David Phillipset, a San Diego Egyetem szociológusát lenyűgözi a halál. De amíg minden más kutatót az érdekel, miért halunk meg, őt az izgatja, mikor. Pontosabban az, képesek-e az emberek késleltetni a halálukat egy olyan esemény kedvéért, ami érzelmi jelentőséggel bír számukra. Valóban tudjuk befolyásolni halálunk időpontját, mi döntjük el, mikor jön el értünk a halál?
David Phillips teljes szakmai pályafutását ennek a témának szentelte egészen 1970-től, amikor a doktori disszertációjának azt a címet adta: "A halál, mint a társas viselkedés egy formája." Phillipset lenyűgözi az embernek az a képessége, hogy
képes a teste felett olyan kontrollt gyakorolni, hogy azzal késleltetni tudja a véget egy rövid, ám annál jelentősebb ideig. Csak addig, hogy még részt tudjon venni egy fontos családi vagy nemzeti ünnepen, vagy el tudjon köszönni a szeretteitől.
Mindannyian hallottunk már olyan történeteket, amelyek alátámasztják Phillips állítását. Charles Schulz, a multimilliomos képregényszerző, Charlie Brown és Snoopy szülőatyja annak a napnak az előestéjén hunyt el, amikor az utolsó képregénye a sajtóban megjelent, benne Schultz búcsúlevelével.
És három amerikai elnök is - John Adams, Thomas Jefferson és James Monroe - július 4-én halt meg, az amerikaiak legnagyobb nemzeti ünnepén, így biztosítva maguk számára, hogy haláluk napja mindenképpen emlékezetes maradjon az egész nemzet számára.
Azt még megvárom!
Az egyik kutatásban Phillips azt vizsgálata, valóban hajlamosabbak-e az emberek közvetlenül egy nagy ünnep után meghalni. Nem tűnt azonban számára értelmesnek a karácsonyt vizsgálni, mondván: ha jóval többen halnak meg december végén, annak az is lehet az oka, hogy a hőmérséklet ilyenkor drasztikusan lecsökken.
Ahelyett, hogy megpróbálta volna rávenni az embereket, hogy különböző hónapokban ünnepeljék a kutatása kedvéért a karácsonyt, inkább keresett egy olyan ünnepi időszakot, ami minden évben máskorra esik. Így talált rá a kínai holdújévre, ami évről évre mozog a naptárban, és a kínaiak számára nagyon fontos esemény.
A kínai halálozási arányokat megvizsgálva Phillips azt találta, hogy 35 százalékkal csökkent a halálozások száma a kínai holdújévet megelőző héten, majd tetőzött egy héttel később.
Az egyik legátfogóbb kutatásban pedig arra kereste a választ, befolyásolja-e születésünk időpontja a halálunk időpontját. Több mint hárommillió, 1969 és 1990 közötti kaliforniai halotti bizonyítvány elemzése után arra jutott,
a nők hajlamosabbak a születésnapjuk utáni héten meghalni, míg a férfiak inkább a születésnapjuk előtti héten.
Phillips magyarázata szerint a nők talán jobban várják a születésnapokat mint ünnepeket, míg a férfiak inkább arra használják ilyenkor az időt, hogy számot vessenek azzal, mit értek el. Eközben pedig könnyen arra az eredményre jutnak, mennyi minden kimaradt az életükből, mennyi mindent nem úgy csináltak, ahogy kellett volna. Ha pedig ettől még inkább elkeserednek, az növeli az esélyét az elhalálozásnak is.
Phillips kommentárja szerint ezek az eredmények, miszerint a nők a születésnap után, a férfiak pedig a születésnap előtt halnak inkább, nem tudhatók be semmilyen más hatásnak, mondjuk, az évszakok változásának vagy annak, hogy a hozzátartozók félrevezető információt közölnek beteg szeretükkel a halála várható időpontjáról.
Nem magyarázhatók azzal, hogy elhalasztanak életmentő műtéteket, és nem függenek össze öngyilkosságokkal sem, amikor az ember tudatosan határozza meg a halála idejét.
Ehelyett azt bizonyítják, valóban képesek vagyunk akaratunk szerint egy kicsit tovább élni, vagy néhány nappal megrövidíteni az életüneket, ahogy nekünk tetszik.
David Phillips állítása nagy vihart kavart tudományos körökben, és komoly vitákat generált. Ám akadtak olyan kutatók, akik megismételték ezeket a kutatásokat, és hasonló mintákra bukkantak.
A halál mint adóelkerülés
Mindenesetre az elképzelést, hogy pszichológiai hatások befolyásolják a fizikai jóllétünket vagy egyáltalán a létünket, az a kutatás is alátámasztja, amely szerint kapcsolat áll fenn az optimista életszemlélet és a fizikai állapot között.
Kutatók egy csoportja például azt vizsgálta kétezer finn férfi esetében, milyen kapcsolat mutatkozik az egészséges gondokodásmód és a hosszú élet között.
A kutatók három csoportra osztották a vizsgálat alanyait:
- pesszimistákra, akik a jövőt komoran láttak
- optimistákra, akiknek jóval magasabb elvárásaik voltak a jövőt illetően
- semlegesekre, akik nem gondoltak a jövőre se pozitívan, se negatívan
Ezek után minden hatodik évben megvizsgálták ezeket az embereket, és az derült ki, hogy a pesszimisták jóval nagyobb eséllyel haltak meg rákban, szív- és érrendszeri megbetegedésben vagy balesetben, mint a semlegesek, az optimisták pedig mindkét másik csoportnál kisebb halálozási arányt produkáltak.
Nem Phillips az egyetlen kutató, aki azt vizsgálja, milyen hatások befolyásolják a Nagy Kaszással való randevúnk pontos időpontját: a Review of Economics and Statics közgazdasági folyóiratban 2013-ban megjelent tanulmányban az adófizetési kötelezettségnek a halál időpontjára gyakorolt hatását vizsgálták.
Ebben Phillipsnek a halál időpontja késleltetésének képességéről szóló elméletét azzal a lehetőséggel kombinálták, hogy esetleg a hozzátartozók manipulálják az időpontokat anyagi előny céljából.
Wojciech Kopczuk az University of British Columbiáról és Joel Slemrod a Michigan Egyetemről azt a kérdést tették fel, vajon hajlamosabbak-e az emberek olyankor meghalni, amikor a haláluk kedvezően érinti anyagilag a hátramaradottakat.
A válasz érdekében elemezték a halálozások időpontját azokban az években, amikor jelentős változások történtek az amerikai adórendszerben. 1916-ban történt bevezetése óta az amerikai adótörvényekben tizenhárom nagy változtatás történt, ezek közül nyolc esetben emelkedtek az adók és öt esetben csökkentek. A változások nagyjából mindig egy héttel azután léptek életbe, hogy bejelentették őket a sajtóban.
Miután megvizsgálták a halálozások számát a bejelentések előtt és után, Kopczuk és Slemrod bizonyítékot találta rá, hogy az adóemelések előtt, illetve az adócsökkentések után mindig jelentősen megemelkedett a halálozások száma. Így arra jutottak, ahogy a cikkük címében is jelezték,
sokan úgy halnak meg, hogy azzal adót spóroljanak meg.
Ebben az esetben azonban mindenképpen érdemes figyelembe venni azt a körülményt is, hogy a halálesetek általában azok a családtagok jelentik be, akik érintettek az örökségben, és így érdekeltek abban, hogy egy haláleset bizonyos napra essen, amikor az adóvonzata alacsonyabb. Vagyis az eredmény lehet annak is a következménye, hogy a hozzátartozók szándékosan jelentik be más időpontban a szeretteik halálát.
