Teslát, a sértődésre, neurózisra hajlamos tudóst, akit fóbiák sokasága gyötört, kortársai csak őrült tudósként emlegették, miközben a világ egyik legjelentősebb és legzseniálisabb feltalálója volt. 146 szabadalmat jegyeztetett be, számos Nobel-díjat érő találmány az ő elképzeléseire épült, bár a babérokat végül mégsem ő aratta le. Mark Twainhez legendás barátság, Edisonhoz rivalizáló ellenségeskedés kötötte. Élete pedig fordulatosabb volt, mint egy kalandregény.
Nem véletlen tehát, hogy jelenleg is életrajzi film készül Nikola Tesláról, akit ezúttal a négyszeres Oscar-jelölt Ethan Hawke fog megformálni az egyelőre cím nélküli produkcióban, melyet előre láthatólag 2019-ben mutatnak majd be a mozikban. A film elsősorban Tesla életútjára és rejtélyes halálára fog fókuszálni, ám a Thomas Edisonnal folytatott rivalizálása is fontos szerepet kap majd a cselekményben.
Korábban a zenészlegenda David Bowie A tökéletes trükk című filmben, valamint Nicholas Hoult a Feszültségben keltette életre nagyjátékfilmben a szerb-amerikai feltalálót.
A tökéletes trükk című filmben David Bowie alakítja Nikola Teslát
De ki volt ez az átható tekintetű, különös és különc ember, és mit köszönhetünk neki? Egy zseni volt, aki fejlesztéseivel jelentős mértékben járult hozzá a második ipari forradalomhoz. Ma minden háztartási és ipari eszköz az ő háromfázisú elektromos rendszerével és indukciós motorjával készül.
Neki köszönhetjük az egy- és többfázisú váltakozó áramú villamoshálózatot, a termomágneses motort, a Tesla-tekercset, többféle elektromos generátort, ő rakta le a távirányítás, az elektromágnesesség kutatásának és a repülőgépek helyből indulásának alapjait, őt dicsérhetjük a rádió és a radar feltalálásáért.
De az ő kutatásain alapul a rádióerősítő, a neonlámpa és mikrohullám is. 1895-ben ő tervezte meg a világ első váltóáramú vízi erőművét a Niagara vízesésnél, amely Buffalo városát látta el árammal.
A legtöbb zsenihez hasonlóan azonban rengeteg olyan tulajdonsága, képessége és szokása volt, amivel a környezete nem tudott mit kezdeni.
Fotografikus memóriája volt, agya képként raktározott el mindent, amit a szeme látott
Fura fazon
Fotografikus memóriája és fényvillanásokkal kísért látomásai mellett számos furcsaságot feljegyeztek Teslával kapcsolatban. Mindig megbecsülte az elfogyasztott étel térfogatát, és kiszámolta, hogy pontosan hány rágással tudja majd azt elfogyasztani. Séta közben számolta a lépteit, nem bíra az emberi haj érintését, és gyakran előre megérzett eseményeket, tragédiákat.
Betegesen félt a baktériumoktól, ezért a szállodai szobáit maga takarította, és hatszor annyi törülközőt igényelt, mint amennyi járt a vendégeknek. Amikor dörgött az ég, azt kilencszáz kilométeres távolságból hallotta, és gyerekként többször megakadályozott tűzvészt, amikor a lángok elterjedése előtt meghallotta a szikrák pattogását.
Nem bírta elviselni a kámfor illatát és a kerek tárgyakat, nem tudott megmaradni egy szobában fülbevalót viselő nőkkel, és csak olyan szobában szállt meg, amelynek száma oszható volt hárommal. Kortársai közül nem egy állította, hogy Teslának sikerült magát teleportálnia, de ő erről nem nyilatkozott, és bizonyítékok sem maradtak az ügyben.
Tesla és egyik legjobb barátja, Mark Twain. Az író a következőket jegyezte fel naplójába: „Épp most láttam egy elektromos gép rajzait és leírását, amit Mr. Tesla szabadalmaztatott, és adott el nemrégiben a Westinghouse cégnek. Ez forradalmasítani fogja az egész elektromos üzletágat az egész világon. Ez a legértékesebb szabadalom a telefon óta.”
Miután mindenre emlékezett, keveset jegyzetelt, és ritkán készített vázlatokat, mert inkább élőben szerette bemutatni a szabadalmait.
Lenézte a túlsúlyos embereket és azokat, akik nem fordítottak gondot az öltözködésükre, rendszeresen drága magféleségekkel etette a galambokat, és bár sértődékeny volt, gyakran járt társaságba, egyik legjobb barátja Mark Twain volt.
A feltaláló sosem házasodott meg, életét a kutatás töltötte ki, de ez nem akadályozta meg abban, hogy elismerően nyilatkozzon a szebbik nemről.
"A női elme ugyanolyan szellemi képességeket és fejlettséget mutat, mint a férfi, és ahogy a generációk múlnak, ez a képesség csak növekszik. Az átlagos nő ugyanolyan képzett lesz, mint az átlagos férfi, aztán képzettebb... A nő figyelmen kívül fogja hagyni a hagyományokat, és fejlődésével meglepetéseket okoz majd a kultúránkban."
A kis Nikola
A mai Horvátország területén, egy Smiljan nevű kis faluban született 1856-ban, édesapja kiemelkedő intellektussal bírt, de a tudományos pálya helyett az ortodox papi hivatás mellett döntött. Édesanyja Tesla visszaemlékezései szerint igazi feltaláló volt, aki a maga alkotta eszközökkel és készülékekkel vette körbe magát. Öten voltak testvérek, szüleik nagy gondot fordítottak neveltetésükre,
hosszú memoritereket kellett megtanulniuk, beszédeket rögtönözniük, fejben számolniuk és matematikai problémákat megoldaniuk.
A kis Nikola angolul, németül, olaszul és franciául is megtanult, ötévesen működő vízkereket épített, esténként pedig betömte a kulcslyukat, és saját készítésű gyertyánál olvasott.
Fotografikus memóriája volt: a testvéreihez hasonlóan komplett könyvek maradtak meg a fejében az első laptól az utolsóig, agya képként raktározott el mindent, amit a szeme látott. Hamar rájött, hogy a vizsgái előtt négy-öt nappal kell elolvasnia a tananyagot, mert ennyi időre volt szüksége ahhoz, hogy az emlékképek élessé váljanak.
„Hét vagy nyolc éves koromban szerb fordításban olvastam egy híres magyar író, Josika Abafi (Aba fia) című regényét. (…) Az akaraterő és önkontroll lehetőségei óriási hatást gyakoroltak élénk képzelőerőmre, és elkezdtem fegyelmezni magam."
Ekkoriban kezdődött az a jelenség, ami élete végéig elkísérte: éles fénylobbanás után tárgyak, helyszínek, személyek jelentek meg a szeme előtt látomásszerűen, de rendkívül élesen. Idővel megtanulta ezeket a képeket irányítani, és
olyan precízen látta maga előtt a találálmányait, a kitalált szerkezeteket, mintha egy számítógép háromdimenziós grafikáját nézte volna, meg tudta mondani, hol van az elakadás, működik-e a szerkezet, mi okozhat problémát.
Ez a képesség nagyon hatékonyan segítette a munkáját, de megnehezítette a vele való együttműködést, a munkatársak ugyanis pontos rajzokat, maketteket szerettek volna, nem egyszerű magyarázatot, illetve Tesla gyakran elveszítette az érdeklődését az aprólékos és hosszadalmas munkát igénylő megvalósításra, ha tudta, hogy amit kitalált, az jó.
Gyakran nem gondolkodott, hanem egyszerűen látta, tudta a megoldást a problémára.
A család papnak szánta, de amikor középiskolás korában maláriás lett, és kilenc hónapig nyomta az ágyat, édesapja végső elkeseredésében, hogy egy kicsit fevidítsa, azt mondta neki, ha meggyógyul, tanulhat mérnöknek. Tesla csakhamar talpra állt, és a hosszú betegség miatt még a hároméves sorkatonai szolgálatot is megúszta.
„A 21. században a robotok munkája azt a helyet tölti majd be, amit az ókori társadalmakban a rabszolgamunka. Nincs ok kételkedni abban, hogy miért ne történne ez meg egy évszázadon belül"
A fiatal Tesla
Tizenkilenc évesen egy grazi Politechnikai Intézetben kezdte meg felsőfokú tanulmányait, itt tanított Poeschl professzor, akinek előadásai az elektromosság felé irányították az fiatal Tesla figyelmét. Az első évben az ösztöndíjnak köszönhetően minden idejét a tanulásra fordította, de később már magának kellett volna finanszíroznia a tanulmányait és a megélhetését.
A megoldást a biliárd- és a kártyapartikban látta, a szerencsejáték miatt azonban kirúgták az iskolából.
Prágába ment szerencsét próbálni, ahol előadásokat látogatott, és rengeteget könyvárazott, de nem tett vizsgákat. A Puskás Tivadar-féle telefonközpont híre Budapestre csalta, és mivel volt összeköttetése a Puskás családdal, hamar munkát kapott a központ építésén, és hatalmas lendülettel vetette bele magát a tervek megvalósításába a Ganz Villamossági Gyárban.
"Kísérleteimre támaszkodva ki merem jelenteni, hogy nincs messze az az idő, amikor egy New York-i üzletember a berendezésem birtokában lediktálja utasításait Londonban tartózkodó titkárnőjének. Egy nagyon egyszerű és olcsó, mindenki számára hozzáférhető szerkezet segítségével zenét vagy politikai beszédeket hallgathat, esetleg egy másik kontinensen tartózkodó pap prédikációját. Ugyanezzel a berendezéssel bármilyen kép, rajz, írott vagy nyomtatott szöveg is továbbítható lesz, akárhová a Földön, másodperceken belül." - jelentette ki egy 1908-as interjúban
A pihenés nélküli megfeszített munkának nem várt következményei lettek: egészsége hanyatlani kezdett és ideg-összeroppanást kapott. Egyéként is sokkal jobban látott és hallott, mint az átlagember, de ebben az időszakban
ez a képessége zavaróan felerősödött; a távoli zajok közeli ordításként hatottak, a napsütés változásaitól erősen megfájdult a feje, a pulzusa kétszáz felett volt, és folyamatosan remegett.
A pesti orvosok tanácstalanok voltak, és végül egy baráti javaslat indította el a gyógyulás útján: Szigeti Antal műszerészmester lelkes atléta lévén azt tanácsolta neki, hogy kezdjen sportolni. A rendszeres mozgás, a hosszú séták szinte azonnal segítettek, egyre jókedvűbb és hatékonyabb lett. A Városligetben sétáltak, és Tesla épp Goethét szavalta, amikor bevillant neki a megoldás egy régi problémára, és
egy bottal pillanatok alatt a porba rajzolta a váltóáramú dinamó és motor vázlatát.
„Úgy tűnik, mintha maga a Teremtő elektromosan megtervezte volna ezt a bolygót”
Visszaemlékezési szerint ekkor világosodott meg a forgó mágneses mezők és a többfázisú árammal kapcsolatban. 1882 őszén befejezte a terveket, és több ötletet is kidolgozott, de szerény fizetéséből még a modellt sem tudta megépíteni, ezért a Puskás testvérek (Ferenc és Tivadar) biztatására és segítségével Párizsba utazott.
Itt az Edison Telefontársaságnál helyezkedett el, és az egyenáramú berendezéseket javítgatta. Próbált támogatókat találni a váltóáramú rendszerek kiépítésére, de kinevették, és miután egy komoly munkájáért nem kapta meg a beígért jutalmat, úgy döntött, Amerikába megy.
Tesla és Einstein a Marconi RCA rádióállomáson 1921-ben
Az amerikai álom
Edison harminckét éves volt, amikor találkozott a huszonnyolc éves Teslával, a két fiatal feltaláló között pedig élethosszig tartó rivalizálás indult. Edison egyenáramú rendszerét már több helyen használták New Yorkban, de az állandó meghibásodások komoly gondot okoztak. Tesla beállt szerelőnek, és felajánlotta, hogy tökéletesíti a dinamókat. Edison azt mondta, ha sikerül mind a huszonnégy generátort általakítania, kap ötvenezer dollárt.
Tesla mindegyiket megjavította, automatikus szabályozást alakított ki, és új eljárásokkal tökéletesítette a szerkezeteket, majd ment, hogy felvegye a jutalmat. Edison azonban a szemébe nevetett, és azt mondta, Tesla nem érti az ő amerikai humorukat.
Ezzel kezdetét vette a harc, Tesla a váltóáram (váltakozó áram) mellett próbált lobbizni, Edison pedig azt terjesztette, ez utóbbi veszélyes, mert sokkal könnyebben lehet tőle áramütést kapni. Ő ugyanis az egyenáramú szisztémára esküdött; ezúttal tévesen.
Edison járta ki New York állam vezetésénél, hogy a kivégzésekre váltóárammal működő villamosszéket használjanak - bár a célra az egyenáram alkalmasabb -, majd szörnyülködve nyilatkozott a váltóáram halálos természetéről. Ám Edison más eszköztől nem riadt vissza: egy alkalommal elektrosokkal megölt egy Topsy nevű elefántot, mindezt filmre vette, majd ezzel kampányolt. Az előadás kifejezetten versenytársainak, a váltóáramot propagáló George Westinghouse-nak és Teslának szólt. Élőben 1500 ember látta, ahogy Edison 6600 voltot vezetett az állatba. Az emberre bizonyos körülmények között már 40-50 volt is veszélyes lehet. Edison pusztán saját üzleti előnyei miatt próbálta lejáratni "ellenfeleit"
Tesla azonban nem hagyta magát megfélemlíteni, és a Westinghouse cég támogatásával folytatta kutatásait, és egyre több szabadalmat jegyeztetett be. 1895-ben újabb csapás érte: kigyulladt a laboratóriuma, benne a több százezer dollár értékű felszerelésével, és mivel nem volt biztosítása, minden odaveszett.
Tesla azt állította, hogy a nap sugarait át tudja alakítani árammá, ez a tevékenysége pedig új utat nyitott a megújuló energiák felhasználásához.
A Niagara-vízesés lenyűgöző ereje már gyermekkori olvasmányai alapján elgondolkodtatták, ezért nagy volt az öröme, amikor az ő tervei alapján készült el ott az óriási vízierőmű. A szabad energia egyre jobban foglalkoztatta; míg Edison azt terjesztette, hogy Brazília őserdői évezredekre elegendő tüzelőanyagot biztosítanak, addig Tesla arra próbálta az emberek figyelmét felhívni, hogy a Föld tartalékai végesek, és éppen ezért a szél energiáját is be kellene fogni az áramtermelésbe.
Tesla élete nagy csalódása volt, hogy a Nobel-díjat végül nem kapta meg. 1912-ben félhivatalosan felmerült ugyan, hogy Edisonnal megosztva veheti át a kitüntetést, ám Tesla felháborodva utasította vissza, hogy vetélytársával akár csak ilyen összefüggésben is együtt említsék.
1943-ban, nyolcvanhat éves korában magányosan, lesoványodva, máig tisztázatlan körülmények között, váratlanul halt meg New York-i hotelszobájában. Hamvait Belgrádban a Tesla-múzeum - egy aranygömbbe zárva - őrzi.
Fennmaradt írásait zárolták, katonai jelentőségű ötleteire az amerikai kormány tette rá a kezét. Róla nevezték el a mágneses indukció SI mértékegységét teslának (jele: T), hagyatéka 2003-ban az UNESCO dokumentációs vilgáörökségének része lett, a Gutenberg-biblia, Beethoven IX. szimfóniája, valamint Goethe, illetve Kopernikusz kéziratai mellett.
A 2003-ban alapított Tesla Motors nevű cég - melynek alapítója és főrészvényese Elon Musk - jelenleg elektromos autókat gyárt.
Tesla 2,5 másodperces gyorsulással
Forrás: Vladimir Pištalo: Tesla, avagy arckép álarcok közt és Kocsis G. István: Nikola Tesla és az univerzum titkai
