Nagyon sokan panaszkodnak arra, hogy ha le kell hajolni, akár csak a cipőfűzőjüket bekötni, légszomj tör rájuk. Egyre gyakrabban fordul elő a fiataloknál is, hogy előrehajláskor nem kapnak levegőt. Az orvosok szerint érdemes a problémát komolyan venni, hisz a tünet veszélyes lehet, akár súlyos következményekkel is járhat. Utánajártunk! Megkérdeztük Dr. Bódi Mária kardiológus főorvost, mi lehet a légszomj oka, mit tehetünk ellene és milyen figyelmeztető tünetek észlelésekor forduljunk feltétlen orvoshoz.
Mi lehet az oka, ha valaki arról panaszkodik, hogy előrehajláskor alig kap levegőt, légszomj tör rá?
Amikor a páciens kifullad, levegőért kapkod, ha lehajol, akkor bendopneáról, azaz légszomjról beszélünk. Ez általában lehajlásnál 30 másodpercen belül jelentkezik.
Sokan azt gondolják, hogy csak a rossz erőnlét, vagy a túlsúly az oka. Persze, ez is lehet, de feltétlenül utána kell járni a dolgoknak, mert súlyos következményei lehetnek.
Amerikai kardiológusok sokáig kutatták ezt a tünetet, és azt állapították meg, hogy a teljesen hétköznapi szimptóma szívelégtelenségre, szívproblémára utal. Az oka pedig az, hogy túl sok folyadék található a testben, ami nyomást gyakorol a keringésre, és ez csak fokozódik lehajlás következtében. Ez nem rizikófaktor, ez egy jelzés. Ha valaki ezt tapasztalja magán, az azt is jelentheti, hogy romlott a szívének az állapota.
A szív a vérkeringés központjában elhelyezkedő izmos pumpa, melynek feladata, hogy a szervezet 
többi részébe eljuttassa a vért, ezzel biztosítva a sejtek működéséhez szükséges tápanyagokat és oxigént. A szervek megfelelő vérellátását folyamatos pumpálással végzi úgy, hogy először a pitvarok (jobb és bal oldal), majd a kamrák (jobb és bal oldal) húzódnak össze. A szív egyes részeit szelepek választják el egymástól (ezeket nevezzük billentyűknek), melyek biztosítják, hogy a vér csak egy irányba haladhasson, mégpedig abba az irányba, amely a szív munkájának megfelel. Ez a funkció nélkülözhetetlen az életben maradáshoz, így a benne keletkezett legkisebb zavar is súlyos következményekkel járhat.
Ezért légszomj esetén is feltétlenül fel kell keresni egy kardiológust és ki kell deríteni a probléma okát.
Miért olyan gyakori az előfordulás?
Manapság a legtöb ember szinte folyamatosan rohan, és az egész napos stresszt csak kevesen vezetik le mozgással. Zsírban, cukorban és sóban gazdag ételeket fogyasztunk, és a lakosság közel 30 százaléka még dohányzik is.
A felsoroltak mindegyike, a fokozott stressz, a mozgásszegény életmód, az egészségtelen táplálkozás, az elhízás és a dohányzás külön-külön is nagymértékben, de együttesen hatványozottan hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek megjelenéséhez.
Az életmódbeli tényezők mellett kiemelten fontos az öröklődés szerepe: azok esetében, akiknél megfigyelhető a szív- és érrendszeri betegségek családon belüli halmozódása, fokozott a betegség kialakulásának kockázata is.
Hogyan előzhetjük meg a problémát?
A megelőzés legbiztosabb módja, ha nemcsak a fenti tünetek észlelésekor, hanem évente elvégeztetünk egy komplex kardiológiai szűrővizsgálatot. Ennek részét képezi a vér laborvizsgálata, a teljes körű anamnézis és a fizikális vizsgálat, a nyugalmi és a terheléses EKG, a szívultrahang, és a 
leletekből , eredményekből következő kezelési terv.
A szűrések alkalmával idejében felismerhetőek a rizikófaktorok vagy kezdődő szív- és érrendszeri szövődmények, így megelőzhető súlyosabb kórkép kialakulása. A rendszeres szűrés eredményességét igazolja a skandináv országok példája is, ahol ily módon az addig vezető haláloknak számító szív- és érrendszeri betegségeket sikerült jelentősen visszaszorítani.
Mi a helyzet a sportolókkal? Az intenzív terhelés miatt szívük fokozott megterhelésnek van kitéve...
Minden sportolónak, legyen az hobbi- vagy élsportoló, ajánlott a rendszeres, évenkénti kardiológiai szűrés. Sajnos nem egy szomorú példa van arra, hogy az élsportoló nem vette komolyan a jeleket, melynek súlyos következményei lettek. A teljes körű sportkardiológiai kivizsgálás során a nyugalmi EKG mellett a terheléses EKG és a szívultrahang-vizsgálat képes teljes képet adni a páciens állapotáról. Csak ezen vizsgálati eredmények birtokában zárhatunk ki minden olyan szív- és érrendszeri elváltozást, amely az életet veszélyeztetné.
A betegségek idejében felfedezve gyógyíthatók, gyógyszeresen és műtétileg kezelhetők. Szükség esetén életvédő műszerek beültetésével (pacemaker, defibrillátor), szívleálláskor az azonnali újraélesztés műszeres feltételével.
Milyen figyelmeztető tünetek esetén forduljunk orvoshoz?
A szív- és érrendszeri betegségeket bizonyos tünetek egyéntől, súlyosságtól függően már korai stádiumban is jelezhetik. Így, ha korábban nem is, a következő panaszok észlelésekor feltétlenül forduljanak kardiológushoz:
- szokatlan gyengeség, kimerültségérzés, és gyakorta jelentkező fáradékonyság
- csökkenő teherbírás vehető észre az elmúlt időszakban
- mellkasi vagy gyomortáji fájdalom, mely többnyire fizikai, esetleg különféle lelki terheléskor, sokszor csupán rövid, enyhe kellemetlen érzésként jelentkezik
- gyakori ingerlékenység, idegesség, feszültség az utóbbi időben
- hevesebb szívdobogás, nyugalmi állapotban is magas pulzusszám.
Erről tudnod kell! Ezek a leghatékonyabb szíverősítők.
