A nevünknek jóval nagyobb hatása van az életünkre, mint gondolnánk; befolyásolhatja sikereinket, lehetőségeinket, olykor még döntéseinket is. Tudtad, hogy akár az amerikai elnökválasztás kimenetelét is meghatározhatja a jelöltek neve? De vajon hogyan és mely területeken befolyásolja az életünket a nevünk? És mit mond rólunk...?
Amikor a huszadik század egyik leghíresebb pszichológusa, Carl Gustav Jung elgondolkodott, miért izgatja kényszeresen az újjászületés elmélete, hirtelen ugrott be neki a megoldás: neve, a Jung azt jelenti, "fiatal", ezért érdekli születésétől fogva a fiatalság, az öregedés és az újjászületés.
Ugyanezen a gondolati ösvényen haladva Freud - akinek a neve "öröm" - sem véletlenül állt elő az öröm-elv, Adler - "sas" - pedig az akaraterő elméletével.
Jung szerint a nevünk olyan ösvényt jelöl ki számunkra, amihez egész életünkben ragaszkodunk, mert meghatározza, hogy fantáziálunk önmagunkról gyerekkorunkban.
Vegyük például a Hollywoodban "a válások királynője"-ként emlegetett sztárügyvéd, Laura Allison Wasser esetét, aki szüleitől olyan keresztneveket kapott, hogy a monogramja a L. A. W. ("törvény") szót adja ki. A kis Laura Allison valószínűleg gyerekkorától fontosabbnak tartotta a törvényt minden másnál, ami a személyiségére is hatást gyakorolt, és végül hitvatásának válaszotta a jogot.
Amerikai pszichológusok statisztikailag is bizonyították, hogy a Lawrence nevű férfiak - akik nevükben hordják a "törvényt"-t - gyakrabban választják a jogi pályát.
A név valószínűsít
A New Scientist magazin 1994-ben írt először a "nominatív determinizmus" nevű jelenségről, miszerint nevünk valószínűbbé tesz bizonyos életutakat.
Elég a világ leggyorsabb emberére, az immár focistakánt is parádés teljesítményt nyújtó jamaikai Usain Boltra gondolni, akinek a neve "villámlást" és "nyílvesszőt" jelent. Más nevek kevésbé impozáns életutat jeleznek előre: Christopher Coke a születési neve Jamaica hírhedt drogkereskedőjének. És bár hajlamosak vagyunk ezeket az eseteket a véletlen számlájára írni,
pszichológusok kutatások sorával bizonyították, hogy a nevünk mély gyökeret ereszt mentális térképünkön, és szinte mágikus erővel húz abba az irányba, amit megtestesít.
Nevünk betűinek önmagukban nincs jelentésük, csak akkor, ha jelentéssel bíró jelenséggel kapcsoljuk őket össze. Hazánkban és sok más országban is törvénnyel küzdenek a józan jogalkotók a felelőltlen szülők ellen, akik olyan nevet adnának a gyereküknek, ami egy életre megnyomorítaná azok lelkét.
A brit The Daily Telegraph tudósítása szerint egy texasi pár Messiah-nak nevezte volna a fiát, ha a bíróság hagyja. De nem hagyta, így a döntés értelmében hét hónapos korában át kellett nevezniük Martinra. Franciaországban nem lehetett egy gyereket Daemonnak hívni, Németországban pedig egy török pár az Osama bin Ladannel próbálkozott utónévként nem sokkal a 9/11-es terrortámadás után, ám a törvény közbeszólt, a bin Laden ugyanis ugyanúgy tiltott név, mint a Hitler.
A svédeknél sem lehet egy gyereket se Metallicának, se Ikeának nevezni, Romániában viszont 1968 óta rendelet kötelezi a polgármesteri hivatalokat, hogy azt a nevet anyakönyvezzék, amit a szülők bediktálnak. Ennek megfelelően Romániában él Patika, Rendőrség, Stoplámpa, Miniszter és Szemét utónevű állampolgár is a szülői ostobaság dicsőségére.
A névadás során a különböző kultúrák számtalan szabályt alkalmaznak. Néha történelmi vagy irodalmi hősöktől veszik a szülők a neveket, máskor saját családjuk vagy nemzetségük névadási hagyományait követik, megint máskor tetszik nekik egy név hangzása, ismernek valakit ezzel a névvel, akit kedvelnek, vagy a név emlékezteti őket valamire, amit szeretnek.
Az asszociáció ereje magyarázza, miért lett az Adolf - korábban gyakori fiúnév, amit addig a svéd és a luxemburgi királyi családdal kötöttek össze - népszerűtlen a második világháború alatt és után. A Donalddal ugyanez történt a harmincas években, miután Donald kacsa megjelent a színen, illetve az Ebenezer is eltűnt azonnal a népszerű nevek listájáról, amikor 1840-ben megjelent Dickens Karácsonyi éneke.
Nevünk hatása az életünk kimenetelére
Minden név magában hordoz egy demográfiai csomagot: információkat az illető neméről, koráról, etnikai hovatartozásáról, bőrszínéről és társadalmi osztályáról.
Vegyük például az Erzsébetet. Éppen készülsz kinyitni az ajtót egy Erzsébet nevű idegennek. Mit gondolsz, milyen lesz Erzsébet?
Valószínű, hogy inkább idősebb nő, semmint fiatal lány. Az Erzsébet név ugyanis a hatvanas évekig volt az egyik legnépszerűbb női név Magyarországon, ma azonban már nincs az első száz között. A fordítottja igaz a Jázminra, ami ma a harmadik legnépszerűbb magyar női utónév, miközben három évtizeddel ezelőtt még gyakorlatilag nem is létezett Magyarországon.
Az életkort leszámítva nevünk további információkkal is szolgál. Elég azt hallanunk, valakit Lakatos Dzsenifernek hívnak, máris tudni véljük tulajdonosa etnikai hovatartozását, bőrszínét és társadalmi státuszát. Ez a jelenség az Egyesült Államokban még egyértelműbb: Dorothyról nagy valószínűséggel tudni lehet, hogy fehér, Fernandáról, hogy hispán, Aalijah-ról, hogy fekete.
Sőt, mit több: Lucienne és Adair gazdag fehér, míg Angel és Misty szegény fehér gyerek. Ugyanígy Björn Svenson svéd, Hiroto Suzuki japán, Yosef Peretz zsidó. Még közelebbről, Waterlily és Tingerpaw úgy hangzik, mint akinek öregedő hippik a szülei, míg Buddy Bear és Petal Blossom Rainbow úgy, mint amit feltűnési viszketegségben szenvedő celebek választanának a gyerekeiknek. Ami igaz is: utóbbi két név Jamie Oliver öt gyerekéből kettőnek a neve.
Hogy miért olyan fontos a nevünk, ennek egyik oka, hogy ez alapján azonnal besorolnak minket valahová. Freakonomics című könyvükben Steven Levitt és Steven Dubner közgazdászok leírják, milyen erős kapcsolat van egy anya iskolai végzettsége és a gyerek neve között.
A Ricky és Bobby nevű fehér fiúk anyja kisebb valószínűséggel végzett főiskolát, mint a Sander és a Guillaume nevű fehér fiúk anyja. Ugyanez a kapcsolat megfigyelhető a gyerek neve és a szülők jövedelme között is: Alexandra és Rachel szülei gazdagabbak, mint Amber és Kayla szülei.
Természetesen a név és az iskolai végzettség, illetve a név és a jövedelem közötti kapcsolat nem oksági. Nem azért lesz Alexandra gazdag, mert szülei így nevezték, hanem mert a különböző gazdasági és társadalmi környezetben élő szülők hajlamosak más nevet adni gyerekeiknek.
Az Egyesült Államokban nyomon követik a névadási divatok alakulását, és ebből az derül ki, hogy ezek a divatok mindig a felső osztálytól indulnak, és haladnak idővel egyre "lejjebb".
A felső tízezer rákap egy névre, majd egy rövid idő után a középosztály is elkezdi ugyanezt a nevet adni a gyerekének, mert azt reméli, ez majd segíti a feljebb lépését a társadalmi ranglétrán. És ugyanezt teszi az alsó középosztály is, ugyanebből az okból, de közben a leggazdagabbak már rég máshogy nevezik a gyerekeiket, hiszen éppen az a céluk, hogy az ő gyerekeiket máshogy hívják, mint a szegényeket.
A "fehér név" előnye
A név és az etnikai hovatartozás kapcsolata akkor lesz igazán fontos, amikor a munkahelyi jelentkezés kerül elő. Amerikai kutatók ötezer álláshirdetésre jelentkeztek Bostonban és Chicagóban, és az általuk beküldött szakmai önéletrajzok két dologban különböztek: voltak közöttük gyengébb és erősebb önéletrajzok, illetve volt, amelyiket tipikus fehér névvel küldték be, és volt, amelyiket tipikus fekete névvel.
Nem meglepő módon az erősebb önéletrajzok több visszahívást kaptak, ám a neveknek is volt hatásuk. A fehér nevű önéletrajzok 10%-át hívták be interjúra, míg a feketéknek csak 3,5%-át. Jelentős különbség.
Még zavaróbb eredmény, hogy miközben minél jobb volt egy fehér jelentkező önéletrajza, annál nagyobb valószínűséggel hívták be, a fekete jelentkezők interjúesélyét alig növelte az erősebb önéletrajz. Az erős önéletrajzú fehérek 27%-át hívták be interjúra, a feketéknek viszont mindössze 8%-át, vagyis egy erős fekete jelölt nem érte el a gyenge fehér jelölt behívási arányát.
Imádjuk a nevünk betűit
Jozef Nuttin belga pszichológus szerint úgy viszonyulunk a nevünk betűihez, mintha azok tulajdonosai lennénk. Márpedig amit birtoklunk, azt hajlamosak vagyunk szeretni is. Nuttin azt találta, jobban kedveljük azokat a betűket, amelyek a nevünket alkotják, és ez hatással van a döntéseinkre is. A "névbetű hatás" bizonyítására a pszichológus arra kért kétezer - tizenkét különböző anyanyelvű - embert, válasszák ki az abc-ből a számukra legvonzóbb hat betűt, és azt taláta,
a saját nevük betűit 60%-kal nagyobb eséllyel karikázták be az emberek.
A nevünk betűi iránti mágikus vonzalmunknak számtalan meglepő következménye van. Kutatók megvizsgálták a segélyszervezeteknek adott adományokat a hurrikánok pusztítása után: a K betűvel kezdődő nevűek átlagosan 4%-át tették ki az adományozóknak 2005 előtt, vagyis mielőtt lecsapott New Orleansra a Katrina hurrikán, és 10%-át a Katrina után - ami döbbenetesen magas, 150%-os emelkedés.
A névbetű hatás a fogyasztói termékek esetében is megfigyelhető, azaz Péter hajlamosabb Pepsit inni, Lili pedig Lenorral öblíteni.
Az A és Z betűvel kezdődő vezetéknevűek között látszólag nincs különbség, a gyakorlatban azonban nagyon is van: az A betűsöket gyakrabban hívják ki a tanárok felelni, mint a Z betűsöket.
Egy sor szellemes kísérletben a kutatók azt próbálták bizonyítani, vajon az abc hátsó traktusában helyet foglaló betűvel kezdődő nevűek gyorsabban lecsapnak-e a ritka lehetőségekre, mint a névsor elején helyet foglalók. Azt feltételezték ugyanis, hogy mivel az N-Z kezdőbetűjűeknek folyton várniuk kell, hogy sorra kerüljenek az A-M betűsök után, ezért valószínűleg gyorsabban reagálnak.
Valóban ezt találták: amikor korlátozott számban ingyen kosárlabda meccsjegyeket ajánlottak fel egyetemistáknak, minél hátrébb volt egy diák neve a névsorban, annál gyorsabban lecsapott a jegyekre. Az "utolsó névhatás" csak egy újabb példa arra, hogyan befolyásolja a nevünk az életünket.
Egy másik tényező, ami meghatározhatja a sorsunkat, hogy mennyire könnyű kiejteni a nevünket. Az amerikai elnökválasztásokon, illetve már a jelöltállítás idején is hajlamosak az amerikai választók a könnyebben kiejthető nevű jelölteket támogatni.
1996-ban a külföldi filmek kategóriájában a cseh Kolya nyerta az Oscar-díjat, szemben a grúz versenyfilmmel, aminek a címe Shrekvarebuli kulinaris ataseri retsepti volt. (Szabó István a Mephistóval nyert Oscart, ami szintén egy könnyen kiejthető cím.)
A könnyebben kiejthető nevű ügyvédek gyorsabban jutnak előre a céges hierarchiában, hamarabb lesznek partnerek az ügyvédi irodában, mint a nehezebb nevűek, a könnyebben kiejthető nevű cégek pedig jobban szerepelnek a tőzsdén, mint a nehezen betűzhetőek.
A nevünknek tehát jóval nagyobb hatása van az életünkre, mint gondolnánk. Csak a nevünk alapján mások sejteni vélik nemcsak a nemünket, de a korunkat, a bőrszínünket, a nemzetiségünket és a társadalmi státuszunkat is. Könnyen ejthető névvel általában könnyebben jutunk előre, bár amikor egy interjúban azt kérdezték a flow-elmélet világhírű magyar származású alkotójától, Csíkszentmihályi Mihály professzortól, hogyhogy nem változtatta meg a nevét, amikor Amerikába ment, ő azt felete:
"A nagyobbik fiam, Márk azzal jött haza annak idején első nap az iskolából, hogy megváltoztathatja-e az ember a nevét. Mondtam neki, persze, ez lehetséges, de miért, mi történt? Mire elmesélte, hogy a tanítónő mindenkinek a nevét felírta a táblára, és az övé, a Márk sokkal rövidebb volt, mint a többiek neve. Nem kaphatna ő is valami hosszabb keresztnevet?"
