A WHO (Egészségügyi Világszervezet) előrejelzése alapján a COPD 2020-ra a harmadik leggyakoribb halálok lesz a szívbetegségek és a storke mögött. Hazánkban több mint félmillió ember szenved e súlyos légúti betegségben úgy, hogy többségük nem is tud róla; ám ha a betegek nem kapnak megfelelő kezelést, állapotuk gyorsan romlik. Kiket érinthet a betegség? Milyen tüntek utalnak a veszélyes kórra? Hogyan lehet megelőzni, kiszűrni és milyen terápiák állnak rendelkezésre? Utánajártunk!
A WHO adatai szerint több mint 3 millió ember hal meg évente COPD következtében, többen, mint emlőrákban és a cukorbetegség szövődményeiben együttesen
A COPD egy krónikus, légúti szűkülettel járó betegség. A négy betű az angol Chronic Obstructive Pulmonary Disease kifejezés rövidítése, jelentése: krónikus obstruktív tüdőbetegség.
A COPD betűszó az egész világon a légúti áramlás csökkenésével járó, a tüdő kóros gyulladásos reakciójának következtében kialakuló betegséget jelenti.
A krónikus kifejezés tartósan fennálló állapotot jelöl, az obstruktív jelentése: szűkülettel járó, ami a hörgők simaizmának összehúzódására, ennek következtében egyre romló légzésfunkcióra utal. Progresszív, azaz fokozatosan előre haladó betegség, amelyet a légúti áramlás csökkenése, jórészt viszafordíthatatlan (irreverzibilis) hörgőszűkület jellemez.
A COPD megelőzhető és kezelhető betegség.
Szürke zóna: fel nem ismert betegek
A COPD elsősorban a 45-50 év feletti korosztályt érinti. Magyarországon a betegek számát félmillióra becsülik, de csak a felét kezelik - sorolja az adatokat dr. Urbán Veronika pulmonológus (tüdőgyógyász) szakorvos. - A COPD-s betegek 90 százaléka dohányzik, vagy korábban dohányzott. A napi egy doboz cigaretta 30 éven át 30 csomagév kockázatot jelöl. Plusz a környezeti ártalom, bizonyos faanyagok égetése során keletkező égéstermékek, a passzív dohányzás szintén COPD-hez vezethetnek.
Könnyen összetéveszthető tünetek
A szervezet számára a tiszta levegő, az oxigén létfontosságú, a légcsere a tüdő léghólyagocskáiban (alveolusok) zajlik. Ezeket károsítja a dohányzás és egyéb légúti ártalmak. Mivel a tüdő hatalmas "tartalékkal" dolgozik, és
a légzésfunció romlása fokozatosan alakul ki, így sokszor nehéz a COPD-t korai stádiumban felfedezni.
A COPD rejtőzködő betegség, a korai tünetek kevésbé feltűnőek, és könnyen összetéveszthetők. Például a sípoló légzést gyakran asztmának diagnosztizálják, és nem minden esetben társul hozzá panaszként a köhögés, bő váladékürítéssel - mondja a tüdőgyógyász.
A WHO 65 millióra becsüli a COPD-ben szenvedő betegek számát, más tanulmányok szerint megközelíti a 329 millió főt
A COPD egyik típusát a krónikus hörghurut tüneteivel lehet jellemezni, amelynek fő tünetei
- a köhögés és
- a bő, hurutos váladékürítés,
a másik típusnál inkább a tüdőtágulással járó (emfizémás)
- nehézlégzés a fő panasz.
A vezető tünetek, amelyek a COPD-re irányítják a figyelmet:
- 45 év feletti életkor
- dohányzás
- tartós köhögés
- rendszeres köpetürítés
- légszomj, nehézlégzés jelentkezése fizikai aktivitás közben.
A COPD más tüdőbetegséggel együtt is előfordulhat, társulhat asztmával, tüdőfibrózissal vagy tüdődaganattal - figyelmeztet a szakorvos.
Fájdalommentes légzésfunckiós vizsgálat
A COPD diagnózist a tüdőgondozóban állítják fel, légzésfunckiós vizsgálattal. Mérik a tüdőtérfogatot és a levegő kifújásának sebességét. Ezek alapján, ha csökkennek az értékek, vizsgálják azt is, hogy ezek az értékek javulnak-e hörgőtágító hatására. A visszafordítható (reverzibilis) légúti szűkület az asztmára jellemző, ha nem javulnak a paraméterek, akkor állapítják meg a COPD fennállását - ismerteti a vizsgálat menetét dr. Urbán Veronika.
A kezelés hörgőtágító gyógyszerek alkalmazásával történik.
Akut fulladás esetén gyors hatású szereket kell beszívni, krónikus tünetekre hosszú hatású, megelőző kezelést ír fel az orvos. Gyakori a sípoló légzés, kórházi kezelést igénylő légzésromlás esetén akár COPD, akár allergiás asztma okozza, az inhalációs szteroid (spray formájában adagolt, belégzett gyógyszer) javasolt.
Fiatalabb COPD-s beteg esetén, ha nagyon gyorsan romlik a légzésfunkciója, és a megfeleő kezelés sem segít, szóba jöhet a tüdőtranszplantáció.
A betegséget lehet kezelni, lehet késleltetni az állapotromlást, de meggyógyítani ma még nem tudják.
Nem gyógyszeres kezelések
A kezelés nem gyógyszeres részét képezi
- a dohányzásról való leszokás támogatása és
- a légzésrehabilitáció.
A leszokás jelentősen javítja a beteg életminőségét, és csökkenti a COPD-vel összefüggő halálozást.
A szövődmények kialakulását előzi meg a legyengült immunvédelemmel bíró légutak különböző fertőzések elleni védelme, ezért fontos beadatni az influenza és a tüdőgyulladást okozó Pneumococcus elleni védőoltást.
A gázcsere nagyfokú romlása, oxigénhiány kialakulása esetén otthoni oxigénkezelésre is szükség lehet. A hagyományos oxigénpalackot vagy a modern oxigén koncentrátort tüdőgyógyász szakorvos rendeli.
Nem sokan tudják, de létezik már kicsi, akkumulátorral működtethető oxigén koncentrátor is, amivel a beteg kimozdulhat otthonról, és maga intézheti az ügyeit. Ez sokat számít az életminősége szempontjából.
A megelőzés érdekében azonban a legfontosabb a dohányzás mellőzése - tanácsolja a tüdőgyógyász.
Generációkon átívelő ártalom
A tüdőt károsító környezeti hatások szempontjából legismertebb az anyai dohányzás aktív (maga gyújt rá) vagy passzív formája (mások füstjét szívja) egyaránt. Fontos, hogy a nők tegyék le a cigarettát a teherbe esés előtt, hogy jobb esélyt adjanak a gyermeküknek az egészséges tüdőfejlődésre - hívja fel a figyelmet a szakorvos. - Az anyai dohányzás ártalma nemcsak az utódot érinti, hanem öröklődik is.
Ez az összefüggés úgy is kimutatható, ha a nagyszülő dohányos volt - függetlenül attól, hogy a szülők dohányoznak-e -, akkor a gyermeknek nagyobb valószínűséggel lesz COPD-je, mint nem dohányzó nagyszülők esetén.
Transzgenerációs öröklődésnek hívják, amikor olyan fejlődési program öröklődik generációkon keresztül, amely nem volt kitéve az indító környezeti hatásnak. A dohányzás tüdőkárosító hatása ilyen, ezért tud nagymamától unokáig hatással lenni. Tehát a dohányfüstmentesség, a dohányzásról való leszokás pozitív hatása több generáción át érezhető.
A tüdő fejlődésének egyéb tényezői között a koraszülöttség, az alacsony születési súly egyaránt kockázati tényező a COPD kialakulása szempontjából. A kora gyermekkori fertőzések is jelentősen gátolhatják a légzőrendszer fejlődését.
A születés utáni időszakban a helyes táplálkozásnak meghatározó szerepe van a tüdő megfelelő fejlődésében.
Egy drámai felmérés igazolja ezt: a második világháború alatti Hollandiában éheztek az emberek, rengeteg nő volt hosszú ideig súlyosan alultáplált. Ezek a nők 40-50 évvel később sokkal nagyobb számban voltak COPD-sek, mint a hasonló korú, de korábban nem éhező kortársaik.
A megelőzés érdekében nem "sokat" kell enni, hanem változatosan, a szervezet szükségleteinek megfelelően javasolt táplálkozni. Ajánlott a több zöldség, gyümölcs fogyasztása, lehetőleg frissen, mert ezeknek magas az antioxidáns tartalma - tanácsolja a tüdőgyógyász.
Fotók: Pixabay
Adatok: https://www.who.int/respiratory/copd/causes/en/
