Nemcsak a történelmi múlt vagy a felhalmozott kincsek teszik különössé a világ legszebb városait, hanem az érzelmek is. Hiszen minden metropolisznak vannak jellegzetes, ikonikus szerelmespárjai. Valódiak, kitaláltak, mindegy. Hogy mi a közös Rudolf főhercegben, Adyban és Clyde Barrowban? Most eláruljuk.
Micsoda regényes, milyen szélsőséges szenvedélyek, örömök és harcok! Ha beleássuk magunkat a városokat körülölelő érzelmekbe, gyorsan rájövünk, hogy a magánszféra legalább olyan viharos és különös, mint a történelem. A legnehezebb korszakokban is születtek eget rengető szerelmek. De vajon hová vezettek a mindent elsöprő érzelmek?
PÁRIZS - ADY ÉS LÉDA
A fény városa a szerelmek sokaságával fogadja a látogatóit - Madame de Pompadour-tól, Rodin kettős életéig vagy Simone de Beavoir-ig -, de a magyar irodalom kedvelőinek Ady és Léda "héja-násza" lehet a legkülönösebb kapcsolat, amelyhez a Rue de Levis egyik elegáns polgárháza szolgált díszletül.
Az útikönyvek meg sem említik a 92-es számú épületet - ahol Léda a férjével lakott a második emeleten, Ady pedig az elsőn -, és a Monceau park környéki kicskocsmákat, ahol a magyar költő írta az imádott Párizsáról - ahová beszökött az ősz - meg a szerelmükről szóló zseniális költeményeket.
"Soha nem látott ez a csókos Paris betegebb és szomorúbb csókokat…"
A fiatal Bölöni György gyakran vendégeskedett a furcsa triónál, majd a költő halála után kiadta
Az igazi Ady című remek könyvét, amelyből alaposan megismerhetjük az érzékeny, nagyratörő Lédát és az örök pénzzavarral küzdő zsenit is.
Az asszony szenvedett, mert úgy érezte, nem olyan színvonalon él, ahogy szeretne, tehát sértetten lépdelt a Rue de Levis aszfaltján - "a quartier gyomrának ez az utca a népszerű piaca, és orrcsiklandó aromák, de néha orrfacsaró illatok szállnak végig rajta, időnként egy kecskenyáj is elvonul."
Ady pedig itta a borait, közben egyre csak írt, hogy a versei időben érkezzenek Budapestre, a Nyugat szerkesztőségébe. Ó, boldog franciák, az utcaneveket nem sodorta el a történelem, a Monceau park elnevezése sem változott. Ennek sarkán Bölöni György társaságában olvasta el Ady a "halálos ítéletét" - a kezelőorvosa levelét -, miszerint szifiliszes, ami akkor gyógyíthatatlan betegség volt.
Aztán hazament a Rue de Levis-re, és egy haldokló szenvedélyével ölelte tovább a "könnyek asszonyát".
BÉCS - RUDOLF FŐHERCEG ÉS VETSERA MÁRIA
Tragikus sorsú, ám rendkívül tehetséges gyermeke volt Ferenc Józsefnek és Sisinek Rudolf, aki lázadásaival és szabadságszeretetével jobban hasonlít egy 21. századi fiatalra, mint egy 19. századi trónörökösre.
Nem véletlen, hogy sok művészt megihletett a sorsa: korán, harmincegy évesen halt meg a tizenkilenc esztendős Vetsera Máriával együtt a mayerlingi vadászkastélyban. Történetük mindmáig a történelem legrejtélyesebb halálesete. Megtervezett, közös öngyilkosság? A szerelmes Rudolf lőtte le Máriát, netán fordítva? Vagy e tragédia agyafúrtan kidolgozott politikai gyilkosság, öngyilkosságnak álcázott idegenkezű merénylet volt?
Hiszen Rudolf nézetei, szabálytalan viselkedése és viharos szerelmi ügyei sokakat megbotránkoztattak a szigorú bécsi udvarban. Halála előtt nem sokkal édesapjával is hevesen összeszólalkozott, mivel nem volt hajlandó elhagyni szeretőjét, emellett a pápához akart fordulni, hogy felbontsa házasságát.
A kettős öngyilkossággal kapcsolatos kérdésekre ma, a 21. században sincs általánosan elfogadott válasz. Egy nemrégiben előkerült dokumentum szerint ugynis a trónörökös holttestén súlyos dulakodás nyomait lehetett azonosítani. Ahogy Vetsera Mária koponyáján sem golyó, hanem súlyos ütés okozta nyomok voltak azonosíthatók. Továbbá fény derült arra is, hogy a szobában megtalált pisztoly nem Rudolf fegyvere volt.
De az biztos, hogy a fiatal Vetsera Mária az életét áldozta a szerelemért, és végtelenül szomorú Rudolf egyetlen ismert búcsúlevele, amelyet a feleségének írt.
"Kedves Stefánia! Megszabadulsz tőlem, és az általam okozott kellemetlenségektől: légy boldog a magad módján! Légy jó a szegény kislányhoz, ő minden, ami belőlem megmarad… Nyugodtan megyek a halálba, mert csak ez mentheti meg a jó hírnevemet. Szívből ölel szerető Rudolfod."
Ha Bécsben járunk, érdemes meglátogatni a harminckét kilométernyire levő Mayerlinget. Nem olyan gazdag, mint a Burg, nem olyan fényes, mint Schönbrunn, de emléket állít egy tragikus sorsú szerelmespárnak, akik rossz korban születtek.
RÓMA - AUDREY HEPBURN ÉS GREGORY PECK
Ha visszafelé olvassuk a szenvedélyes, jókedvű, pizza- és vörösborillatú város nevét, az AMOR, azaz a szerelem szót kapjuk, ami különösen illik Rómához. Még a sokak által amerikai eredetű Valentin-nap is a rómaiaké. A február 14-i ünnep névadója Szent Bálint, a vértenúhalált halt keresztény elöljáró.
Ő az időszámításunk szerinti harmadik században azokat a szerelmeseket adta össze az ókori birodalomban, akiket más nem volt hajlandó megesketni.
Természetesen Róma nemcsak fennkölt szerelmekről, de a császárok ágyasairól és a szexuális örömökről is híres. Fellini Édes élet című, csodálatos, ám keserű filmjében Marcello Mastroianni és Anita Ekberg szexuális vonzalma és a gyönyörű svéd szinésznő éjszakai fürdőzése a Trevi-kútban éppúgy hozzátartozik a városhoz, mint Julius Ceasar és Kleopátra szerelme.
A római kínálatból Audrey Hepburn és Gregory Peck majdnem-szerelme tűnik a legüdébbnek az 1953-ban készült Római vakáció című filmben, amelyet több Oscar-díjjal is jutalmaztak. A retró jegyében megint hatalmas kultusza van a filmnek és a bájos-légies színésznőnek.
Nem véletlen, hogy e klasszikus alkotás párosa ma is népszerű, hiszen az Örök Város ezernyi kincse csodálatos díszletül szolgál a protokoll kínjai elől menekülő hercegnő és a jóképű, kevés pénzű újságíró finoman ábrázolt, beteljesíthetetlen szerelmének.
LONDON - KAMILLA ÉS KÁROLY HERCEG
Valószínűleg egyetlen nő sem cserélt volna Camilla Parker-Bowlesszal, amikor a világszerte rajongott Lady Diana 1995-ben interjút adott a BBC-nek, és nyíltan beszélt arról, hogy a házassága elsősorban Kamilla és Károly herceg viszonya miatt ment tönkre.
"Igazából hárman voltunk ebben a házasságban, és ez egy kicsit sok volt…"
Az akkor negyvennyolc éves hölgy külön élt a férjétől - gyermekei édesapjától -, aki épp azért kívánt tőle elváni, mert Károly már Diana megszólalása előtt beismerte egy interjúban, hogy "házasságtörő viszonyuk volt".
És hogy gyűlölhették Kamillát Diana imádói a hercegné drámai, harminchat éves korában bekövetkezett halálakor! Hisz emlékszünk még a temetés képeire, az elképesztő tömegre.
Kamilla egész életét a szerelemért áldozta fel. Hiszen 1970-ben, huszonhárom évesen ismerte meg a brit trónörököst, majd egyike lett a barátnőinek - állítólag Károly feleségül akarta venni, csakhogy akkor az udvar és a királyi család ellenezte -, majd a nyolcvanas években újból egymásra találtak, amikor ő férjnél volt, Károly pedig Dianával élt házasságban.
A sok vihar után 2005-ben házasodtak össze, és a sajtóhírek szerint II. Erzsébet lassan, de mégis befogadta őt a királyi családba. Mennyi sérelmet, fájdalmat, lelkiismeret-furdalást hurcol magában Károly második felesége? Nem tudhatjuk.
MAURITIUS - PAUL ÉS VIRGINIE
Az Indiai-óceán kicsi, békés szigetének is megvan a maga Rómeó és Júliája, csakhogy Paul és Virginie nem veronai díszletek kozött szeretett egymásba, hanem a szubtrópusi Paradicsomban.
Együtt cseperedtek fel az óceán partján, mivel a szüleik jóbarátok voltak, testvérként nevelték őket.
Először Virginie fedezte fel magában az érzést: nemcsak szeretetet, de szerelmet is érez Paul iránt. A fiú pedig akkor jött rá, hogy Virginie nélkül nincs értelme az életének, amikor a lányt egy Párizsban élő nagynénje "a hóna alá vette" (Mauritis francia gyarmat volt), azaz meggyőzte az édesanyját, hogy küldje el hozzá a szép lány, hogy előkelő, gazdag férjet találjon neki.
Virginie szenvedett a fény városában, ráadásul Paul szerelemtől izzó levelei sem jutottak el hozzá a nagynéni jóvoltából. Végül nem bírta tovább, hajóra szállt, ami el is jutott Mauritius partjaiig, de ott gyilkos vihar támadt, a hajó felborult, és Virginie-t a kor divatjának megfelelő, hatalmas szoknyája a mélybe húzta. Miért nem dobta le a ruháit, és úszott ki a partra, ő, aki ismerte az óceánt?
A legenda szerint a szemérme nem engedte, hogy ruhátlanul mutatkozzon Paul előtt, aki a parton rohant a balesetet szenvedett hajó felé. A történetükből a 18. században francia nyelvű regény született, és a sziget lakói ma is becsben tartják a szerelmespárt. Gyönyörű óceánparti szállodák viselik a nevüket, a híres teájukat is Paulról és Virginie-ről nevezték el.
TEXAS - BONNIE ÉS CLYDE
A világ egyik leghíresebb bankrabló párosának szerelme is tragikus véget ért. A 19 éves Bonnie Parker és a 21 éves Clyde Barrow 1930 januárjában, Texasban találkozott először. A férfi a gazdasági világválság közepén kisebb rablásokból és bűncselekményekből tartotta el magát, a nő pedig hasonlóan nyomorúságos helyzetben élt, őt azonban még egy sikertelen házasság is nyomasztotta, ugyanis férje, Roy Thornton gyilkosságért ült börtönben. A két nagyravágyó fiatal találkozása szerelem volt első látásra, amit ironikus módon éppen a bűn pecsételt meg, hiszen Clyde Barrow hamarosan szintén rács mögé került.
A férfi szabadulása után polgári életüket hátrahagyva az egyik legismertebb bankrabló párossá avanzsáltak. A sajtóban a szerelmespár kiemelt figyelmet kapott az egyébként is igen magas számú bűnügyi hírek között, ugyanis a két bűnöző előszeretettel fotózta(tta) magát, fényképeik pedig hamar bejárták az amerikai médiát.
Bonnie és Clyde kis időn belül nagy „sztár” lett, mindannak ellenére, hogy a romantikus máz alatt valójában könyörtelen bűnözők rejtőztek, akik nemcsak a bankrablások során bizonyultak hidegvérűnek, hanem akkor is, ha gyilkosságra került sor.
A szerelmespár nevéhez működésük két éve alatt számos bankrablás, emberrablás, és több gyilkosság is fűződött, ennek ellenére a populáris kultúra később mégis romantikus hősöket kreált belőlük. Lázadó és szenvedélyes szerelmük legendássá vált; végül a rendőrség elfogta őket, és 167 lövéssel vetett véget életüknek.
A törvényen kívüli szerelmespár halála után persze azonnal megindult a legendagyártás, ami elsősorban abból a szenzációból táplálkozott, melyet korábban Bonnie és Clyde körül teremtettek. Az általuk elkövetett gyilkosságok és egyéb gaztettek ellenére a bűnözőkből hamar Robin Hood-hoz hasonló mesehősöket kreáltak, akik a ’30-as évek Amerikájában komoly népszerűségre tettek szert, hiszen a rablások károsultjai többnyire a gyűlölt bankok voltak.
Bonnie és Clyde emellett komoly „reklámértékkel” is bírt, amit az bizonyít legékesebben, hogy Henry Ford, a világhírű autógyár tulajdonosa később azzal a levéllel hirdette gépjárműveit, melyben Clyde Barrow a Fordok sebességét és megbízhatóságát dicsérte.
„Amíg levegő lesz a tüdőmben, addig fogom ismételgetni Önnek, hogy micsoda nagyszerű autókat gyárt. Különösen akkor szerettem Fordot vezetni, amikor menekülnöm kellett. Tartós gyorsaságával és kifogástalan működésével felülmúlt minden kocsit, és bár az én ügyleteim szigorúan véve nem voltak törvényesek, akkor sem okozhat bajt, ha elmondom, hogy milyen nagyszerű autót készített a V–8-assal." (Részlet Clyde Barrow Henry Fordnak írt leveléből.)
A szerelmespár legendája aztán 1967-ben még szélesebb nyilvánossághoz jutott el, miután Warren Beatty és Faye Dunaway főszereplésével történetük a filmvásznon is megjelent; Bonnie és Clyde neve így az egész világon ismertté vált.