Ki gondolta volna, hogy ez lesz Ferenc József császár és Sisi legendás szerelméből? Bármilyen hihetetlen, a császárné húsz év múltán maga keresett szeretőt Francijának, csak hogy nyugta legyen tőle. És a bécsi Várszínház üdvöskéje, Schratt Katalin beváltotta a hozzá fűzött reményeket.
A sors fintora, hogy az éppen húszesztendős Katharina Schrattot, a bécsi Várszínház elragadó komikáját a császár Makrancos Kata szerepében pillantotta meg először. Fintor azért, mert otthon is várt rá egy hasonlóképpen makrancos nőszemély, rajongva szeretett neje, Sisi császárné. Ezek után nemigen gondolhatunk másra, mint hogy a fegyelmezett férfinak pontosan az ilyen szabadszellemű, tűzrőlpattant fehérnépek voltak a gyengéi.
Mindazonáltal a krónikaírók feljegyezték, hogy Ferenc Józsefet sem kellett félteni. Még ha félénk természetű is volt, igenis okozott meglepetéseket a császárnénak. Már a házasságuk kezdetén is előfordult, hogy "Franci" időnként kirúgott a hámból, heves féltékenységi rohamokat váltva ki ezzel a naiv Sisiből.
Ám történetünk kezdetén, 1873-ban, Ferenc József és Erzsébet házassága éppen a kihűlő szakaszba érkezett.
Ferenc József 1853 nyarán Ischlbe utazott unokahúgát, Ilonát eljegyezni, ám a kertben összeismerkedett Ilona húgával, a 15 éves Erzsébettel, akibe első látásra beleszeretett. Anyjának, Zsófia főhercegnőnek még aznap bejelentette: vagy Sissi, vagy senki más nem lesz a felesége. 1854-ben házasodtak össze
A szabadság ára
"Ó, Istenem, hiszen a mi családi életünk, amely a kívülállók előtt oly szépnek látszik, annyira szomorú, hogy a mama is, meg én is már csak akkor vagyunk boldogok, ha magunkban lehetünk… A szüleim együttléte nem más, mint apró, de nagyon idegesítő kellemetlenségek sorozata. Mama örökösen panaszkodik nekem, és a Papára nem nézek már olyan rajongva" - írja az uralkodópár legkedvesebb gyermeke, Mária Valéria néhány esztendővel későbbi naplójába.
Erzsébet ebben az időben már másra sem vágyott, mint hogy végre szabad lehessen, utazgathasson, és az olvasgatásnak, versírásnak szentelhesse idejét. A császárral rég nem volt mit mondaniuk egymásnak.
Elválniuk a Habsburg-dinasztia normái szerint lehetetlen volt, egyetlen megoldás kínálkozott: Erzsébetnek fel kellett karolnia a császár egyik kedvesét, cserébe a szabadságáért. Előbb még kiházasította a lányát, Valériát, aztán körülnézett, hogy megfelelő barátnőt válasszon a férje számára.
Ferenc József két leghíresebb kedvese Anna Nahowski és Schratt Katalin volt
Arisztorkata hölgyek eleve szóba sem jöhettek, mert veszélyeztethették volna pozícióját. Ám a császár aktuális szeretője, bizonyos Anna Nahowski, egy vasutas fiatal felesége túlságosan is közönségesnek tűnt a férjéről gondoskodni kívánó Sisi szemében.
A kék szemű, telt idomú bécsi asszonysággal Ferenc József egyik reggeli sétája során fotott össze a schrönbrunni kastély parkjában, és azonnal megtetszett neki. A fiatal nő azonnal vevőnek mutatkozott a középkorú férfi udvarlására, a császári rang pedig egyenesen elbűvölte.
Ezentúl minden nap hajnalban kelt, nehogy véletlenül elszalassza a találkozót. Később már a saját házában fogadta az uralkodót, korán bekészítette a kávét a hálószobába, kuglófot majszoltak, majd csókolózni kezdtek - derül ki Anna naplójából, melyet Helen nevű lánya őrzött meg, így tudták nyomtatásban megjelentetni - először - 1970-ben.
Anna Nahowski egy vasutas felesége volt
Ferenc József szerencsére néhány év alatt rá is unt alacsony származású szeretőjére. Miután megszabadult a terhessé vált viszonytól, minden figyelmével új szerelme, Schratt Katalin felé fordult.
Addigra - 10 év telt el az első találkozás óta - a Várszínház egykori üdvöskéje férjhez ment egy magyar nemeshez, aki azonban hamar elherdálta a családi vagyont, ezért a már neves színésznő kisfiával együtt elköltözött tőle. A válásra azonban élete végéig nem szánta rá magát.
Ám így nyugodtan fogadhatta a császár udvarlását, ami egyelőre nem állt egyébből, mint meddő epekedésből a Várszínház uralkodói páholyának mélyéről. Mert nyilatkozni soha nem mert volna, ha Erzsébet közbe nem lép az érdekében.
Schratt Katalin 1916-ig, Ferenc József haláláig volt a császár életének része
A "barátnő"
A császárnénak valószínűleg 1886-ban, az orosz cár fogadásán ütött szöget a fejébe, mi lenne, ha a szép fiatal színésznő foglalná el a helyét a császár szívében.
Látva, hogy Ferenc József milyen féltékenyen néz a cárra, amikor az nem titkolt hévvel udvarolni kezd a partira meghívott Katalinnak, elhatározza, hogy festet egy képet az asszonyról, és odaajándékozza férjének. Ám előbb szeretett volna behatóbban megismerkedni "riválisával".
Az első találkozásra a festő, Angeli műtermében került sor. Katalin modellt ült, amikor a császárné betoppant, majd nemsokára a császár is követte. Erzsébet, miután meggyőződött arról, hogy a színésznő megfelel a terveinek, egyetlen szempillantásával jelezte a császárnak, hogy beleegyezik a viszonyba.
Ha nem találkoztak, szenvedélyes hangú leveleket váltottak
Ferenc József azonnal levelet írt Katalinnak, és ajándékot is mellékelt hozzá:
"Nagyságos Asszonyom, kérem, fogadja el a mellékelt emléket legmelegebb köszönetem jeléül azért, hogy vállalta a fáradtságot, és modellt ült Angeli képéhez. Jómagam soha nem bátorkodtam volna ilyen áldozatra kérni, épp ezért fogadtam különösen nagy örömmel a becses ajánkékot. Csodáló híve."
A melléklet egy smaragdköves gyűrű volt, és a következő harminc évben még számtalan hasonló drága ékszer követte. A császár bőkezűen finanszírozta a két nő fényűző költekezéseit. Schratt Katalin annyi ékszert kapott, hogy könnyedén átvészelte vele a háborút, és jólétben élt egészen 1940-ig.
"El sem hiszi, milyen jót tesz velem, s hogy ezért Maga az én legfőbb őrangyalom és az is marad.
Bécs, 1892. március 18." - levélrészlet Ferenc Józsftől Schratt Katalinnak
A színésznő meghittséget vitt a császár életébe. Az idős Ferenc József megtalálta mellette a boldogságot. Légyottjaik alkalmával derűsen csevegett, elterelte az uralkodó figyelmét a Monarchia gondjairól, és könnyed női gondoskodással vette körül.
"Schratt olyan kedélyes, hogy az ember végül kénytelen otthonosan érezni magát mellette - megértem, hogy nyugodt, természetes lénye oly rokonszenves a papának" - ismerte el a császári hercegnő, Valéria is.
Az újdonsült keves nappalijában nem folytak magas röptű filozófiai fejtegetések, mint Erzsébet környezetében, okkultizmusról sem esett szó, és a költészetet is hanyagolták. Szűkre szabott együttléteik során Ferenc József és Katalin elsősorban hétköznapi dolgokról csacsogtak egy pohár tejeskávé és kuglóf mellett.
"…Ma hármasban ebédeltem a császárnéval és Valériával, és nagyon elcsodálkoztam, amikor pezsgőspoharakat pillantottam meg az asztalon, mert mi általában nem szoktuk megengedni magunknak ezt a luxust. A császárné felvilágosított, hogy ő rendelte a pezsgőt, hogy igyunk az Ön egészségére, ami aztán meg is történt. Ez a kedves meglepetés ugyancsak sikerült…
Gödöllő,1887. november 19." - levélrészlet Ferenc Józseftől Schratt Katalinnak
Mivel Erzsébet védőszárnyai alatt érzhették magukat, nem kellet tartaniuk az emberek szájától sem. Ugyan ki feltételezte volna, hogy a császárné eltűri, hogy férje a barátnőjével - mert Sisi gondoskodott róla, hogy Katalinról ezt higgyék, gyakran ravaszul elhívta a színésznőt családi vacsorákra is - csalja őt?
Nagyvonalúan arról is gondoskodott hogy Katalin és Ferenc József anélkül találkozhassanak, hogy a lakájok meglátnák őket.
Társalkodónője, Ferenczy Ida lakosztályát bocsátotta rendelkezésükre a Burgban, ahova a színésznő egy város felől nyíló ajtón, Ferenc József pedig a lakosztályok labirintusán keresztül juthatott el.
"…tökéletesen egyetértek azzal, hogy szeretné bérbe venni a Felicitas villát, de csak azzal a feltétellel, ha az megfelel Magának. Frauenstein persze csinosabb volt, ezzel szemben a Felicitas villának az az előnye, hogy közel van, s így lehetővé teszi számomra, hogy szíves engedelmével sokkal gyakrabban meglátogassam, és a császárné oda akarja adni Magának annak a kis kapunak a kulcsát, amelyen át bejuthat a kertünkbe, anélkül hogy Ischlben ki kellene mennie az utcára…
Buda, 1889. február 16." - levélrészlet Ferenc Józseftől Schratt Katalinnak
Sisi persze csak látszólag szerette ennyire vetélytársát. Titokban gonoszul gúnyolódott rajta, felrótta neki felesleges kilóit és alacsony származását, ami szépen kitetszik a következő verséből:
"Hasát fűzi oly szorosra, / hogy jajdul máj, és nyög a lép. / Mintha nyársat nyelett volna, / úgy ül, s hogy ring, ha jár, ha lép! / Úgy véli, ő Titánia, / s ligetben pajzánul szökell, / pedig hiú e mánia: / kövér a Schratt, fogynia kell!"
A lelke mélyén azonban hálás volt a színésznőnek, amiért levette válláról a "házasélet terhét". Különösen Rudolf öngyilkossága után váltak a barátnő - a császári pár így emlegette egymás közt - szolgálatai nélkülözhetetlenné. Erzsébet örült, hogy nem kell bűntudatot éreznie Ferenc József szomorúsága miatt.
Olyan odaadó boldogsággal ajándékozta meg Ferenc Józsefet, amit a feleségétől nem kapott meg. Ő vigasztalta, amikor öngyilkosságot követett el Rudolf fia, majd amikor meggyilkolták Sisit
Biedermeier idill
"El kell mennem. De lehetetlen egyedül hagynom Ferencet. Mégis - ott van neki Katharina Schratt -, ő úgy gondoskodik róla, úgy vigyáz rá, mint senki más. Schrattnál kipihenheti magát" - írta sógornőjének, Marie Josénak, mielőtt végleg elhagyta Bécset, és megkezdte volna bolyongását a világban.
1889-ben Katalin pozíciója úgy megerősödött, hogy a schrönbrunni kastély közelébe költözött, és a császári apanázsból vett magának egy villát Bad Ischlben is, pontosan az uralkodó nyaralója mellett.
Ferenc József szerint ennek "az az előnye, hogy közel van, s így lehetővé teszi számomra, hogy szíves engedelmével sokkal gyakrabban meglátogassam, és a császárné oda akarja adni Magának annak a kis kapunak a kulcsát, amelyen át bejuthat a kertünkbe, anélkül hogy Ischlben ki kellene mennie az utcára".
Részlet Ferenc József Schratt Katalinhoz írt leveléből - Bécs, 1900. december 22.
Így állt fel tehát a Habsburgok történetének egyik legfurcsább szerelmi háromszöge. A biedermeier idill azonban nem tartott sokáig. A császárnét 1898-ban egy genfi kirándulása során meggyilkolták. Ezután vált csak világossá, milyen nagy szerepet játszott az édes hármasban.
Mivel szigorú diszkréciója nem oltalmazta tovább a császárt és barátnőjét, a viszony egyre kínosabbá kezdett válni az udvarban.
A barátnő többé nem járhatott be feltűnés nélkül a Burgba, a császárnak feleségül kellett volna vennie ahhoz, hogy maga mellett tudhassa. Az asszony azonban még mindig férjnél volt, de ez lett volna a legkisebb akadály. Ferenc Józsefnek esze ágában sem volt rangon alul házasodni.
Idős napjaiban már alig találkozott egykori szerelmével. Mindazonáltal Schratt Katalin volt az, aki a koporsóra egy csokor fehér rózsát helyezett, és őszinte könnyeket hullatott érte. A bécsi nép még sokáig rebesgette, hogy a császár titokban mégiscsak feleségül vette.
Amikor Ferenc József császár és király 1916. november 21-én nyugovóra tért, orvosa megkérdezte tőle: mit tervez tenni másnap. Az uralkodó tüdőgyulladásban szenvedett, ami a végletekig legyengítette amúgy is idős, meggyötört szervezetét. "Felkelek, mint máskor" - válaszolta a doktornak, de még aznap este kilenc órakor, álmában elhunyt
Forrás:
Robert Seydel: A Habsburgok félrelépései
Brigitte Hamann: Kedves jó barátném! Ferenc József levelei Schratt Katalinhoz
Ferenc József szeretője voltam - Anna Nahowski titkos naplója
