Lord Byron lánya, Augusta Ada Byron, férjezett nevén Lovelace briliáns matematikus volt. Az ő nevét viseli az USA védelmi minisztériuma számára kifejlesztett programnyelv, az ADA, és a Microsoft-termékek eredetiségét igazoló hologramon is az ő képe látható; Ada volt ugyanis a világ első számítógép-programozója. Ő írta minden idők első számítógépes algoritmusát, mindezt az 1840-es években, mikor még javában gőzmozdonyok jártak.
Bár Ada Lovelace Lord George Gordon Byron egyetlen törvényes gyermeke volt, az angol költőt jóindulattal se lehetne mintaapának nevezni. Amikor először látta meg a lányát, így kiáltott:
"Ó, milyen kínszenvedésnek teszem ki magamat veled!"
A házasság az indulatos, bántalmazó és nőcsábász költő és Lovelace anyja, Lady Anne Isabella Milbanke Byron között rövid lett, és boldogtalan. A pletykák szerint csupán azért vette el feleségül Ada édesanyját, hogy elterelje a figyelmet a közte és féltestvére, Augusta közti vérfertőző viszonyról.
Ada egy hónapos sem volt, amikor apja bejelentette, folytani kívánja korábbi viszonyát, és három nappal később levélben kérte nejét, jelölje meg a mindkettejük számára kényelmes időpontot, amikor távozik közös otthonukból. "A gyermek természetesen önnel tart" - tette hozzá.
Nem sokkal később elhagyta Angliát, és soha többé nem látta viszont a lányát. Amikor Görögországban - a függetlenségi háborúban szerzett sérülése következtében - meghalt, Ada még csak nyolcéves volt.
A híres apa, Lord Byron és Lady Anne Byron, az édesanya
A fizikailag és/vagy érzelmileg távol lévő apa visszatérő elem a világraszóló eredményt elért személyek életrajzában. Úgy tűnik, az emberi civilizációt előrevivők többsége az általuk hiányolt édesapának szeretett volna bizonyítani, neki akarta megmutatni, hogy érdemes az életre.
Lady Byron, aki maga is matematikus volt, és akit "a paralelogrammák hercegnője"-ként ismertek, mindenesetre úgy gondolta, a logikus gondolkodáson és érvelésen alapuló természettudományos oktatás képes lesz a lányát megóvni az apa romantikus ideáljaitól és elviselhetetlen természetétől.
Ada ezért már négyéves korától matematikát és természettudományokat tanult, ami mondani sem kell, milyen szokatlannak számított a tizenkilencedik századi Angliában.
Ada négyéves korától matematikát és természettudományokat tanult
Tizenkét évesen repülőt tervezett
Miután tanulmányozta a madarak anatómiai felépítését és különféle anyagok tulajdonságait, a fiatal lány előbb tervajzokat készített egy szárnyas repülő szerkezet megalkotására, majd a repülőgép ötlete kezdte izgatni.
"Van egy elképzelésem - írta anyjának -, hogyan lehetne egy ló alakú szerkezetbe olyan gőzgépet szerelni, ami mozgásban tartana két, a ló külsejére erősített szárnyat, és fel tudná emelni úgy, hogy a hátán egy ember ül."
Tizenhét éves volt, amikor találkozott későbbi mentorával, a "komputerek atyjának" nevezett Charles Babbage-dzsel, és látta, amint az bemutatja mechanikus számológépének elemeit, amit teljes egészében soha nem épített meg. Az ő biztatására jelentkezett Ada a Londoni Egyetemre, ahol magasszintű matematikát tanult Augustus De Morgan professzor keze alatt.
Charles Babbage, a "komputerek atyja", Ada mentora
Hamarosan Babbage gyakornoka lett, ő fordította le angolra az Analytical Engine-t, amit egy hadászati mérnök - a későbbi olasz miniszterelnök -, Luigi Menabrea írt Babbage-nek a még csak elméletben létező számítógépéről.
Lovelace a fordítást saját széljegyzeteivel látta el, amelyek háromszor olyan hosszúra nyúltak, mint maga a cikk, és ezekkel együtt publikálta egy angol folyóiratban 1843-ban a saját monogramjával, A. A. L.-lel. A G betűs jegyzetben írta meg, hogyan lehetne ezt a még csak elméletben létező számológépet olyan komputerkóddal programozni, ami képes lenne kiszámítani az úgynevezett Bernoulli-számokat.
Ez volt minden idők első számítógépes algoritmusa és programja.
Amit Ada elképzelt, száz év múlva vált valósággá
A számokon túl
Lovelace báróné azt is előre látta, a számítógépek többre lesznek képesek, mint egyszerű kalkulálásra, ennél jóval összetettebb funkciót látnak majd el. Amíg mestere, Babbage csak a számtani műveletek számológépes elvégzésében gondolkodott,
Ada úgy gondolta, bármilyen tartalmat - zenét, szöveget, képet és hangot - át lehet fordítani digitális jelekké.
Hitte, hogy mivel a zenei hangokat gond nélkül meg lehet felelteni matematikai kifejezéseknek, ezért a számítógép képes lesz egyszer magától komplex zenevűveket létrehozni vagy grafikákat alkotni. Amit elképzelt, száz év múlva valósággá vált. Tisztán látta, hogy a számokkal nem csupán mennyiségeket lehet leírni, de az egész világmindenséget.
Ada kivételes, átlag feletti intelligenciával rendelkezett
Ada Byron arisztokratának született, mindkét szülője a kivételezett osztályból származott, és átlag feletti intelligenciával rendelkezett. A báróné címet Ada húszéves korában szerezte meg, amikor hozzáment William King báróhoz, akitől három gyereke született 1836 és 1839 között. Az első kettőt Ada szüleiről nevezték el Byronnak és Annabellának, harmadik gyermekük pedig a Ralph Gordon nevet kapta.
Később - amikor férjét Lovelace hercegévé nevezték ki -, a hercegné címre is jogosulltá vált. A család nyugodtan élt hatalmas birtokukon, ahol híresebbnél híresebb gondolkodók, tudósok, írók tették tiszteletüket nap mint nap, akik tanították is a három gyermeket Ada legnagyobb örömére.
Pedigréje tehát már önmagában elég lett volna arra, hogy szerepeljen a történelemkönyvekben, ő azonban saját teljesítményével vívott ki nevet magának a tudósok, a számítógépes programozás történetében.
Ada Lovelace 1840-ben
Szerencsejátékfüggő volt
Az 1840-es évek elején rákapott a lóversenyre, és a szenvedélye már a megélhetését fenyegette olyannyira, hogy titokban zálogba helyezte férje családi gyémántjait, egyszer pedig 3200 fontot vesztett az epsomi derbin, amikor rossz lóra tett. Bedőlt a csalóknak, akik meggyőzték, matematikai tehetségét próbálja meg kamatoztatni a lovin.
Abban a titokzatos könyvben pedig, amely Lovelace és Babbage között járt oda-vissza heti rendszerességgel, olyan program terve is szerepelt, amellyel meg lehetne jósolni a lóversenyeredményeket.
Babbage-ot egyébként olyannyira elbűvölte Lovelace tehetsége, hogy "a számok igéző szépségé"-nek becézte.
Ada Lovelace Charles Babbage-nek írt egyik - 1843. július 10-én kelt - levele a brit könyvtárban található
Rövidre szabott életének utolsó napjaiban, a halálos ágyán pedig maga Charles Dickens olvasott fel neki a könyvéből. Dickens és Lovelace Babbage-en keresztül ismerkedtek meg az 1830-as években, és a matematikus rendszeresen részt vett az író vacsorapartijain.
Amikor Lovelace-t méhrákkal diagnosztizálták 1852-ben, Dickens meglátogatta ágyhoz kötött barátját, és annak kérésére felolvasott neki egy jól ismert jelenetet az 1848-ban megjelent, népszerű könyvéből, a Dombey és fiából; azt a részt, amikor a hatéves Paul Dombey meghal.
Három hónappal később, 1852. november 27-én Ada Lovelace is elhunyt. 36 évet élt.
Dickens jó barátja volt Adának
Soha nem ismerte apját, Lord Byront, de egész életében csodálta őt és munkásságát. Halála után kérésére a Byron család kriptájába temették az angol kisváros, Hucknall Szent Mária Magdolna-templomában. Koporsóját apjáé mellé helyezték, aki hozzá hasonlóan, harmichat éves korában távozott az élők sorából.
A számítógépes programozásban elért eredményeit az utókor csak halála után egy évszazaddal fedezte fel. Olyannnyira kora előtt járt, hogy száz évbe telt, mire a technológia utolérta Ada Lovelace képzeletének sebességét.
Amíg a Babbage analitikus szerkezetéhez fűzött megjegyzései kevés figyelmet kaptak, amikor publikáta őket 1843-ban, annál szélesebb közönség érdekelte őket 1953-ban, amikor B. V. Bowden nyilvánosságra hozta egy, a digitális számológépekről írt könyvében.
Ada Lovelace tudományos eredményeit Londonban, a Természettudományi múzeumban őrzik
Amikor az ötvenes években fellendülésnek indult a számítógépes iparág, egyre több rajongója akadt Ada Lovelace-nek. Olyannyira, hogy még egy programozási nyelvet is róla neveztek el. A hetvenes években az amerikai védelmi minisztérium egy magasabb rendű programozási nyelvet fejlesztett ki annak érdekében, hogy a hadászatban akkor használt több száz nyelvet helyettesítsék.
Amikor Jack Cooper, az amerikai haditengerészet parancsnoka 1979-ben azt javasolta, nevezzék el a nyelvet Lovelace tiszteletére Adának, ellenvélemény nélkül elfogadták a javaslatot. Az Ada máig alkalmazott programnyelv a repülés, az egészségügy, a személyszállítás, a pénzügy, az infrastruktúra és az űripar által használt, jelen idejű rendszerekben, és Ada arcképe látható a Microsoft-termékek eredetiségét igazoló hologramon is.
2009 óta pedig október 13-át Ada Lovelace-napnak nevezik, amikor a természettudományokban, a mérnöki tudományokban és a matematikában eredményt elért nőket ünneplik világszerte.
