A legendás filmes, Charlie Chaplin a mélynyomorból, egy árvaházból indult, de nem volt elveszett gyerek. A “kis csavargó” a humor és a burleszk koronázatlan királya lett, és mivel rendezett és forgatókönyveket is írt, sikerült túlélnie a némafilm halálát. Kalandos élete során 2000 nővel bújt ágyba, 88 évesen hunyt el, ám nem nyugodhatott sokáig békében. Temetését követően holttestét elrabolták. Nemcsak élete, de halála utáni sorsa is filmbe illő sztori.
Filmtörténeti dátum: 1914. január 5. Az Angliából Amerikába áthajózó mutatványos társulat 24 éves főszereplője még kissé zavartan csetlik-botlik a hollywoodi stúdióban. Aznap párperces gegre kérik fel egy burleszkben, és szólnak, keressen valami vicces öltözéket a ruhatárban.
Konkrét elképzelése nincs, csak arra ügyel, hogy a ruhadarabok üssék egymást: a nadrág több számmal nagyobb legyen, trottyos, a kabát kinőtt, a kalap kicsi, a cipő orra akkora, mint egy csónak. Kis bajuszt is ragaszt az orra alá, hogy idősebbnek tűnjön.
Megszületik a földkerekség legismertebb figurája, a mozi emblematikus alakja: a Csavargó.
A világ leggazdagabb csavargója
Chaplin népszerűsége pillanatok alatt az egekbe szökik, dől hozzá a pénz. Egyből ezerrel többet kap - az akkoriban átlagos - heti 150 dollárnál, és az összeg hamarosan eléri a tízezret. 1917-ben ő az első, aki egymillióról írhat alá szerződést.
Saját stúdiót alapít, első produkciójuk, az Aranyláz, már filmtörténet.
A hangosfilmet felemás érzésekkel fogadja. Tudja, hogy ez a jövő, de azzal is tisztában van, hogy a beszéd megöli a némaságában sokkal beszédesebb karaktert. Többek között a Csavargót is.
Gondoljunk csak a Modern idők mai szemmel is lélegzetelállító jelenetére, amikor a gyár egyre gyorsabb tempóban működő gépsora beszippantja az embert, aki együtt forog az óriási fogaskerekekkel.
Chaplin ezzel a filmmel búcsúzik toprongyos Csavargójától, és négy év múlva, 1940-ben csak azért szólítja meg, A diktátor című zseniális Hitler-paródiájában, hogy tiltakozzon a nácizmus ellen.
Állítólag Hitlernek is levetítették a filmet, aki dühtől tajtékozva szórt átkot "hasonmása" fejére.
Charlie boy és a mama
Hányatott gyerekkor, széthullott család, mélynyomor. Ilyen emlékeket őrzött londoni gyerekkorából. Nagyanyja felerészben cigány, szülei kabaréénekesek voltak. Hannah, az anyja a színpadon szeretett bele a félig francia Charles Spencer Chaplinbe, de gond nélkül Afrikába szökött egy lorddal, ahonnan egy fiúval, Sydney-vel - Chaplin féltestvérével - tért vissza a házasságba. Az apa nem sokkal saját fia születése után lelécelt egy nővel, Hannah-ra maradt a két fiú eltartása.
A bajok aztán kezdődtek, hogy az asszony elveszítette a hangját, nem énekelhetett a varietékben, nem volt mit enni adni a gyerekeinek. A kétségbeesés felőrölte az idegeit, mentális betegsége miatt elmegyógyintézeti kezelésre szorult.
Charlie gyerekkora nagy részét árvaházakban vagy az utcán töltötte - volt honnan merítenie a későbbi csavargó hiteles megfomálásához -, tízévesen már rutinos gyerekszínész volt.
Valami egészen különös, eltéphetetlenül szoros kötelék fűzte szerencsétlen, megháborodott anyjához. Azután, hogy híres és gazdag lett, első dolga volt áthozatni Londonból a mamát, és elhelyezni egy fényűző magánklinikán, Hollywood szomszédságában. Ott akarta tudni a maga közelében. Hannah felejdelmi ellátásban részesült, és
ahányszor csak a szomorú szemű színész meglátogatta melankolikus édesanyját, mindig sokat nevettek.
Hannah egyszer ápolónője kíséretében ellátogatott fia stúdiójába. Charlie épp kefélte csónakcipőjét, könyökével dörzsölte tisztára keménykalapját. Anyja odarohant hozzá:
"Charlie boy - zokogta -, nem is tudtam, hogy ilyen rongyosak a ruháid. Ne búsulj, kisfiam, szerzek én neked új ruhát!"
Anyjánál volt akkor is, amikor Mrs. Chaplin kómába esett. Elindult haza, pár lépés után mégis visszarohant, látni akarta még utoljára. Ahogy belépett hozzá, Hannah felnyitotta nagy, szürke szemét - ugyanolyan volt, akár a fiáé -, megragadta a kezét, és nem engedte el többé. Szép csendben aludt el.
A "nagy kisember" és a nők
Négyszer nősült, házasságaiból tizenegy gyereke született. Nem volt egy szépfiú, ám hírneve, igéző tekintete és mosolya minden nőt levett a lábáról.
Saját állítása szerint 2000 nővel volt viszonya.
Tény, hogy vonzódott a tizenéves lányokhoz. Hiszen velük volt körülvéve, akik hajtottak is rá ezerrel. Ő ezt ki is használta; barátnői, szeretői a 15-20 éves korosztályból kerültek ki.
Ám nagyon félt a kötődéstől, az ideális nőt úgy jellemezte, “én nem vagyok belé szerelmes, ő viszont teljesen belém van habarodva”. Rettegett attól, hogy elhanyagolják, megbántják és elhagyják, ezért a legkisebb dologtól is féltékenységi rohamot kapott .
Elsőként a mindössze 16 éves Mildred Harrisnek sikerült elvetetni magát, de három hónapos fiuk halála kapcsolatukat is halálra ítélte. A 17 éves Lita Grey rámenősebb volt: két gyereket szült, és főszerepet kapott a Kölyökben.
Könyvében Chaplin mégis néhány nem éppen hízelgő mondatot szentel neki, mivel több mint 800 dollárjába került hosszan tartó, botrányos válásuk. Bele is őszült.
Paulette Goddard színésznővel hivatalosan nem házasodtak össze, de nyolc évig tartott romantikus és szakmai kapcsolatuk, és utána is barátok maradtak halálukig.
Joan Berry a rapid módszerek híve volt, pisztollyal rontott rá, és megszerezte - persze élve - Chaplint. Aki megelégelve az idegbeteg nő féltékenységi botrányait, villámgyorsan kitette a szűrét. Erre Joan bosszúból apasági pert indított ellene,
de a vérzvizsgálat tisztázta a sztárt.
Negyedik felesége, Oona O'Neill (róla bővebben ITT olvashatsz), a Nobel-díjas amerika író, Eugene O'Neill lánya, még csak 17 éves volt, amikor hozzáment az 54 éves filmikonhoz. Nyolc gyerekük született, több mint húsz évig, Charlie haláláig éltek boldog, harmonikus házasságban.
Chaplin magánélete rendeződni látszott, Amerikával viszont megromlott a viszonya. Közismert liberális és kommunista nézetei miatt az FBI rágalomhadjáratot indított ellene, a Rivaldafény londoni bemutatója után már
a beutazási engedélyt is megvonták tőle.
Családjával 1952-ben Svájcban telepedett le, ott is halt meg agyvérzésben, 1977 karácsonyán, 88 éves korában. A Genfi-tó partján fekvő Corsier-sur-Vevey temetőjében helyezték örök nyugalomra.
Előtte még 1972-ben átvehette az életművét jutalmazó Oscart, '77-ben pedig szülőhazájában az angol királynő lovaggá ütötte.
Mrs. Chaplin nem fizet!
Temetése után két hónappal, 1978. március 2-án a helyiek arra lettek figyelmesek, hogy valaki felnyitotta a sztár sírját, és a holttesttel együtt elvitte a koporsót. Ettől kezdve, mintha egy korabeli bűnügyi film kockái elevenedtek volna meg...
Nem sokkal későbbb az özvegyet, Oona Chaplint a sírrablók elkezdték hívogani, és 600 ezer dollárt követeltek tőle a férje holttestéért cserébe. A szláv akcentussal beszélő bűnöző azonban hiába zsarolta, fenyegetta Mrs. Chaplint, az asszony kijelentette:
ő bizony egyetlen fillért sem fizet, sőt azt is hozzátette, hogy a férje nevetségesnek tartaná az egész ügyet.
Végül aztán Oona, megelégelve az egyre szaporodó és egyre kisebb összeget követelő telefonhívásokat - a váltságdíj időközben 250 ezer dollárra csökkent -, a rendőrséghez fordult.
A svájci rendőrség hatalmas erőket mozgósított. A nyomozók lehallgatták a telefonbeszélgetéseket. Nem vallott nagy profizmusra, hogy az elkövető mindig egy lausanne-i nyilvános fülkéből hívta az asszonyt. A város összesen 200 fülkéjét a rendőrség folyamatosan figyelte, így május 17-én el is fogták az elkövetőket.
Kiderült, a tettet két kelet-európai menekült, a 24 éves lengyel autószerelő, Roman Wardas és a 38 éves bolgár kollégája, Gantscho Ganev tervelte ki és hajtotta végre: Wardas egy filmélménye nyomán szervezte meg az akciót, Ganev pedig az „erőember” szerepét játszotta a sír feltörésekor.
A két bevándorló megmutatta a rendőröknek, hol rejtették el Chaplin földi maradványait, így a hatóság emberei a Genfi-tótól 15 km-re, egy kukoricaföldön elásva megtalálták a legenda koporsóját.
Mindkét elkövető zsarolásért és kegyeletsértésért 7,5 évet kapott.
Chaplint újra eltemették Corsier-sur-Vevey-ben, és a hasonló esetek megelőzése érdekében koporsóját körbebetonozták.. Határozott és cseppet sem ijedős nejét később mellette helyezték örök nyugalomra.