Napóleon a világtörténelem egyik legsikeresebb hadvezére, aki fél Európát meghódította, a politika történetének legelső nagyformátumú kommunikátora volt; egész életében, halála pillanatáig építette saját legendáját, halálát követően pedig máig körbelengik a tévhitek. A francia hadvezér-császár valóban gyilkosság áldozata lett? Tényleg termete volt apró, vagy valamelyik testrésze nagyságával nem dicsekedhetett?
Aprócska ember?
Napóleon alacsony termetű férfiként él a köztudatban. De vajon tényleg az volt?
Ahogy arra Hahner Péter történész 100 történelmi tévhit című könyvében rámutat, a korabeli ábrázolásokon a császár nem tűnik alacsonyabbank a kortársainál. Ráadásul Napóleon utolsó 
orvosa lemérte a holttestet, és az eredmény 1,686 m lett - vagyis életében a császár kicsit magasabb, közel 1,70 m lehetett.
Manapság tehát nem számítana ugyan égimeszelőnek, de a köztudatban élő méretet biztosan felülmúlja, a saját korában pedig átlagosank számított a testmagassága. Egy ezt alátámasztó adat: abban az időben csak az lehetett a császári gárda gránátosa, akinek a magassága elérte az 1,705 m-t.
A történész szerint azért terjedhetett el róla, hogy nagyon alacsony volt, mert többnyire a testőreivel együtt mutatkozott, akik egyrészt magas férfiak voltak, másrészt ők felfelé nyúló fejfedőt hordtak, míg a császár egyszerű kalapot.
Napóleon tehát közel sem volt törpe, ahogy a vele egyező magasságú Tom Cruise-t vagy Dustin Hoffmant sem tartjuk annak.
Valóban megmérgezték?
Bonaparte 51 évesen, 1821. május 5-én hunyt el Szent Ilona szigetén, tíz hónap betegeskedét után. Bár rögtön szárnyra kelt a pletyka, hogy meggyilkolták, a hivatalos boncolás gyomorproblémát (fekély, esetleg gyomorrák) jelölt meg a halál okaként.
A gyilkosság teóriáját a 20. század másodk felében vetette fel Dr. Sten Forshufvud, aki a tünetek alapján arzénmérgezésre gyanakodott. Ráadásul 1965-ban egy vizsgálatot is elvégeztetett Napóleon 
egyik, Szent Ilonáról származó hajtincsén, és az eredmény szerint a császár szervezetében viszonylag nagy mennyiségű arzén volt.
A gyilkossági elmélet hívei azt feltételezik, hogy Napóleont De Montholon márki, korábbi hű embere mérgezte éveken át.
Csakhogy később egy 1805-os hajszálat is megvizsgáltak, az arzén pedig már ebben is jelen volt. Dr. Sten ennek ellenére ragaszkodott teóriájához, és azt állította, hogy a mérgezés már évekkel a halál bekövetkezte előtt elkezdődött.
Hiába akadt az elméletnek több híve is, a Napóleonnal foglalkozó történészeket, orvosokat nem lehetett meggyőzni, hiszen az arzénmérgezésre nincs egyértelmű bizonyíték.
Arra viszont több magyarázat is van, miért lehetett annyi méreg már korábban is a császár hajában: a korabeli tapétafestékből, az arzénban gazdag földek terményeiből, az elégett szénből egyaránt a szervezetébe kerülhetett a kimutatott mennyiség.
Sőt, Napóleon idejében a boroshordókat, kancsókat arzéntartalmú eleggyel tisztították, színezték, így ez is belejátszhatott a borért rajongó Bonaparte hajszálában mért magas arzénszintbe.
Mintha csak aludna
A legenda szerint amikor Napóleon testét 1840-ben exhumálták a párizsi újratemetéshez, az elrongyolódott ruhákhoz képest a holttest megdöbbentően jó állapotban volt. Az arzén pedig, ugye, lassítja a szövetek bomlását…
Nagy ember kis bottal
A Channel 4 csatorna dokumentumfilm-sorozatának egyik epizódjában Napóleon legnemesebb testrésze jutott főszerephez. Igen, pontosan arra a testrészre gondolunk… A hadvezért péniszét ugyanis a boncoláskor - tizenhét szemtanú előtt - levágta az orvos, és átadta az utolsó kenetet feladó papnak.
Az ereklye hosszú évekig örökődött az atya családjában, majd 1924-ben megvette egy amerikai könyvkereskedő, és pár évvel később ki is állította New York-ban. Tőle a testrész egy nyugdíjas urológushoz került, aki egy árverésen jutott hozzá 3000 dollárért.
Manapság már az orvos fiának tulajdonában van, New Jersey-ben, és még a forgatócsoport sem készíthetett róla felvételt. És hogy mennyi az annyi? Nos, 3,8 cm…
A Longwood-ház Szent Ilona szigetén: itt élt Napóleon az utolsó éveiben.
