Létezik a világon olyan hely, ahol egész évben karácsonyi díszletek közt, minden nap a szeretet ünnepének szellemiségében élnek? Igen! Ez North Pole. Egy apró, 2100 lakost számláló település Alaszkában, ahol az utcák és terek, valamint minden üzlet, étterem és kávézó elnevezése és dekorációja karácsonyi tematikájú, amit soha nem szednek le. North Pole-ban, a világ egyik legcukibb városában az év 365 napján karácsony van.
Az angolszász országokban népszerű mikulássztori-változat szerint a nagyszakállú, puttonyos pasas az Északi-sarkon lakik, ezért ha bárki, bárhol a világon levelet ír neki, és a borítékot úgy címzi meg, hogy "Santa Claus, North Pole", az a levél nagy valószínűséggel egy apró alaszkai városban fog kikötni. Még pontosabban: egy apró alaszkai város lottózójában.
A Mikulásnak címzett, ajándékkérő levelek október elejétől ömlenek az üzletbe, és egy dobozban kötnek ki. Az alaszkai postahivatalból ugyanis automatikusan a lottózóba kézbesítik őket.
Debbie, az üzlet alkalmazottja a brit The Guardian újságírójának, Jon Ronsonnak adott interjúban azt meséli, gyakran kapják rajta a vásárlók síráson, amikor kinyit és elolvas egy-egy, Mikulásnak szánt levelet. "Éppen, mielőtt ön megérkezett, olvastam egyet. Az áll benne: »Kedves Mikulás, semmi mást nem kérek karácsonyra, csak hogy anyu és apu ne veszekedjenek többé«. Mondanom sem kell, azonnal darabokra estem. Régebben gyakran kaptunk olyan leveleket is, amikben az állt, »hozd haza aput Irakból, Afganisztánból!«"
Gyerekek, akik hisznek a varázslatban
Szeretettel, Csillám
Debbie annyi levelet válaszol meg, amennyi csak erejéből és szabadidejéből telik, és mindig a karácsonyi manós fedőnevén, Twinkle (Csillám) alárással zárja sorait. Az idős hölgy szerencsére nem egyedül végzi a Mikulás segítőjének embert próbáló munkáját.
Minden év novemberében egy héten át a szomszédos iskola tizenegy-tizenkét éves diákjai - évente tíz-tizenkét gyerek, mert kis iskoláról van szó - azt a feladatot kapják, hogy legyenek erre az időre a Mikulás munkáját segítő manók.
A levelezés beleszámít az iskolai teljesítményükbe, osztályfőnökük speciális kreditekkel jutalmazza a szorgalmas levélírókat.
A gyerekek először manónevet választanak maguknak, majd nekilátnak a levelek megválaszolásának. Tanáraik szerint egy olyan világban, amelyben a kütyük - videojátékok és az SMS-ek uralkodnak -, a Mikulás manójának lenni segít kapcsolatba lépni és közösséget érezni a világ más pontjain élő és lélegző, hús-vér kortársaikkal.
A Mikulás hivatalos bélyegzője
Mikulás összezavarodott segítői
Kérdés, milyen hatással van egy tizenegy-két éves lelkére, amikor először szembesül visszavonhatatlanul a ténnyel, hogy Mikulás nem létezik. Persze, nem kicsi már, úgyhogy tudja egy jó ideje, az ajándékot nem a Mikulás hozza, hanem apu és anyu. De amikor a Mikulásnak szóló leveleket nyitogatja, az valami egészen más szint.
És kérdés, mit tud kezdeni a rátörő kiábrándultsággal. Amikor a saját szemével látja, hogy nincs csoda. Csak ő van, aki itt ül, és manónak adja ki magát.
Mivel sok gyerek nem tudja előre, hogy hatodikban kötelező iskolai programként kell Mikulás-segítőt alakítania, van, akire ez a hét sokként hat. A gyerekek lelkének védelmében az iskola szabályokat hozott: ha olyan levéllel találkoznak, amelyben, tegyük fel, a kis Timmy azt írja, az édesapja rákos, és el tudná-e a Mikulás tüntetni a rákot, azt nem a gyerekeknek kell megválaszolnia.
Októbertől özönlenek a levelek North Pole-ba
De milyen lehet a levelek megválaszolóinak azzal szembesülni, hogy a fiatalabb korukban a Mikulásnak küldött, privát üzeneteiket annak idején ezek szerint nem az ősz szakállú, hanem egy vele egykorú gyerek olvasta?
És most ott találja magát egy halom, hasonlóan intim üzenet között, és ilyen sablonválaszokat ír vissza, hogy "Mikulás örült a levelednek, és biztos vagyok benne, hogy örülni fogsz az ajándéknak, amit a fa alatt találsz. Boldog karácsonyt kívánunk neked a Mikulás és mind a tizenkét manó nevében, és mindig emlékezz rá, hogy jónak lenni jobb, mint rossznak".
Minimum fura érzés lehet ilyeneket írni. Ha Debbie - a Csillám álnevű idős hölgy - is sírva fakad, miközben a leveleket olvassa, mert nyomja a tehetetlenség súlya, amiért nem tud valóban segíteni...
Meseszerűen bájos a helyi postahivatal
A karácsonyrajongók "kemény magja"
A város lakói mindenesetre büszkék és boldogok, amiért North Pole-ban lakhatnak. Szerintük ez a város a világ legszuperebb helye, hiszen az év minden hónapjában hamisítatlan karácsonyi hangulat uralkodik itt, ezért a lakók is igyekeznek mindig a lehető legtöbbet kihozni magukból, és a lehető legjobb énjüket megmutatni. A karácsonyt mindenki szereti, itt azonban a lehető legkomolyabban veszik a szeretet ünnepét az év minden egyes napján.
Ha valaki North Pole-ban balesetet szenved, vagy más szerencsétlenség éri, a város lakói azonnal és tömegesen a segítségére sietnek. Itt nem ismerik a "közömbös járókelő" nevű szociálpszichológiai jelenséget, mert mindenki magáénak érzi a többiek sorsát.
A helyi polgármestert gyakran kapják rajta, amint suttyomban karácsonyi dekorációt aggat a város azon részén, ahol a kevésbé tehetősek laknak.
Hétköznapi lakóház, mely az év minden egyes napján ünnepi fényben úszik
North Pole-ban a polgármesteri pozícióhoz egyébként hozzátartozik a mikulássapka és a hóemberes nyakkendő. Programjában - amellyel a mostani városvezető megnyerte a választásokat - azt ígérte, minden helyi kereskedőt rávesz, hogy az üzletében csakis manónak öltözött eladók szolgáljanak ki.
North Pole lakói a karácsony legfanatikusabb rajongói. Ha valakinek van szerencséje ellátogatni egy helyi lakos házába, ott sem talál mást, mint ünnepi dekorációt kívül-belül, tizenkét hónapon át, egész évben. A North Pole-iak élvezik, hogy nem kell azon morfondírozniuk, mikor kell behozni a világító rénszarvast a kocsifelhajtó mellől, és a garázs mélyére száműzni.
Szerintük a karácsonyból, az év legszebb ünnepéből soha nem elég.
North Pole-ban a vasútállomás is mesebeli
Itt természetesen Mikulás-ajándéküzlet is van, amelyet a feladathoz tökéletesen passzoló nevű Mary Christmas vezet, akinek tényleg ez a valódi neve.
Jan Ticker, egy helyi újságíró könyvet írt szülővárosáról Karácsony 365 napon át: az alaszkai North Pole története, a kisvárosé, ami kivágott magának egy darabot a vadonból, és világszerte azzal vált ismertté, hogy ez a Mikulás lakóhelye címmel. Ticker könyve az alábbi mondattal indul:
"Szóval, igaz a hír? A Mikulás tényleg az Északi-sarkon lakik? A helyi rendőrfőnök szerint igen, márpedig kinek higgyen az ember, ha nem a rendőrfőnöknek."
Mikulás a Mikulás-ajándékboltban
Kandiscukor nyalókával a világbékéért
North Pole egy mindössze ötven éve létező település, és a város irányítói, valamint egyszerű lakosai őszintén hiszik, hogy ők maguk álmodhatják meg egészen a kezdetek kezdetétől, hol és hogyan 
szeretnének élni, milyen környezetben szeretnék nevelni a gyerekeiket. A polgármester választási kampánya arról szólt, hogy bár a város már most is meglehetősen karácsonyi hangulatú, mindez nem jelenti azt, hogy ne lehetne még inkább karácsonyivá tenni.
Az ötletet egy Washington állambeli településtől, Leavenworth-tól vette, amelynek bajor a tematikája, úgyhogy ott a bolti eladók értelemszerűen lederhosenben árulják a bratwurstot. Innen jött az ambíciózus polgármester megvilágosodása, hogy akkor náluk meg öltözzön minden eladó karácsonyi manónak.
Azt azonban nagy jóakarattal sem lehet állítani, hogy ötlete osztatlan sikert aratott. Van, aki egyenesen azt állítja, nincs az az isten, akinek a kedvéért ő hajlandó manóbőrbe bújni. A polgármesternek azonban megvan a maga ütőkártyája: azt mondja, ha rá akarják tenni a kezüket a karácsony-turizmusból származó bevételekre, akkor nincs mese: legalább évente hat-hét hétre muszáj manójelmezt ölteni.
Adnak a részletekre: kandiscukor nyalóka, mint utcai világítás
De mi történt a Mikulással?
North Pole-nak volt egy híres szülöttje, aki éppen úgy nézett ki, mint a Mikulás, és aki hivatalosan is megváltoztatta a nevét Kris Kringle-re (Amerikában ez a Mikulás hivatalos neve). Eredetileg a Mikulás-ajándékboltban volt a kunyhója, itt fogadta a gyerekeket.
Amikor azonban összekülönbözött a boltvezetővel, mert állítólag több sütit és forró csokit követelt az elfogadhatónál, akkor utcai, száguldó Santa Claus lett belőle, és a város különböző pontjain tűnt fel rendszeresen ho-ho-hót kiabálva.
North Pole-ban Kris Kringle a Mikulás
Amikor azonban egy csúnya autóbalesetben Kris Kringle elhunyt, a város lakói a lehető legfurább módon reagáltak, ugyanis mindenki tagadta, hogy meghalt volna. "Az előbb láttam", "éppen most ment el", és így tovább. Anélkül, hogy összebeszéltek volna, a kisváros lakói hónapokon át egyöntetűen állították, hogy Kris Kringle él.
Mint egy valódi összeesküvésben, senki nem akarta elismerni az igazat.
És mindenki kitartott a hazugsága mellett egészen addig, amíg megtalálták a város következő Mikulását, akit az előzőhöz hasonlóan, szintén Kris Kringle-nek neveztek el. És azt mondák, ő a Mikulás, soha nem is volt más.
Ha egyszer úgy alakulna a sorsod, hogy egy nap ellátogatsz North Pole-ba, Kris Kringle meg fog esküdni rá, hogy gyerekkora óta ismer téged. Sőt, arra is meg fog kérni, hogy húzd meg a szakállát, és győződj meg róla, hogy ő a valódi Mikulás.
