Akár egy fordulatos regény, olyan az ő - kezdetben titkos, tiltott - kapcsolatuk. A fiatal, férjezett,a szenvedélyes udvarlástól megriadt fiatalasszony az évek során felnőtt a feladathoz. Történelmi feladatához. Crescence ösztönösen tudta, mire használhatja legméltóbban a hatalmát. Inspirálta, bátorította, megértette és elviselte a magyar történelem egyik legnagyobb alakját - Széchenyi Istvánt. 

Széchenyi István Seilern Crescence Zichy Károly történelem history kultúra

Moritz Michael Daffinger: gróf Széchenyi István és felesége, gróf Seilern Crescentia 


A sors fintora… Úgy tudni, Széchenyi utazásai során eljutott Petrarca sírjához is, és már-már gúnyosan nyilakozott annak szerelmi történetéről. A költő Laurája ugyanis férjes asszony volt, és az évek során, amíg Petrarca szebbnél szebb verseket írt hozzá, ő tizenegy gyermeket szült a férjének. A fiatal és lobbanékony Széchenyinek akkor még eszébe sem jutott, hogy rá is hasonló érzelmi kötelék vár.

Ám a legnagyobb magyar szüleinek kapcsolata sem alakult a kor szabályainak megfelelően, hiszen édesanyja, Festetics Julianna előbb Széchenyi Józsefhez, későbbi férje testvéréhez ment feleségül. Csak annak gyorsan bekövetkezett halála után nyílt lehetősége Széchényi Ferencnek, hogy megkérje, majd oltár elé vezesse. Ez abban a korban szinte vérfertőzésnek számított, komoly összeget kellett fizetniük a pápai diszpenzáció elnyerése fejében.

Széchenyi István Seilern Crescence Zichy Károly történelem history kultúra

A hídember - Széchenyi István gróf szerepében Eperjes Károly nyújott zseniális alakítást, míg Crescence-t Irina Latchina formálta meg mesterien

Széchenyi István több csalódás és kudarc után harminchárom évesen szeretett bele Zichy Károly gróf gyönyörű és fiatal feleségébe, Seilern Crescence-ba. A későbbi államférfi akkor még egy vehemens, lázadó, helyét kereső kapitány, kevesen gondolnák róla, hogy nem sokkal később őt tartják a lagnagyobb magyarnak.

A flörtök nem voltak ritkák az arisztokrata körökben sem, egy ideig eltartottak, egy ideig beszéltek róla, aztán szép lassan mindenki ment a maga útján. Ám Széchenyi érzelmei tartósabbnak bizonyultak, így a szépséges, de inkább visszahúzódni szerető Crescence az érdeklődés középpontjába került. Volt, aki sajnálta ezért, ám olyan is akadt, aki irigyelte.

Széchenyi István Seilern Crescence Zichy Károly történelem history kultúra

Barabás Miklós: Széchenyiné Seilern Crescence


Több mint szépség

A Seilern család nem tartozott a legelőkelőbb famíliák közé, ám tekintélyes vagyonuk és házasságaik révén a legfelső körökhöz kapcsolódtak. Crescence a morvaországi Brnóban született, majd a bécsi szaléziánus kolostorban, a Belvedere paloták szomszédságában kapott kiváló oktatást. Bár a legendás bécsi kongresszus idején még csak tizenöt esztendős volt, a következő szezonok egyik legígéretesebb szépségévé vált.

Ennek köszönhette, hogy a másodszor is megözvegyült, nála éppen húsz évvel idősebb Zichy Károly udvari kamarás feleségül kérte. Első esküvője idején, 1819-ben húszesztendős volt, és rangos férje jóvoltából csillagkeresztes- és palotahölggyé vált az udvarban. Ennél is fontosabb feladatként ő lett a Zichy előző két házasságából származó összesen hét gyermek mostohaanyja is. Amikor Széchenyi beleszeretett, már három saját gyereket is szült, két kislányt és egy fiút.

Széchenyi István Seilern Crescence Zichy Károly történelem history kultúra

Johann Ender: Gróf Széchenyi István ifjúkori képmása (1818, Görögország)


Crescence komoly, kötelességtudó, egyenes jellemű és hűséges asszony volt, akit inkább riasztott Széchenyi szabálytalan szenvedélyessége. A bécsi udvari körök kedvenc témája lett a feltűnően udvarló huszárkapitány és az általa kompromittált Zichy grófné kapcsolata.

“Crescence nyílik, mint egy rózsa (…) Igazi kacérkodás ez! - írta Széchenyi 1825 elején - de jól érzem magam a közelében!”

Crescence annak sem örült, hogy ez a nagy odaadás megviselte a családi életüket, ingerültté tette a férjét. Nem lehet tetten érni, mikor, de egy idő után viszonozta a férfi érzelmeit, ám a magatartásán, hűségén ez sem változtatott.

Széchenyi István Seilern Crescence Zichy Károly történelem history kultúra

Joseph Schütz: Álarcosbál Bécsben, 1815-ben


Széchenyi és Crescence kapcsolatának házasságukig tartó tizenkét éves szakasza hullámzóan alakult. Tegyük hozzá, hogy az ebben kutakodóknak nincs könnyű dolguk, mert Crescence ismeretségük ötödik évében elégette a gróf hozzá írt korai leveleinek egy részét. A hamvak mellé kis üzenetet fűzött: 

„Lelkem nyugodtabb lett, és ő változatlanul drága maradt nékem.”

Széchenyi pedig titkárát, Tasner Antalt kérte meg, hogy töröljön ki a fennmaradó iratokból minden olyat, ami nem tartozik másra.

A megmaradt levelek, naplóbejegyzések alapján úgy tűnik, az asszonynak idő kellett, míg rátalált a minkettőjük - és nem mellesleg: az ország - számára legkedvezőbb megoldásra: arra biztatta imádóját, hogy erejét, tehetségét és szenvedélyét fordítsa egy igazán fontos cél, a haza gyarapodása javára. Erről tanúskodik az érme is, amelyet Széchenyinek adott, és amelyre az volt vésve:

"Csak az önnemesítés és Magyarország jóléte legyen a cél, mely bennünket egyesít."

Széchenyi István Seilern Crescence Zichy Károly történelem history kultúra

Gróf Széchenyi Istvánné Crescence saját kézzel, magyar nyelven írt levele "Kegyelmes Herczeg, Nemzetünk prímása, méllyen tisztelt Hazafi" megszólítással


Nyilván túlzás azt állítani, hogy Széchenyi páratlan, hatalmas emlékműve nem jött volna létre az ő támogatása nélkül, mégis elismerést érdemlő, ahogy Crescence támogatta, biztatta, ahogyan megtalálta a lehető legjobb megoldást erre a nehéz dilemmára.

Mire beállt ez a mindenki számára valamennyire elfogadható egyensúly, sok nehézségen mentek keresztül. Volt idő, amikor Crescence gyakorlatilag elzárkózott a férfitól, mert nem akarta, hogy bárki kétségbe vonhassa a hűségét. Ilyenkor még levelet sem fogadott tőle. 

A fiatal szerelmes Széchenyi ekkor harcmodort váltott: elhatározta, hogy tetteivel fogja megnyerni az asszony szívét. Kis túlzással ennek az elhatározásnak köszönhetjük a magyar reformkort. 

Én angyalom, ki szívemben oly nemes tiszta szerelmet lobbantottál - fogadd köszönetemet! (...) Tudnod kell, hogy csak rád gondolok, lelkemet irántad való szerelmem tölti el, minden pillanatot néked szentelek, és ami jót csak kezdek, és teszek, mind a te Műved!” 

1825. október 22-én Széchenyi arról írt szerelmének, hogy hamarosan be fogja bizonyítani: valóban jobb emberré tette a szerelem, és Crescence-nak köszönhetően minden honfitársának nagy szolgálatot fog tenni.

"Én minden házias boldogságról lemondtam, amióta ismerem... és boldogságomat, nyugalmamat az erény nehéz, göröngyös, de nemes útján fogom keresni. Ön máris jobb emberré tett."

Széchenyi István Seilern Crescence Zichy Károly történelem history kultúra

Széchenyi István felajánlja birtokainak egyévi jövedelmét a Tudós Társaság alapítására (litográfia) Felajánlása megtételében - országjobbító célja mellett - titkos szerelme, Cresence előtti imponálás szándéka is szerepet játszott 


Mi volt az említett nagy szolgálat? Nos, két hét múlva birtokai egyévi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudós Társaság javára. 1849-es visszaemlékezésében egyértelműen fogalmaz egykori motivációjáról: 

„Az én eszemben az ő elcsábítása járt. Ő testileg ellenállt, de a lelkét magamévá tettem, mert ő az egész világon engem szeretett a legjobban. Hogy egészen megnyerhessem, ráléptem a hazafiság mezejére, 24 szónál nem tudtam többet magyarul, azt is rosszul, de ellenzékinek léptem föl a mágnástáblán, s 60 ezer forintot ajánlottam föl, hogy mire, azt igazában nem is tudom tisztán, de magyar nyelvészeti akadémia lett belőle.

Még kapcsolatuk elején tette ezt a bizonyos felajánlást Széchenyi, de azt talán kevesen tudják, hogy a Magyar Tudományos Akadémia címerében ma is látható, a sast itató Amphitrité mitológiai nőalakját is Crescence ihlette. A címert Széchenyi István tervezte: 

„Önre gondoltam, amikor a festmény eszméje bennem megfogamzott. Önnek kell az öreg szittyát, akit a sas ábrázol, a sötét-ségből kivezetni.” 

Széchenyi István Seilern Crescence Zichy Károly történelem history kultúra

Az MTA címere - "Önre gondoltam, amikor a festmény eszméje bennem megfogamzott"


Széchenyi további nagy tettekkel akarta elkápráztatni szerelmét.

“Crescence lehet az oka, hogy egy egész nemzet megújhodásra vezettetik; ő az Amphitrite, aki a sast itatja.” 

Lehetséges, hogy az egész 19. századi magyar megújulás, a lélekemelően szép reformkor mozgatórugója egy nő volt...

Néha az asszony is válaszolt a neki írt levelekre, máskor kétségbe esett, és elégette Széchenyi leveleit. Akkor már mindkettejük számára egyértelmű volt, hogy szerelmesek egymásba, de soha nem lehetnek egymáséi.

Széchenyi megküldte reformtárgyú munkáit is Crescence-nak, aki a férfi kedvéért tanult meg magyarul, hogy olvashassa azokat. Az 1828-as Lovakrul-t még nem értette, de a két évvel későbbi Hitelt, amelyet Széchenyi alig burkoltan neki ajánlott, már kijegyzetelve küldte vissza, bátorítva szerelmét a tervek megvalósításában. 

Az állandóan vívódó, túlérzkeny Széchenyi számára nehéz időszakok voltak még az asszony várandóságai is, hiszen Zichynek Crescence végül összesen hét gyermeket szült. Amikor pedig valami betegség miatt ágynak esett, a gróf annyira aggódott, hogy az még az asszony férjét is meghatotta.

Széchenyi István Seilern Crescence Zichy Károly történelem history kultúra

Tizenkét év várakozás


Tizenkét év után

Széchenyi - aki akkor épp a Duna-szabályozással volt elfoglava - 1834 decemberében kapta a hírt Zichy Károly haláláról. "Majdnem megütött a szél" - kommentálta az eseményt. Ám az özvegy jó darabig nem fogadta, annak ellenére, hogy szerelme továbbra is lángolt a gróf iránt.

“Tíz év óta, amióta szeretni tudok, szívem egészen az öné, esküszöm erre.” - vallotta meg érzelmeit férje halálát követően Crescence.

Sőt, az asszony azzal a gondolattal is foglalkozott, hogy végleg lezárja a kapcsolatot. Szerencsére másként döntött, és jóval a gyászév letelte után a pár összeházasodott Budán.

1836. február 4-én, a Krisztinavárosi Havas Boldogasszony plébániatemplomban házasodtak össze. Széchenyi meggyszínű, drágakövekkel kivarrt díszmagyarban volt, Crescence gyöngyfűzős ruhában, nyakában briliáns kereszttel vonult az oltár elé. 

“Boldog, nagyon boldog vagyok. Boldogabb, miképpen lehetségesnek hittem! Otthon ebédelek. Otthon maradok” - írja naplójában az asszony.

Széchenyi István Seilern Crescence Zichy Károly történelem history kultúra

Gróf Széchenyi István feleségével nemzeti ruhában - Perlasca Domokos képe a Honderű című irodalmi divatlapban, 1843-ban

"Az elmúlt három hét gyönyörű álomnak tűnik fel előttem" - írta férjének Crescence az esküvő utáni időszakról.

Tegyük hozzá: ez Széchenyi legaktívabb korszaka, amikor hidat építtet, folyót szabályoztat, foglalkozik közúttal, vasúttal, tele van tervvel, gonddal. A család az Ullmann-házban, a mai Roosevelt téren lakott, és ha mindenki otthon volt, több mint húszan ültek az asztal körül. Széchenyi lelkiismeretes és gondos nevelője volt a Zichy gyerekeknek, pedig jó néhány közülük egyiküknek sem volt édes gyermeke. Nekik összesen három gyermekük született, Béla és Ödön után egy kislány, de Julianna csak két hétig élt.

A házasság hétköznapjai már nagyban különböztek az "ostrom" időszakától. Széchenyi észrevette, hogy az imádott asszony bizony kissé lassú, örök harcban áll az idővel, még Liszt Ferencet is képes volt megvárakoztatni, amikor a mester náluk vendégeskedett. Crescence rákapott a dohányzásra is, ami akkoriban elég ritka volt az előkelő hölgyek körében. Az asszony hétköznapokon akár délig is fésületlen, öltözetlen, a nagy árvíz idején hajsütéssel foglalkozik, kesergett naplójában a gróf, ám elég volt egy betegség, és a kritika helyébe rémület került.

Crescence támogató feleségként részese férje céljainak és törekvéseinek. Egyike volt azon kevés arisztokrata hölgynek, aki nemcsak bérletet váltott a Magyar Színházba, de lányaival el is járt az előadásokra. Férjével együtt részt vett a Schöpf-Merei Kórház megnyitóján, és ő ültette az első fát abban a ligetben, amely az otthonuk közelében létesült, és Pest első közparkja volt. (Ezt az ünnepélyes aktust ma emlékmű jelzi.)

Széchenyi István Seilern Crescence Zichy Károly történelem history kultúra

Széchenyi és fia, Béla az épülő Lánchídnál


Gyermekienek magyar nevet adott, és bár férje nem volt elégedett a haladásával, folyamatosan tanulta a magyar nyelvet. Nagy ünnepségeken, névnapokon elszavalt egy-egy magyar verset, és gondja volt rá, hogy a gyerekek is ezt tegyék. 1840-ben István-napon, amikor hetvenfős vendégség volt náluk, és az új üvegházban terítettek, Deák Ferenc, Klauzál Gábor, Eötvös József jelenlétében egy Berzsenyi-verset mondott el.

A forradalom ideje nehéz időszak volt Széchenyi életében, szorongása nőtt, tele volt félelemmel a várható események miatt. Nagy nehezen rávette Crescence-t, hogy a gyerekekkel menjen Nagycenkre, ám így ő lelki támasz nélkül maradt. Míg felesége a kastély szobáinak felfűtésével küszködött, ő a démonaival viaskodott. A forradalom leverése után idegei felmondták a szolgálatot, ekkor szállították a neves elmegyógyintézetbe.

Amikor Széchenyi a döblingi elmegyógyintézetbe került, megpróbálta rávenni feleségét, hogy váljon el tőle.

Én nyomorult nem láthatlak Téged! (...) Hagyj el engem - kérlek, követelem, hogy tépd el a köteléket, mely hozzám fűz - mert különben velem együtt Te is elveszel! Engem semmi sem menthet meg - én egy nemzetet becsületétől, szerencséjétől, üdvösségétől fosztottam meg. Én vagyok a bűnnek az a legrémesebb szörnyetege, amelyről a Szentírás beszél. Te fordulj Istenhez, a Megváltóhoz, gyermekeidhez, nálam nemcsak támaszt nem lelsz, sőt én vagyok legnagyobb ellenséged!”

Széchenyi István Seilern Crescence Zichy Károly történelem history kultúra

Cserna Károly: Széchenyi szobája Döblingben


Ám Crescence nem hagyta el. Bécsbe költözött, onnak kocsizott ki rendszeresen a férjéhez. Megbeszélte vele a család és a birtok ügyeit, mellette rendületlenül írta kérvényeit az udvarnak, és küzdött a nagycsalád minden nehézségével.

Az 50-es évek végén felségsértési per várt volna Széchenyire röpirata miatt; súlyos depressziója mellett, családja védelme miatt az öngyilkosságot választotta.

Ebben az időszakban Crescence már nagymama volt, de ahogy Kecskeméti Aurél írta: "időskorában is elbájoló nő". Széchenyi 1860-ban lett öngyilkos. Crescence Bécsben maradt, tizenöt évvel élte túl. De a gyászt többé nem vetette le.

Széchenyi István Seilern Crescence Zichy Károly történelem history kultúra

Crescence Nagycenken, a családi sírboltban van eltemetve