Ma a rákos megbetegedések mellett az Alzheimer-kór a legrettegettebb és a legsúlyosabb betegség, mely nem csupán a demenseket, de családtagjaikat is rendkívül súlyosan érinti. Az Alzheimer-kór korai felismerése és kezelése kulcskérdés, ha ugyanis ez megtörténik, éveket nyerhetnek a betegek, a mentális leépülésük nagyban lassítható. Neurológus szakértőnk segítségével utánajártunk, mit lehet tudni erről a súlyos neurológiai betegségről, illetve mit tehetünk a korai felismerés és a megelőzés érdekében.
"Napjainkban minden harmadik másodpercben diagnosztizálnak valakit demenciával. Világszerte összesen 46,8 millió demens ember él, számuk húszévente átalgosan megduplázódik. Ahogy öregszik a társadalom, egyre több embert érint majd az időskori emlékezetvesztés. A demenciával diagnosztizált emberek 70 százaléka szenved Alzheimer-kórban.
Az Alzheimer-kór az időskorral járó leggyakoribb betegség.
A fő rizikófaktort továbbra is a magas életkor jelenti: 82 éves korukra az idősek 42 százalékánál fedezhetőek fel a betegség jelei.
Jelenleg Amerikában több mint 5 millióan szenvednek Alzheimer-kórban és - a Nemzetközi Alzheimer Társaság becslése szerint - 2050-re ez a szám 16 millióra ugorhat.
Az Egyesült Királyságban és Walesben már ez a vezető halálozási ok, a fejlett nyugati országok 85 évnél idősebb lakosságának 40 százaléka érintett az időskori elbutulásban. Az Európai Unióban évente egymillió új beteget regisztrálnak.
Magyarországon 2-300 ezer demens él, 70 százalékuk Alzheimer-kórtól szenved.
Néhány év múlva nem lesz olyan család, akit ne érintene ez a betegség."
Magyar Alzheimer Társaság
NEM MINDEN DEMENS ALZHEIMER-KÓROS, ÁM MINDEN ALZHEIMER-KÓRBAN SZENVDEDŐ EMBER DEMENES
- Az Alzheimer-kór olyan típusú demencia, amelyre a rövidtávú memória zavara a jellemző. A hosszú távú emlékek megmaradnak, azok nem károsodnak - kezdi szakértőnk, Dr. Varsányi Attila neurológus. - Ezt azt jelenti, hogy a beteg emlékszik a születési idejére és helyére, tudja, melyik országban él, hol dolgozott, hova járt iskolába. Általában még arra is emlékszik, mikor ment nyugdíjba. Viszont a friss információkra, tehát arra, hogy aznap vagy előző nap, esetleg egy hete mi történt, már nem emlékszik.
Ugyancsak árulkodó jel lehet az, hogy az idős ember gyakran visszakérdez. Sokan ezeket a problémákat maguk is észlelik, orvoshoz is fordulnak, ám vannak olyan idősek, akiket nehezen lehet szakrendelésra irányítani.
Mindenesetre, aki családtagjánál memóriazavart tapasztal, annak célszerű ezt mindenképpen megtenni, ott ugyanis egyszerű tesztekkel el tudnak végezni egy szűrővizsgálatot, illetve szükség esetén további viszgálatokra, speciális központba tudják küldeni a beteget - hívja fel a figyelmet szakértőnk, aki egy otthon is elvégezhető, szűrő jellegű tesztet ajánl kezdeti lépésként.
TESZTELHETŐ MEMÓRIA
- A rövid távú memóriát egyebek mellett az úgynevezett MMSE-teszttel (Mini Mental State Examination, vagy magyarul Mini Mental Teszt) lehet vizsgálni, ez az interneten számtalan formában elérhető, a kiértékelésével együtt - magyarázza szakértőnk.
- Emellett ajánlom a következő az óratesztet is. Ezt úgy kivitelezik, hogy a beteg előtt egy üres A4-es papírlapra kört rajzolnak, majd megkérik őt, képzelje el, hogy az egy óra számlapja, és rajzolja be rajta a számokat, majd a kis- és nagymutatót úgy, hogy az óra például 3/4 3-at mutasson.
Ez egy rendkívül egyszerű, szűrő jellegű teszt, a szellemi hanyatlásban nem szenvedődk számára a feladat semmiségnek tűnik. A demencia előrehaladtával azonban nehéz lehet a számok berajzolása, azok sorrendjénak eltalálása. A vizuális és térbeli memória sérülése miatt még a számok körben történő pontos elhelyezése is nehézséget okozhat. Hasonlóképpen gondot jelenthet a mutatók ábrázolása.
A tesztet az alábbiak szerint kell értékelni:
-
A számok és a mutatók helyzete pontos 10 pont
-
A nagymutató helyzete nem pontos (pl. a 11-re mutat) 9 pont
-
Nagyobb pontatlanság a mutatók elhelyezésében 8 pont
-
A mutatók elhelyezése egyértelműen helytelen 7 pont
-
A mutatók nem megfelelőek, vagy digitális időkijelzés 6 pont
-
A számok összezsúfolása, keverése, sorrendjük eltévesztése 5 pont
-
Súlyos hiba a számsorrendben, lapon kívüli számok 4 pont
-
A számok és a számlap nincsenek kapcsolatban, mutató nincs 3 pont
-
Megkísérelte a feladatot, de nincs értékelhető produktum 2 pont
-
Nem tett kísérletet a végrehajtásra 1 pont
Az órateszttel nem számszerűsíthető a demencia súlyossága, és az okát sem lehet megmondani, ugyanakkor otthon is könnyedén elvégezhető. A teszt nem diagnózis, arra viszont jó, hogy ha valaki azon hibásan teljesít, további kivizsgálás miatt orvoshoz forduljon.
A rendelőbe célszerű elvinni a tesztet, azaz a lerajzolt órát, és azt megmutatni a vizsgáló szakorvosnak. Ha a demencia gyanúja az orvos szerint is fennáll, akkor összetettebb vizsgálatokkal mérik fel annak súlyosságát.
KORRAL GYAKORIBB
- A jeleket nem szabad elbagatellizálni, a betegség ugyanis nem ritka: az Alzheimer-kór gyakorisága 60-65 éves kor felett 5-7 százalékos, az ezt követő években pedig a gyakorisága exponenciálian nő, 82 éves korukra az idősek 42 százalékánál fedezhetőek fel a betegség jelei. Ritkább esetben korábban is kialakulhat, ám nem ez a jellemző - hívja fel a figyelmet Dr. Varsányi. - Bár a betegség egyes családokban halmozódik, sokkal gyakoribb a szórványos megjelenés, tehát a betegség örökölhető formája nagyon ritka. Kiváltó okáról jelenleg csak feltételezések vannak, bebizonyítani még semmit nem sikerült.
Felmerült például annak gondolata, hogy kialakulásában környezeti tényezők, toxikus anyagok is szerepet játszhatnak, de igazolni ezt sem tudták eddig.
Biztosan egyelőre csak egyetlen doglot lehet tudni: hogy a betegség konkrét oka az idegsejtekben történő kóros fehérjefelszaporodás. Ezt PET-CT vizsgálattal ki lehet mutatni, de azonosítani lehet úgy is, ha gerinccsapolással az agy-gerincvelői folyadékából kimutatják a kóros fehérjét.
KIZÁRNI MINDENT
- A mindennapi orvosi gyakorlatban a diagnózist az egyéb demenciát okozó betegségek kizárásával állítjuk fel. Erre azért van szükség, mert az emlékezet több tényező hatására is romolhat - magyarázza szakértőnk. - Állhat ennek hátterében stroke vagy agyi vérkeringési zavar, az agyi erek meszesedése.
Okozhatnak memóriazavart egyes endokrin betegségek, így például a pajzsmirigy alulműködése 
kiválthat rövid távú memóriazavart, emiatt mindig fontos a pajzsmirigyfunkciók ellenőrzése.
Lehet ilyen hatása a B12-vitamin hiányának is, de okozhat ilyesmit akár túlterheltség, stressz vagy hangulatzavar is - sorolja az Alzheimer-kór melletti lehetséges okokat a neurológus. - A lényeg tehát az, hogy a betegség diagnózisa akkor állítható fel, ha sikerül az egyéb lehetséges okokat kizárni.
Ha ehhez hozzávesszük, hogy az 50-55 éves korosztály gyakran túlterhelt, több állásban is dolgozik, akkor logikus, hogy esetükben a memóriapanaszok - például hogy nevek nem jutnak eszükbe, elfelejtenek dolgokat - nem feltétlenül utalnak Alzheimer-kórra vagy másféle induló demenciára. Ilyen esetekben tehát nehéz eldönteni, hogy miről van szó, túlterheltséggel járó problémáról, vagy komolyabb betegségről.
SOK MÉG A KÉRDŐJEL
- Egyelőre nem tudni, hogy az Alzheimer-kór gyakorisága ténylegesen megnőtt-e, vagy egyszerűen csak annyi történt, hogy gyakoribbá vált az életkor megemelkedése miatt, magyarán azért, mert elődeinkkel ellentétben mi már megérjük az a kort, amikor egyáltalán kialakulhat ilyen jellegű probléma - mondja a neurológus. - Ugyancsak történhet látszólagos gyakoriságnövekedés a pontosabb diagnózis miatt is.
Akárhogy legyen is, az biztos, hogy az Alzheimer-kór hamarosan a vezető egészségügyi problémák közé fog tartozni. Erre a társadalomnak föl kell készülnie, hiszen érintettjei amúgy egészségesek, így fokozódó állapotromlás mellett még évekig komplex ellátást, folyamatos, 24 órás felügyeletet igényelve élhetnek.
Utóbbira azért van szükség, mert a betegek mozgásképessége pusztán a demencia miatt nem sérül, viszont ha elmennek otthonról, akkor hazafelé könnyen eltévedhetnek, illetve eleve el sem találnak oda, ahova indultak - hangsúlyozza a neurológus. - Az érintetteknek életük végén már teljes ellátásra van szükségük.
A rövidtávú memória károsodása amiatt is veszélyes lehet, mert a betegek elfelejthetik, hogy föltették az ételt főni, vagy betettek valamit a sütőbe. Elfelejthetik elzárni a gázt, bevenni a gyógyszereket, lekapcsolni a villanyt, bezárni az ajtót. 
Ezek olyan figyelmetlenségből, rövidtávú memóriazavarból eredő gondok, amelyeknek komolyabb következményei is lehetnek, akár vészhelyzetet is okozhatnak.
A demens betegek ellátását az átlagos szociális intézmények, idősotthonok sem nagyon vállalják, hiszen nagyon nehéz, speciális feltételeket igénylő feladatról van szó.
INTENZÍVEN KUTATJÁK
- Olyan vizsgálatok jelenleg is folynak, amelyek azt kutatják, hogyan lehetne megállítani, esetleg visszafordítani azt a patológiai folyamatot, amelynek során az idegsejtekben lerakódik a kóros fehérje - mondja szakértőnk. - A most elérhető gyógyszerek erre nem alkalmasak, azokkal csak a betegség lefolyását lehet lassítani. Emiatt kell figyelni arra, hogy az idősek ne szigetelődjenek el, az intő jelekre pedig környezetük is felhívja a figyelmet.
Gyakran előfordul ugyanis, hogy egy idős, egyébként egészséges házaspár a napi rutinnal jól boldogul, de nem szembesülnek olyan új feladatokkal, amelyekből a probléma kiderülhetne. Ilyen esetekben a betegség felismerése nagyon sokat csúszhat, orvoshoz pedig csak akkor kerülnek, amikor már nagyon rossz állapotban vannak, már a terápiától sem várható sok.
Ezzel szemben akinél az Alzheimer-kórt korán diagnosztizálják, kezelését pedig időben megkezdik, annál az állapotromlás lassítható, a leépülési folyamat visszafordítható.
Az állapotromlást az is segíthet megelőzni, ha az érintettek aktívak maradnak, szociális kapcsolataikat megtartják. Az például gyakori hiba, hogy amikor a betegek észreveszik, hogy valami gond van velük, bezárkóznak, elkerülik az olyan helyzeteket, amelyekben feltűnő lehet a problémájuk. Mivel ez fokozza az állapotromlást, törekedni kell az elkerülésére - emeli ki Dr. Varsányi Attila.
MEGELŐZÉS - MIT (T)EHETÜNK?
- A társadalmi kapcsolatok fenntartása mellett a testmozgásnak is bizonyítottan jó hatása van, vélhetően azért, mert fokozza a vérkeringést, karbantartja az érrendszert, javítja a légzést, ezáltal a szervezet oxigénellátását - fejti szakértőnk. - Hetente ötször ideális mozogni, minden alkalommal legalább 30 percet, ami lehet akár séta, úszás vagy tánc, bármi, ami örömet ad, és nem az üldögélést jelenti.
Ugyancsak előnyös az, ha valaki mediterrán diétát tart.
Ügyelni kell rá, hogy étrendünk tartalmazzon minél több omega-3 zsírsavban gazdag táplálékot, olajat - ilyenek például a halak, az olívaolaj -, gyümölcsöt, zöldséget, teljes értékű gabonát.
Részesítsük előnyben a lila és piros zöldségeket, gyümölcsöket (cékla, paradicsom), bogyós gyümölcsöket (szeder, eper, málna, áfonya, vörös szőlő), olajos magvakat és a hüvelyeseket. A fűszerek közül a kurkuma, a curry, a fahéj és zsálya rendelkezik bizonyítottan jó hatással az Alzheimer-kór megelőzése szempontjából.
Nagyon fontos a megelőzés tekintetében a kielégítő alvás is, mind minőségi, mind mennyiségi szempontból. Érdemes lehet tudatosan relaxálni, meditálni is.
A megelőzés érdekében célszerű rendszeresen szűrésre járni, hogy időben kezelhetővé váljanak az olyan rizikófaktorok, mint az érrendszeri és vérnyomásprobléma, a cukorbetegség, illetve a túlsúly, mely szintén kockázati tényező.
Elhízás esetén kiemelten fontos az egészséges, fent említett táplálkozás és a testedzés, a cukorbetegség, a szívbetegség és a stroke kockázatának szempontjából is, melyek a demencia előfutárai is lehetnek.
Érdekes, de a vizsgálatok szerint a mérsékelt alkoholfogyasztásnak is kifejezetten jó hatása van, az Alzheimer-kór szempontjából az absztincencia nem jelent előnyt. A kutatások alapján a rendszeres kávéfogyasztás szintén védelmet nyújhat, csökkenti a kór kialakulásának esélyét.
Továbbá sosem szabad hagyni, hogy ellustuljon az agy, érdemes mindennap edzeni. Bármilyen kognitív funkciót igénybe vevő tevékenység hasznos lehet a megelőzés szempontjából; így
a rendszeres olvasás, keresztrejtvényfejtés, kártyajátékok, naplóírás, sakk, memóriajáték, logikai vagy más, gondolkodást igénylő társasjáték.
Utóbbi különösen jó, mivel az aktív, társasági életnek is szerves részét jelentheti, ami szintén csökkentheti a demencia kialakulásának kockázatát, csakúgy, mint a nevetés.
Az élethosszig tartó tanulásnak szintén kiemelt jelentősége van. Érdemes mindennap valami újat tanulni, vagy épp nyelvtanulásba kezdeni, aminek bizonyítottan pozitív hatása van a demencia kialakulásának szempontjából, évekkel is kitolhatja az Alzheimer-kór megjelenését, hisz a tanulás elősegítheti az agysejtek egészségét, ezáltal ellenállóbbá válnak a szellemi hanyatlással szemben.
