A néma járványként is emlegetett csontritkulás alattomos, sokáig tünetmentes betegség, sokszor már csak a törés hívja fel a figyelmet arra, hogy valami baj van, noha az osteoporosis szűrhető, és a folyamat lassítható. Melyek a rizikófaktorai, és kiket veszélyeztet a betegség, illetve mit lehet tenni ellene? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

csontritkulás oseoporosis csontsűrűségmérés megelőzés terápia egészség

Oszteoporózisnak nevezzük a csontok tömegének és mésztartalmának csökkenését, amely fokozott törékenységgel, a kóros és akár spontán törések kockázatának fokozódásával jár. A betegség neve is azt jelenti: porózus, lyukacsos, üreges csont


A csontritkulást sokáig a menopauzán átesett nők betegségének tartották, ám mára bebizonyosodott, hogy a férfiaknak is oda kell figyelniük rá. Hazánkban kb. 600 ezer női és 300 ezer férfi beteg szenved osteoporosisban, a betegséggel összefüggésben kialakuló csonttörések száma évi 80 ezerre tehető. 

A csont egy élő szerv, amely folyamatos átalakuláson megy keresztül, épül, illetve bomlik. Alapesetben ezek a folyamatok egyensúlyban vannak,

gond akkor van, ha a csontvesztés felerősödik.

Az osteoporosis tulajdonképpen a csont anyagcsere-betegsége, aminek a következtében csökken a csont tömege, és ezzel párhuzamosan a szerkezete is átalakul: a csontgerendák elvékonyodnak, emiatt pedig a csont törékennyé válik. 

csontritkulás oseoporosis csontsűrűségmérés megelőzés terápia egészség

A csontritkulás első jele egy kisebb baleset miatti csonttörés lehet; leggyakrabban a gerinc, a combnyak, a medence és a csukló csontjai törnek el. Előrehaladott formájában már egy lehajlás, kisebb tárgy felemelése, köhögés is csonttöréshez vezethet. Súlyos esetben a csigolyák a test súlyától összeroppanhatnak, ami görnyedéshez és a testmagaság csökkenéséhez vezet


Egyéb betegségek kísérőjele is lehet

Megkülönböztethetünk

  • primer (elsődleges) és
  • szekunder (másodlagos) csontritkulást.

A primer osteoporosisnak nem tudjuk a pontos okát, de a kategórián belül beszélhetünk fiatalkori, posztmenopauzás, szenilis (vagyis 80 év fölötti) és férficsontritkulásról.

A szekunder osteoporosisnak számos oka lehet. Kialakulhat például vese-, bél- vagy májbetegség, gyulladásos reumatológiai vagy hematológiai betegségek következtében.

Hozzájárulhatnak bizonyos gyógyszerek is, továbbá lehet a kemoterápiás kezelés mellékhatása. A kivizsgálás során a reumatológus feladata annak eldöntése, hogy elsődleges vagy másodlagos osteoporosisról van-e szó.

A kockázatnövelő tényezők között vannak, amelyeket sajnos nem lehet befolyásolni: ilyen az életkor, a nem vagy a genetika. Ugyanakkor akadnak olyanok is, amelyek egészségtudatos magatartással elkerülhetők.

csontritkulás oseoporosis csontsűrűségmérés megelőzés terápia egészség


Rizikós kilók

Bizonyítható, hogy a dohányzás, a túlzott kávé- és alkoholfogyasztás, a mozgásszegény életmód negatívan hat a csontok erősségére.

A hasi elhízás miatt, vagyis az ún. viszcerális zsír arányának növekedésével megasabb az esély a csontritkulásra, a férfiaknál is! 

Ha túl sok állati eredetű fehérje és foszfor kerül a szervezetbe, az akadályozza a kalcium beépülését, tehát nagyobb mennyiségben kerülendők például a szénsavas üdítők, az ömlesztett sajtok, a konzervek és a húskészítmények.



Ezek mind segítenek

Mozgással, táplálkozással és bizonyos anyagok bevitelével sokat tehetünk a megelőzésért. 

A folyamat megelőzésében, lassításában szerepe van a kalciumnak, a D-, a C-, a K2- és a B6-vitaminnak, a magnéziumnak, a folsavnak, valamint a mangánnak. 

Kalciumpótlás
A kalciumszegény táplálkozás a csontritkulás melegágya. Egy átlagos magyar csupán napi 503 mg kalciumot fogyaszt, bár a szakemberek állásfoglalása szerint 800-1000 mg lenne a kívánatos. Ezt a mennyiséget persze nem csupán tejtermékekkel lehet bevinni, hanem az ásványi anyagban különösen gazdag tengeri halak, olajos magvak, káposzta, szárazbab, szójatej, aszalványok rendszeres fogyasztásával is. Aki mellőzi a tejtermékeket, feltétlenül gazgagítsa ételeit a felsoroltakkal, például vegyítse hüvelyesekkel a gabonaalapú köreteket.

D-vitamin-bevitel
Ahhoz, hogy a táplálékkal bevitt kalcium fel is szívódjon, D-vitaminra van szükség, amely részben a bőrben képződik, a napfény hatására. A 60 év fölötti magyar lakosság mintegy harmada szenved D-vitamin-hiányban. A bőrráktól való jogos félelmet figyelembe véve nyáron a kora délelőtti, illetve a késő délutáni napon való tartózkodás javasolt, amikor legalább a végtagjaink fedetlenek. Már mindössze napi 30 perc tartózkodás a szabad ég alatt elegendő a szükséges mennyiségű D-vitamin termelődéséhez. Télen viszont mindenképpen szükség van plusz D-vitamin bevitelére: ezt természetes úton a tengeri halak, a gomba és a máj rendszeres fogyasztásával tehetjük meg.

K2-vitamin pótlása
Az utóbbi években fény derült arra is, hogy a K2-vitamin is jelentős szerepet játszik a csontképző folyamatban. Ugyanis a kalciumot a csontokba egy oszteokalcin nevű fehérje építi be, ami egy úgynevezett K-vitamin-függő fehérje. Vagyis a csont minőségének megőrzéséhez azért van szükség a K2-vitaminra, hogy aktiválja az oszteokalcint, amely segít a kalcium beépítésében. Természetes forrása lehet a máj, a tojás, az állati zsírok, a fermentált sajtok, a savanyított káposzta és a kefír. (A véralvadásgátlót szedő betegeknek erről a kérdésről mindenképpen egyeztetniük kell a kezelőorvosukkal!)

Mozgás
A fizikai aktivitás hiánya komoly rizikófaktora az osteoporosisnak, rendszeres testmozgással akár meg is előzhető a betegség. Az egészséges emberek bármilyen kardiomozgást vagy izomfejlesztő edzést végezhetnek.

Előrehaladottabb csontritkulás vagy már bekövetkezett törések esetén gyógytornára van szükség, a gyakorlatok ugyanis korrigálják az osteoporosis során kialakuló jellegzetes testtartást, törés után erősitik az izomzatot. A mozgásbiztonság kialakítására a gyógytornásszal, mozgásterapeutával végzett, közösen betanult gyakorlatok a legalkalmasabbak, illetve olyan mozgásformák, mint a séta, a túrázás, a tánc, a nordic walking.

A fekvőbetegeknél megfigyelhető, hogy már néhány nap alatt megnő a vizeletben az ürített kalcium mennyisége, ami azt jelzi, hogy túlsúlyba kerülnek a csontbontó folyamatok. Egy hét alatt természetesen nem fejlődik ki csontritkulás, de ilyenkor mindenképpen ajánlott minél több zöldséget, tejterméket és olajos magvakat beépíteni az étrendbe.

csontritkulás oseoporosis csontsűrűségmérés megelőzés terápia egészség


Hogyan szűrhető ki?

A kivizsgálásnak a fizikális vizsgálaton túl négy pillére van:

  • a csontsűrűségmérés,
  • a csont szerkezetének meghatározása röntgenvizsgálattal,
  • a laborvizsgálat és negyedikként
  • a törési rizikó becslése.

A szűrés azért is döntő jelentőségű, mert a csontritkulásra - tünetek híján - leginkább már csak töréskor derül fény.

Az osteoporosis következtében kialakuló csigolyatörés pedig közel nyolcszorosára, a csípőtáji törés hatszorosára növeli a halálozás kockázatát!

Fontos tisztán látni, hogy az érintettek nem konkrétan a csonttörésben halnak meg, hanem annak következményei miatt - ilyenek lehetnek a műtéti szövődmények, illetve a kórházi fertőzések. A cél tehát a megelőzés! Ennek érdekében azoknak, akiknél a becsült törési rizikó magas, érdemes csontritkulás-vizsgálaton részt venniük.

csontritkulás oseoporosis csontsűrűségmérés megelőzés terápia egészség


Mit lehet tenni, ha már kialkult?

Létezik gyógyszeres és nem gyógyszeres terápia, előbbiről természetesen csak orvos dönthet. Léteznek hetente vagy havonta egyszer szedendő medicinák, sőt elérhetők háromhavonta, félévente vagy évente egyszer beadandó injekciós készítmények is.

Legalább ilyen fontos a nem gyógyszeres kezelés, döntő jelentőségű a kiegyensúlyozott táplálkozás, tápanyagpótlás és a mozgás. Akinél pedig már kialakult a csontritkulás, az próbálja megelőzni a töréseket, és

akadálymentesítse a környezetét: célszerű eltávolítani a csúszós szőnyegeket, küszöböket, csökkenteni kell a padlózat síkosságát. A fürdőszobában gumírozott szőnyegeket és kapaszkodókat célszerű elhelyezni. Nem biztonságos nagytestű kutyát tartani, sétáltatni. Érdemes átgondolni, milyen veszélyforrások lehetnek még a lakásban, és lehetőleg meg kell őket szüntetni.

Mennyire veszélyeztet az életmódbeli rizikófator?

1. Sokszor fogyasztasz feldolgozott és készételeket?
2. Heti 3 óránál kevesebbet mozogsz?                           
3. Dohányzol?                
4. Napi egy pohár bornál több alkoholt fogyasztasz?                                                     

Ha 3-nál több kérdésre igennel válaszoltál, érdemes csontritkulás-szűrésen részt venned, és mindent megtenned a folyamat megfékezéséért!

Forrás: National Health Service - Nemzeti Egészségügyi Szolgálat www.nhs.uk/conditions/osteoporosis
Lektor: dr. Keserű Róza 

csontritkulás oseoporosis csontsűrűségmérés megelőzés terápia egészség

Fotó: Pixabay