatt találtak egy konzisztens meszes homokkő réteget, korallokat és sziklához hasonló anyagokat. A csapat 4-5 méterrel lejjebb egy réteg laza homokot is felfedezett, és ez alatt egy kemény sziklaképződményt, melyek szabályos kocka vagy téglatest alakúak voltak. Ezek képezik a keskeny földsáv alapját.
Tudósok úgy vélik tehát, hogy a híd mesterséges eredetét erős bizonyítékok támasztják alá: a szerkezet alapját képező rendkívül szabályos mészkőtömbök arra utalnak, hogy mesterséges konstukcióval van dolgunk; ezek a szabályos tömbök ugyanis nem lehetnek a természet megnyilvánulásai, azokat emberi kéz alkothatta.
Kutatók szerint a rendkívül szabályos mészkőtömbök arra utalnak, hogy a szerkezet mesterséges kontrukció
Majomemberek alkotása?
A híd titkát a hindu eposzok is megmagyarázzák, csakhogy az ilyen forrásokat a nyugati tudományban nem szokták komolyan venni. Pedig a legendákat nem lenne szabad lebecsülni, mert már számtalanszor vitték előre a kutatásokat. Egyes kutatók szerint ezúttal is segíthetnek tisztázni a kérdést: mi is ez a képződmény valójában. Nézzük először a Rámájana című hindu eposz válaszát!
Eszerint mintegy másfél millió évvel ezelőtt Dél-Indiában élt Ráma herceg, Visnu isten reinkarnációja, akinek feleségét, Szítát elrabolta, és Srí Lanka-i palotájába hurcolta egy démonkirály. Férje hadsereggel indult kiszabadítani, ám útját állta az óceán. Tanácstalan volt, hogyan szállíthatná át az ostromló erőt India déli csücskéről Srí Lankára, ha köztük hullámzik a tenger…
Rámának azonban ott voltak furcsa külsejű szövetségesei: a majmok. Ne állatokat, hanem inkább A majmok bolygója című filmben látottakhoz hasonló, intelligens lényeket képzeljünk el, akik saját nyelven beszéltek, az őserdőben lévő városaikban, fejlett társadalomban éltek, tudósaik pedig bonyolult gépezeteket építettek. Velük volt a híres majomvezér, Hanumán, és a nagy tudású építésze, akik rövid idő alatt megtervezték, és sok millió ügyes kezű majom segítségével megépítették az óceánon átívelő hidat
Immár átkelhetett a sereg, és a herceg sikeresen kiszabadította feleségét. Visszafelé egy varázsigével leromboltatta az átjárót, nehogy azon démonok kelhessenek át Indiába. Az eposz tehát ezzel, és nem földrengéssel magyarázza, miért került a híd nagy része a tenger mélyére.
A Rámajána című hindu eposz szerint Ráma herceg Hanumán, a majomvezér segítségével építette a hidat felesége kiszabadítására
Az első ember átkelője?
Egyesek viszont más legendát kötnek a hídhoz. Eszerint Ádám, az első ember a mennyből érkezett, és pont Srí Lankán ért földet. Át akart kelni Indiába, ám útját állta az óceán, ezért az Úrhoz imádkozott.
Angyalok siettek a segítségére, akik misztikus erejükkel pillanatok alatt megépítették a hidat, Ádám hídját. Ádám átlépdelt rajta, és Indiában telepedett le, utódai pedig innen vándoroltak szét a Földön.
Hogy kinek van igaza? Angyalok műve-e a titokzatos konstrukció, avagy intelligens majmoké? Vagy mindez csak jelképesen értendő, és valójában egy számunka eddig ismeretlen őskultúra alkotása? Netán mégiscsak a természet csodája? Maradnak tehát a kérdőjelek, és ki-ki eldöntheti magában, különösen, ha egyszer a sorsa úgy hozza, hogy ott állhat az óceán partján, nézve a vízben kígyózó kőtömbök sorát.
