Rengeteg egészséggel, gyógyítással kapcsolatos tévhit él az emberekben, amelyeket aztán mély meggyőződéssel tovább is adnak. Halál után tényleg nő a hajunk? Valóban csupán agyunk tíz százalékát használjuk? Összegyűjtöttünk kilenc érdekes, ám napjainkra elavult kijelentést.
1. mítosz: A hátfájás legjobb gyógymódja a pihenés.
Tény: Évtizedek óta általános jó tanács hátfájdalommal küszködőknek. Vannak esetek, amikor a pihenés segíthet, mégis a legtöbb esetben a különböző terápiák mellett pont az aktivitás megőrzését javasolják a betegeknek.
2. mítosz: Legalább nyolc pohár vizet kell meginni naponta.
Tény: Nincs olyan bizonyíték, amely megalapozottá tenné ez a kijelentést. Ahhoz, hogy megőrizzük szerveztetünk hidratáltságát, gyakran kell inni a nap folyamán, még akkor is, ha nem érzünk szomjúságot. De a gyakori ivással bevitt folyadékmennyiség egyáltalán nem biztos, hogy mindenkinél napi 8 pohárnyi mennyiséget jelent; közrejátszik a testsúly, az elfogyasztott zöldségek, gyümölcsök víztartalma és a fizikai aktivitás is.
3. mítosz: A pulykahús fogyasztása álmossá tesz.
Tény: Bár a tripofán nevű aminosav valóban álmosságot okoz, a pulykahús nem tartalmaz ebből többet, mint a csirke- vagy a marhahús. Valójában a dióban és a sajtban sokkal több található ebből a vegyületből, mint a pulykában. Tehát nem az elfogyasztott pulykahús a felelős az ebéd utáni kómáért, sokkal inkább a köretként fogyasztott szénhidrátmennyiség.
4. mítosz: Veszélyes a mobiltelefonok használata a kórházakban.
Tény: Előfordultak esetek, amikor a készülékek hamis riasztást indítottak a szívmonitorokon, vagy zavart okoztak az infúziós pumpák működésében. Egy tanulmány szerint a mobiltelefonok az orvostechnikai eszközök mintegy 4 százalékát zavarják, de csak akkor, ha a telefon három méteren belül van. Továbbá több vizsgálat is azzal az eredménnyel zárult, hogy a kórházban a telefonok használata során nem észleltek interferenciát.
5. mítosz: A terhes nők nem ehetnek diófélét.
Tény: Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia 2000-ben tette közzé ajánlását, megelőzendő az anyatej-allergiás babák számának növekedését. 2007-re mégis megháromszorozódott a mogyoróallergiás esetek száma, így egy év múlva hatályon kívül helyezték az ajánlást. Valójában tehát mindaddig, amíg a kismama nem allergiás a diófélékre, nincs ok, hogy a terhesség alatt ne fogyaszthassa a közkedvelt magvakat.
6. mítosz: Agyunknak csupán 10 százalékát használjuk.
Tény: Már senki sem emlékszik, valójában honnan ered ez a legenda, egy biztos: nem Albert Einsteintől. Kutatók képalkotó technológia segítségével feltérképezték, hogy az agy nagy része egész nap aktív - bár nem mindig ugyanazok a területek, de egy 24 órás periódust nézve kimutatható, hogy ennyi idő alatt az agy száz százaléka aktív.
7. mítosz: A stroke csak az idősebb korosztályt veszélyezteti.
Tény: Az elmúlt évtizedben a 35-39 éves korosztályban több mint kétszeresére nőtt a storke előfordulása. A legmagasabb a növekedés a 35 és 44 év közötti nők körében, ahol 42 százalékos emelkedést figyeltek meg.
8. mítosz: A gyenge fényben olvasás rontja a szemet.
Tény: A tompa fény valóban nem ideális olvasáshoz, de hogy rontaná a szemet, az nem igaz. A félhomályban való olvasás megterheli ugyan a szemet, amely így hamar elfárad, kivörösödik és esetleg fejfájás is jelentkezhet. Ennek ellenére magában a szemben semmi károsodás nem történik a folyamat során, és kis pihenőidő után ezek a tünetek meg is szűnnek.
9. mítosz: A haj és a körmök tovább nőnek a halál után.
Tény: A halál után az emberi test dehidratálódik, ezáltal a bőr összezsugorodik, ahogy pedig szárad a holttest, fokozatosan húzódnak vissza a lágy szövetek és a bőr, ezért tűnik úgy, mintha a körmök és a haj tovább nőne. Egyébként a haj és a köröm növekedése olyan komplex hormonális kölcsönhatásokat igényel, ami a halál után egyszerűen nem lehetséges.
