Egyre több követője van a gluténérzékenyek diétájának; azok körében is népszerű, akiket a betegség nem érint. De milyen esetekben van szükség erre a szigorú étrendre? Vajon azok számára is hasznos lehet, akik nem lisztérzékenyek, vagy számukra kifejezetten káros? A gluténérzékenységgel kapocsolatos leggyakrabban felmerülő és legfontosabb kérdésekre Dr. Takács Rita gasztroenterológus válaszol.
1. Mi a gluténérzékenység lényege?
A gluténnel összefüggésbe hozható kórképeket gluténfüggő betegségnek nevezzük. Az ételallergia az immunrendszer kóros túlérzékenységét jelenti, míg autoimmun betegség esetén az immunrendszer nem tud különbséget tenni a saját és idegen anyagok között, ezért a szervezet saját alkotóelemei ellen fordul. Maga a glutén bizonyos gabonafélékben (például búza, árpa, rozs, zab) fellelhető fehérjekomplex, amelynek egyik összetevője - búza esetében - a gliadin, és ez tehető felelőssé az autoimmun típusú cöliákia kialakulásáért.
2. Vannak más formái a cöliákián kívül?
Igen, a búzaallergia, a nem cöliákiás gluténérzékenység (NCGS) vagy a dermatitis herpetiformis is, utóbbinak fő tünetei a könyök-, tér- és fartájékon jelentkező viszkető kiütések. A cöliákia (más néven lisztérzékenység) és a nem cöliákiás gluténérzékenység tünetei nagyon hasonlóak, eltérés a megjelenésük idejében mutatkozik: NCGS esetén a tünetek a glutén fogyasztása után órákkal, esetleg napokkal jelentkeznek, míg cöliákia esetén ez az idő hosszabb lehet: napok, hetek, de akár hónapok is eltelhetnek a glutén fogyasztása és a tünetek jelentkezése között.
3. Milyen tünetekkel kell orvoshoz fordulni?
A gluténérzékenység járhat hasi, valamint egyéb tünetekkel. A hasi tünetek között előfordulhat fájdalom, puffadás, hasmenés, székrekedés. Az egyéb tünetek közül a krónikus fáradtság, fejfájás, hajhullás, bőrelváltozások, ismétlődő vetélés, meddőség, hangulatzavarok vagy az ismeretlen eredetű vashiány a leggyakoribbak. A csont- és ízületi fájdalmak, a szájnyálkahártyán jelentkező afták, ízületi gyulladás, korai csontritkulás, a végtagokon jelentkező zsibbadás, korai menopauza és a nem akaratlagos fogyás vagy hízás is a gluténérzékenységre hívhatja fel a figyelmet.
4. Mi történik, ha egy gluténérzékeny ember gluténtartalmú élelmiszert fogyaszt?
Akkor a tápanyagok felszívódásáért felelős vékonybélbolyhok károsodnak, majd fokozatosan elpusztulnak. Ez hosszú távon felszívódási zavart, hiánybetegségeket és szövődmények kialakulását váltja ki. Nem cöliákiás gluténérzékenységben viszont nincs vékonybél-károsodás, így szövődményekre sem kell számítani. Mindig fontos tehát diagnosztizálni, hogy melyik típusú gluténfüggő betegségről van szó, hiszen a bevezetendő étrend is ettől függ. Ha valaki cöliákiás, akkor egy életre szólóan szigorú gluténmentes étrendet kell tartania, de ha búzaallergiában szenved, akkor a búzatartalmú ételeket kell csak kerülnie - a kettő nem mindig felel meg egymásnak.
5. Hogyan diagnosztizálható az érzékenység, és veszélyes-e a mostanában divatos öndiagnózis?
Tanácsos orvoshoz fordulni, aki mérlegeli, hogy a panaszok gluténnel kapcsolatosak-e, vagy más betegségekről van szó. Ez alapján javasol különféle vizsgálatokat, például vérvizsgálatot, vagy amennyiben a vérteszt cöliákiára utal, a vékonybél biopsziáját. Az öndiagnózis és az így elkezdett étrend tévútra vihet, a gluténérzékenységhez hasonló tüneteket ugyanis más betegségek, pl. Crohn-betegség, laktózérzékenység, kontaminált vékonybél szindróma is okozhatja. Kivizsgálás előtt senki ne kezdjen el hosszabb távon gluténmentesen étkezni, mert ez megnehezíti vagy lehetetlenné teszi a kivizsgálást.
6. Hogyan kezelhető, illetve tartható szinten a betegség?
Egyetlen gyógymódja a gluténmentes diéta betartása - akár cöliákiáról, akár nem cöliákiás gluténérzékenységről van szó. Cöliákiában élethosszig tartó, szigorú étrend javasolt, míg nem cöliákiás gluténérzékenységnél "megengedőbb" diétát lehet tartani, mivel vékonybélboholy-károsodásra és szövődményekre nem kell számítani.
7. Mi lehet a betegség oka?
A cöliákiáraa való hajlam örökölhető: a cöliákiások elsőfokú rokonai körében 10-15 százalékos az előfordulás, és ez azt is jelenti, hogy cöliákiás szülő(k)nek nem szükségszerűen lesz lisztérzékeny a gyermeke. A cöliákia ugyanakkor más autoimmun betegségekkel is társulhat, például az 1-es típusú cukorbetegséggel vagy pajzsmirigyproblémákkal.
8. Milyen ételeket nem szabad fogyasztaniuk a gluténérzékenyeknek?
Tiltólistás a búza, rozs, árpa, durumbúza, tönkölybúza, kamut búza, tritikale, az ezekből készült pelyhek, pékáruk. A zabban található avenin nevű fehérje hasonló tüneteket válthat ki, mint a búzában lévő gliadin, ezért a gluténmentes diéta bevezetésénél kezdetben a zabot is kerülni kell. Nagyon fontos, hogy zab esetén csak a gluténmentes fogyasztható, ugyanis a zab a betakarítás, szállítás és csomagolás során gluténnel szennyeződhet. Sok kész- és félkész élelmiszer tartalmazhat rejtett glutént, tehát mindig el kell olvasni a vásárolt termék összetételét. Glutént tartalmazhatnak például a felvágottak, tejdesszertek, szószok, krémlevesek, a ketchup, a majonéz is.
9. Milyen mennyiségű glutén veszélyes az arra érzékenyek számára?
Cöliákiában a gluténmentes étrend azt jelenti, hogy az elfogyasztott élelmiszer még nyomokban sem tartalmazhat glutént. Az elenyészőnek tűnő mennyiség is nagyon káros lehet, különösen, ha rendszeresen fogyasztja a beteg.
10. Ha valaki csak a divat kedvéért táplálkozik gluténmentesen, azzal árthat magának?
Amennyiben nem megfontoltan teszi, igen, árthat. A gluténmentes étrend, ha nincs jól megtervezve, akkor rostban és bizonyos vitaminokban, ásványi anyagokban (például magnézium, vas, szelén, cink, kalcium, folsav, B-vitaminok, D-vitamin) hiányos lehet. Ezért mindenkinél, akinkél gluténmentes diétát kell vagy akar bevezetni, dietetikussal történő konzultációt javasolunk, hogy biztosan teljes értékű legyen a gluténmentes étrendje.
