A kórházi tartózkodás leggyakoribb „mellékhatása” mind a mai napig a fertőzés; a betegek nagy része megkap valamilyen bakteriális, vírusos vagy gombás infekciót. A kórházi fertőzések súlyos problémát jelentenek, hisz akár halálos kimenetelűek is lehetnek. Hogyan kerülhetjük el őket és mit tegyünk, ha már megfertőződtünk? Hova fordulhatunk, ha sérülnek betegjogaink? Asbóth Mártont, a TASZ betegjogi projektvezetőjét kérdeztük.
"Többen halnak meg kórházi fertőzésekben Magyarországon, mint autóbalesetben" - hívta fel a figyelmet néhány éve az 1001 orvos hálapénz nélkül nevű Facebook-csoport. Így került a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ: jogvédő civilszervezet) látókörébe is a kórházi fertőzések ügye, akik elsősorban az szerették volna kideríteni, hogy a fenti állítás mennyiben állja meg a helyét. Ám kiderült, hogy ezt nem lehet megtudni.
"Még ma sincsencsenek összefoglaló, érthető adatok arról, hogy hányan halnalk meg kórházi fertőzésekben Magyarországon. A jelenlegi adatbázis ugyanis nem teljes körű, és nem is valid, ezért könnyen tévútra vezet" - magyarázza Asbóth Márton jogász, a TASZ betegjogi és önrendelkezési projektvezetője.
A TASZ korábban országos kampányt indított, hogy ráirányítsák a figyelmet a probléma súlyosságára, és hogy rákényszerítsék a döntéshozókat, tegyenek lépéseket a kórházi fertőzések megelőzésére.
A TASZ aktivistái 2018 őszétől kórházak elé települtek, hogy betegjogokkal kapcsolatban tájékoztassák a járókelőket. Emellett aláírást gyűjtenek petíciójukhoz, amellyel a kórházi fertőzések nyilvánosságra hozatalát szeretnék elérni. Indítottak egy internetes oldalt is, amelyen az érintettek megoszthatják a saját történetüket.
Honnan tudhatom, hogy a kórház, ahol kezelnek, mennyire érintett a kórházi fertőzések ügyében?
Sajnos ezt nem lehet pontosan tudni, mivel az ÁNTSZ nem hozza nyilvánosságra a számokat kórházakra lebontva. Arra hivatkoznak, hogy pánikot keltene, ha nyilvános lenne, mely kórházakban magasabb a fertőzések aránya.
A TASZ munkatársa azonban úgy látja, ha kiderülne, hogy egyik-másik kórház rosszabbul teljesít, akkor ki lehetne vizsgálni ennek az okát, lépni lehetne a helyzet javítása érdekében. A különböző típusú kórházakban eltérő súlyosságú és típusú betegeket kezelnek, ezért a fertőzések aránya is eltérő lehet.
Ráadásul vannak olyan kórházak, amelyek igyekeznek pontosan jelenteni a fertőzéseket, mások azonban nem tesznek eleget ezen kötelezettségüknek. Így pont azoknál az intézményeknél jelenhet meg elrettentőbb adat, ahol komolyabban veszik a problémát.
Asbóth Márton úgy véli, az illetékesek el tudnák magyarázni az embereknek, hogy egyes kórházakban miért van több fertőzéses eset, így nem kellene attól tartani, hogy a számok ismeretében a betegek majd olyan intézményekbe jelentkeznek, ahol nem nyújtanak megfelelő ellátást.
Melyek a leggyakoribb kórházi fertőzések, és mi okozza ezeket?
A kórházi fertőzéseket olyan baktériumok okozzák, amelyek ellenállnak az antibiotikumos kezeléseknek. Ezek a kórokozók elsősorban az antibiotikumok túlzott használata miatt fejlődtek ki.
A leggyakoribb betegségek közé tartoznak a tüdő- és torokgyulladás, a légúti és a húgyúti fertőzések, valamint a hasmenéses megbetegségek. A nyílt sebek, fekélyek, felfekvések szintén könnyen elfertőződhetnek. Az elnyúló antibiotikumos kúrák következményeként pedig könnyen elszaporodhatnak a szervezetben a különböző gombák.
Természetesen, az egyes osztályokon különböző fertőzések veszélyeztetik jobban a betegeket. A betegségeket a legtöbbször a Staphylococcus aureus (MRSA), az Escherichia coli, a Proteus, a Klebsiella, az Enterobacter, a Serratia marcescens, a Legionella baktériumok okozzák. Az intenzív osztályon kezelt páciensek 87%-a kap valamilyen hólyagkatétert, az ott szerzett fertőzések 99,3%-a ezzel köthető össze.
Egyes kórokozók emésztőrendszeri megbetegedésekhez, mások nehezen gyógyuló sebekhez vagy akár vérmérgezéshez vezethetnek. Mivel a kezelésük nehezen megoldható, és a betegek immunrendszere eleve le van gyengülve, a kórházi fertőzések sok esetben halálos kimenetelűek.
Hogyan kerülhetjük el betegként a kórházi fertőzéseket?
Ha kórházba kerülük, figyeljünk a személyes higiéniára, és a látogatóinkat is kérjük meg, hogy mossanak kezet és utcai ruhában ne üljenek az ágyunkra. Érdemes magunkkal vinni WC-papírt, szappant vagy késztisztító, kézfertőtlenítő folyadékot. Ha nem félünk konfrontálódni, és szükségét érezzük, szóljunk az orvosnak vagy az ápolónak, hogy mossanak kezet, mielőtt hozzánk nyúlnak.
Amennyiben megtudjuk, hogy egy szobtársunk megfertőződött, próbáljuk meg elérni, hogy elkülönítsék, mivel egyes fertőzések könnyen terjednek. Ha ez nem megoldható, az is segít, ha egy függönnyel, paravánnal elhatárolják.
Fontos tudni, hogy az invazív beavatkozások, például a műtétek jóval nagyobb kockázatot jelentenek. Felmérések szerint a kórházi fertőzések 40 százalékát a katéterek okozzák, de az intubálás is veszélyes lehet - ha lehetséges, kérjük az orvosunkat, hogy ne alkalmazza ezeket az eszközöket.
Mit tehetnek az egészségügyi dolgozók a fertőzések elkerülésére?
Asbóth Márton azt mondja, a kórházi fertőzések jó részét az egészségügyi alkalmazottak, az orvosok terjesztik - sokszor persze önhibájukon kívül.
Statisztikák szerint Magyarországon riasztóan alacsony az alkoholos kézfertőtlenítő használatának aránya, pedig a megfelelő kézmosás a legegyszerűbb módja a fertőzések elkerülésének.
Az interneten több tájékoztató videó is elérhető, amelyek a szakszerű - legalább 5 lépésből álló - kézmosást mutatják be.
Fontos, hogy az orvos használjon gumikesztyűt, és cserélje minden beteg megvizsgálása előtt. Ne használjon olyan eszközt, aminek sterilitásáról nincs meggyőződve. Emellett lényeges, hogy az orvos dokumentálja és jelentse a fertőzést, hogy a statisztikák valós képet adjanak a jelenségről.
A kérdés reflektorfénybe kerülése óta több kórház folyosóján is elhelyeztek kézfertőtlenítő eszközöket.
Ha kórházi fertőzést kapunk, mit tehetünk azért, hogy megfelelő kezelésben részesüljünk?
Merjünk kérdezni az orvostól és a nővérektől, próbáljunk meg minél több információt szerezni arról, hogy
mi történik velünk, milyen terápiát fogunk kapni, mik a választási lehetőségeink, vagy van-e lehetőség az elkülönítésre.
"Miközben sok olyan információ jut el hozzánk, hogy a betegeket nem tájékoztatják megfelelően, azt is sokaktól halljuk, hogy az orvosok megpróbálnak mindent megtenni az érintettek meggyógyítása érdekében" - mondja Asbóth Márton.
Ha kórházi fertőzés miatt ér minket károsodás, hova fordulhatunk? Érdemes pereskedni?
Nagy gond, hogy az egészségügyi rendszerből hiányzik egy, a kórházaktól független állami intézmény, amelynek az lenne a feladata, hogy kivizsgálja a betegpanaszokat.
Egyes, konkrtét esetekben lehetőség van kártérítési műhibaper indítására, ám ennek több hátránya is van. Egyrészt ezek a perek általában drágák és hosszadalmasak, akár évekig is elhúzódnak. Emellett a kártérítési perekben gyakran szinte lehetetlen a bizonyítás, mivel a felperesnek - a betegnek vagy hozzátartozójának - kell bizonyítania állítását. A bizonyíték pedig a kórház által kiállított dokmentáció, ha azonban ebben nem tüntetik fel a fertőzés tényét - ami sajnos gyakori -, akkor a felperes könnyen elvesztheti a pert.
Abban az esetben viszont érdemes lehet pert indítani, amikor rendelkezésünkre áll olyan dokumentum, amelyben említést tesznek a fertőzésről, illetve a kórokozó nevét is leírják - ezek közül a leggyakoribbak: MRSA, Clostridium difficile, E. coli.
Egy másik lehetőség a személyiségi jogi per indítása, ami abban különbözik a műhibapertől, hogy nem kell bizonyítani a károsodás mértékét, csak azt kell alátámasztani, hogy a beteg jogai sérültek (például a kórházban nem voltak meg a feltételek a fertőzés elkerülésére).
Asbóth Márton szerint, a legtöbb esetben nem a kórházakat, hanem a felelős állami szervet, azaz az ÁNTSZ-t terheli a felelősség. A TASZ a fertőzéses esetek összegyűjtésével azt próbálja elérni, hogy az ÁNTSZ éljen jogkörével: menjen el az érintett kórházakba, vizsgálja ki, hogy teljesülnek-e az alapvető előírások, és cselekedjen a problémák megszüntetése érdekében.
A TASZ munkatársa úgy látja, az egyéni pereknek is lehet hatása a rendszerre, ha ugyanis sorozatosan indulnak ilyenek, és ez elér egy kritikus tömeget, az változtatásra kényszerítheti a döntéshozőkat.
Tovább információk, illetve kórházi fertőzés bejelentése a TASZ-nál: www.tasz.hu/korhazifertozes
Fotók: Pixabay
