Többször visszaszaladsz, hogy bezártad-e az ajtót, kikapcsolatad-e a vasalót? Zavar a rendetlenség? Rigolyái, bogarai mindenkinek vannak, de a valódi kényszeresség más. Egy kényszerbeteg nem azért tartja patikatisztán a lakását, mert szereti a rendet, ám nem könnyű meghúzni a határt a normálisnak tekinthető és a beteges cselekvés között. Naponta hány kézmosás szükséges, hány fér még bele, és mennyitől számít betegesnek? Meddig motiváló a megfelelni akarás, és mikortól nyomasztó? Hol a határ? Mikortól betegség egy kényszeres cselekvés vagy gondolat? 

kényszerbetegség pszichológia psziché

A kényszeres jelzőt egészen másképp használja a köznyelv és a tudomány. A hétköznapi társalgásban arra mondják, aki feltűnően rendszerető, tisztaságmániás vagy "szögletes", tehát túlzott mértékben a szokásai rabja.

Pszichológiai értelemben a kényszerről, kényszerbetegségről beszélve egy nagy erővel fellépő, belső, kínzó, kellemetlen késztetésre utalunk, amelyet az egyén képtelen konrollálni. Olyan, mint egy belső parancs, amelynek nem igazán van értelme.


Hogyan kezdődik?

Mindannyiunknak vannak megrögzött szokásai, rituáléi, amelyektől nem esik jól eltérni. Már az illem, a munkahelyi vagy iskolai házirend és a közlekedési szabályok is meghatározott viselkedésre kényszerítenek bennünket. Ezek külső kényszerek, szokásrendszerek, amelyek a társadalmi érintkezésben, a beilleszkedés, a mindennapi életvezetezés szintjén lehetnek fontosak.

Az egészséges és a beteges szint közötti határ a rítusok mennyiségén, időtartamán, tartósságán múlik.

- Előfordul, hogy valaki összeomlik egy krízis nyomán, és pár napig vannak kényszeres gondolatai, cselekedeti, de ezt még nem nevezzük patológiásnak mert a jelenség nem tartós - mondja dr. Szeifert Noémi pszichológus. - A kényszeres gondolatok, cselekedetek akadályozzák, megnehezítik az életvezetést, az egyén - és környezete - szenved tőlük. 

Vagyis, ha stresszhelyzetben, vagy elbambulva csavargatom a hajam, és ez sem engem, sem a környezetemet nem zavarja, akkor ez nem patológiás.

Egészséges is lehet a kényszer, ha van haszna, logikája, és nem akadályoz senkit: ilyen, amikor a szülők ragaszkodnak hozzá, hogy az udvarról bejőve, az iskolából hazaérkezve először kezet kell mosni.

Sokan az ajtó bezárásának, vagy a vasaló kikapcsolásának ellenőrzését élik meg kényszerként, de az ilyen jellegű ismétlődő cselekedetek mögött gyakran szórakozottság, a koncentrálás hiánya áll;  másra gondol közben, nem figyel, ezért kell ellenőrizni, ez sem számít betegesnek.

A kényszerbetegeket zavarja a saját kényszeres cselekvésük, szégyellik, és megpróbálják eltitkolni a dolgot, a jelenségre ráépülhet depresszió, pánikzavar is.

Jellemzően serdülőkorban jelenik meg a kényszeres viselkedés, de lehetnek már előjelei korábban is. Fura az, ha egy gyerek nem szeret homokozni, mert attól piszkos lesz a keze. A körömrágás is lehet kényszeres, ami elég gyakori jelenség. Gyerekkorban könnyebb visszabillenteni a fejlődést az egészséges vágányra, ezért bármit észreveszünk, érdemes szakemberhez fordulni, még akkor is, ha nem vagyunk biztosak abban, hogy az patológiához vezethet.

kényszerbetegség pszichológia psziché


Hol a határ?

- A patológiai kényszerbetegek száma viszonylag magas, az ő esetükben a kényszergondolatok és a kényszertevékenységek szorongást váltanak ki. Nem tisztázott, hogy pontosan mi okozza a betegséget, feltételezhetően neurobiológiai, pszichológiai és genetikai okok is vannak a háttérben - magyarázza a pszichológus. - Alapvetően az az elfogadott álláspont, hogy a kényszergondolatok hatására alakulnak ki a kényszercselekvések, de néha önállóan is jelentkeznek. 

A leggyakoribb, hogy a nyomasztó gondolatait úgy tudja megszüntetni az érintett, hogy valamit cselekszik. Például fél a beszennyezettségtől, ezért mániákusan mossa a kezét és takarít.

De kialakulhat nem logikus tevékenység is: például retteg attól, hogy bántani fogja a szeretteit, és kitalálja, hogy ha hármat lép hátra, akkor megvédheti őket. Ez ideig-óráig oljda a szorongást, de gyakran a cselekvést tovább kell fűzni, például hármat lép hátra, majd ugrik egyet előre, és így tovább. 

A babona is ehhez hasonló: vizsga előtt meg kell simogatni egy bizonyos szobor lábát, vagy csak a bal oldali lifttel lehet felmenni az emeletre. De  mivel az ember nem vizsgázik minden nap, ezek a cselekvések nem uralkodnak el az érintettek mindennapjain. Ha valaki be sem megy vizsgázni, mert nem találta meg reggel a szerencse-alsóneműt, akkor az már nincs rendben. 

Az egészséges ember képes túllépni azon, ha nem tudja a megszokásait követni, lehet, hogy van benne egy kis diszkomfortérzés, de nem szorong, és teszi a dolgát. A kényszeres tudja, hogy nem reális a rituálé, amit követ, de dolgozik benne a kényszerítő erő, hogy mégis meg kell csinálnia.

A rendmániás szereti, ha minden a helyén van, de el tud aludni akkor is, ha nem száradtak meg az edények a csepegtetőn. Akkor válik a dolog kényszeressé, amikor a késztetés akadályozza az életvezetést, amikor nem tud aludni, felkel, és makulátlanra törli a bögréket az éjszaka közepén.

Tovább színesíti a képet a kényszeres személyiségzavar, melynek fő jellemzői a makacsság és rugalmatlanság, a túlzott kontrollálási igény, extrém perfekcionizmus. Itt azonban a tünetek énazonosak, nem okoznak szorongást, de az életvezetést itt is akadályozzák, megnehezítik, mert a környezetet zavarja ez a viselkedés. Leginkább a kapcsolataikban jelentkeznek súrlódások emiatt.

kényszerbetegség pszichológia psziché


Megfelelni mindenáron

A megfelelési kényszer az egészséges megfelelési igény patológiás változata, ami fokozatosan alakul ki. A baj az, hogy amikor minden téren és helyzetben a maximumot akarja kihozni magából az ember, akkor egy idő után folyamatos sressz és szorongás kíséri a cselekedeteket, és komoly görcsök alakulnak ki.

- A jelenség hátterében általában kisebbrendűségi érzés áll, "mindenkinek szeretnie kell, ha valaki nem szeret, akkor én rossz vagyok" - magyarázza a szakértő. - És persze ott van a média nyomása is, hogy például a nemrég szült anyukának tip-topnak kell lennie, szép hajjal, sminkkel, lapos hassal kell vidáman pelenkáznia a mosolygós kisbabát a csodálatosan berendezett, trendi, steril gyerekszobában.

Észre sem vesszük, hogy a megfelelési kényszert beletápláljuk a gyerekeinkbe is. "Ne hozz szégyent a fejemre, hadd legyek büszke rád! Alsó tagozatban elvárható a kitűnő eredmény, nézd meg az én bizonyítványomat!" A jobbik eset, amikor a szülők észreveszik a gyerekükön, hogy görcsösen meg akar felelni mindenkinek, és ezt oldani szeretnék.

Fontos megértetnünk vele, hogy fogadja el és szeresse magát. Olyan nincs, hogy mindenkinek meg tudunk felelni. A tökéletesnek tűnő embereket egyébként sem szeretik, a tökéletesség nem szimpatikus. Azt szeretjük, ha valakin van fogás, a kis hibákkal együtt leszünk emberiek.

Azt kell megértetni a gyerekkel, hogy nem kell mindenből tökéletesnek lennie, sőt akár azt is megengedheti magának, hogy bizonyos területeken nem jó. A fontos dolgokban legyen elég jó, és abból töltekezhet annyira az énképe, hogy el tudja fogadni a gyengeségeit. Ha folyamatosan leplezni próbálom a hibáimat, akkor ez rengeteg energiát felemészt. De mindezt hiába magyarázom el a gyereknek, ha közben egészen már példát lát tőlem. A szülőnek is el kell fogadnia saját tökéletlenségeit, csak így képes ezt a hozzáállást átadni a gyereknek. 

kényszerbetegség pszichológia psziché


Ami gyakori, ami tipikus, ami beteges

A kényszergondolatok közül a leggyakoribb a beszennyezettségtől, piszoktól való félelem, a különböző kétségek, a veszettségtől való félelem és az agresszív viselkedés miatti aggodalom, amikor attól fél az egyén, hogy nem tudja tűrtőztetni magát, és agresszívan fog viselkedni; például imádja a gyerekét, de bevillan, hogy valahogy kárt fog benne okozni, és onnatól fogva ettől retteg.

Tipikus a tökéletesre való törekvés, az extrém rendmánia, a saját test kinézetével kapcsolatos kényszergondolatok, a betegségtől való rettegés. Páldául amikor az érintett reszket attól, hogy rákos lesz, elmegy az orvoshoz, kivizsgálják, közlik vele, hogy minden rendben, aznap még jól van, de másnap újra retteg. Gyakori a gyűjtögetési kényszer, a vallással, erkölccsel, büntetéssel kapcsolatos kényszeres gondolatok és szimmetriára való törekvés.

A kényszercselekvések gyakran a tisztasággal kapcsolatosak - mosás, mosakodás, takarítás -, de gyakoriak a ellenőrzéssel, renddel kapcsolatos kényszerek - számolás, ismétlés, rendezgetés. Az még nem kóros, ha valaki jártában-keltében megszámolja a lépcsőket, de ha már a csempéket is össze kell adnia a folyosón vagy az ablakokat minden épületen, esetleg a cselekvéseit számolgatja - hányat lépett, hányszor mosott kezet, hányszor mondta azt, hogy nem -, és ezzel

akadályozza magát vagy másokat, akkor az már beteges.

kényszerbetegség pszichológia psziché