Hirtelen kirohanások, visszakérdezések, hiperaktivitás, figyelemzavar, szövegértési és koncentrálási nehézségek: ezek mind tünetei lehetnek a túlhallásnak, amely a gyermek egész életét meghatározhatja, ha nem foglalkoznak a problémával. Egy átlagos hallásvizsgálat nem ad valós eredményt, de akkor mi a megoldás?
Nagyon sok túlhallásos gyereket antiszociálisnak minősítenek, később pedig az iskola is nagy eséllyel szenvedés lesz számukra, hiszen a tanároktól és a szüleiktől egyaránt csak kritikát kapnak, amiért nem figyelnek oda vagy nem úgy teljesítenek, ahogy az a képességeik alapján elvárható lenne. Sokukat fejletlennek diagnosztizálnak, miközben csak túlterheltek és feszültebbek az érzékeny fülük miatt.
A túlhallás sok állapot kiegészítő jelensége is lehet: a figyelemzavaros, a hiperaktivitással kezelt, az autista vagy sajátos nevelési igényű kicsiknél is gyakran előfordul.
Mi az a mizofónia?
Van, akit bizonyos hangszerek irritálnak, más attól irtózik, amikor a kréta csikorog a táblán, vagy ha valaki túl hangosan szuszog, és akad olyan is, akit az idegesít fel, ha mellette esznek, szürcsögnek, eseleg csámcsognak. Mondhatnánk, hogy ez csupán hiszti, de bizony egy létező betegségről beszélünk: a mizofóniások számára a hangok igazi ellenségek.
Ők hiperérzékenyen reagálnak a felsorolt szituációkban, szinte az őrületbe kergeti őket egy-egy hang, olyannyira, hogy tehetetlen dühükben verbális vagy extrém esetben akár fizikai erőszakhoz is folyamodhatnak.
A fejlesztőpedagógus, logopédus, pszichológus gyakran nem tud mit kezdeni az amúgy egészséges, értelmes gyerekekkel. Jó a hallásuk, mégsem hallanak jól, rossz a koncentrálóképességük, és folyamatosan zavarja őket valami - legyen az akár a radír hangja vagy a falióra ketyegése.
Gyakori az is, hogy ezek a gyerekek túl hangosan beszélnek. Sokan hiszik róluk, hogy csak fel akarják hívni magukra a figyelmet, illetve hogy érvényesülni szeretnének a többiek között, pedig sokan csak hangosabban hallják saját magukat és a környezetüket, ehhez pedig a hangos beszéddel alkalmazkodnak.
Jó a hallása, mégsem hall jól
Már az óvodában fontos lenne, hogy az óvónők figyeljék a gyerekeket, és ne azonnal a nevelési tanácsadóba vagy a fejlesztőpedagógushoz küldjék az érintett lurkókat, hanem az érzékenységre is kiterjedő fülészeti és hallásvizsgálatra. Sok helyen azonban sajnos még csak az ép hallást vizsgálják, az érzékenységet nem. A Bethesda Gyermekkórházban Neuwirht Péter audilológiai munkatárs minden esetben elvégzi a pluszmérést, ha érzékenységre utaló jeleket találnak.
- Gyakran nem értik a szülők: ha a gyermeküknek ép a hallása, akkor miért nem hall jól, és miként lehet, hogy ha nem hall jól, akkor mégis hiperérzékeny a füle?! Egy 80-100 százalékban ép hallású gyerkőc mérési eredménye a vizsgálat során képes 40-50 százalékra leesni, ha a fülére zajt vagy hadarást, gyorsított beszédet adnak.
A javaslat ilyenkor többnyire az, tévesen az, hogy a lurkó idegrendszeri fejlesztésre szorul, a szülők pedig csak a hallási fogyatékosságot érzékelik. Az audiológiákon egy átlagos vizsgálat során, ha egészséges, ép hallást diagnosztizálnak, megírják a kezelőlapot, de azt nem ellenőrzik, hogy a gyerek füle mennyire érzékeny. Nálunk -10 decibelig tudnak mérni a gépek, ez a 0 decibelnél is halkabb tartomány. Mi addig folytatjuk a vizsgálatot, amígy csak hallja a gyerek a hangokat, vagy amíg a gép mérni tudja.
Csak meg kell tanulni együtt élni vele?
A Hallásébresztés terápiát kifejezetten a túlérzékenység csökkentésére, kezelésére fejlesztette ki Dr. Pataki László. Fazekasné Kocsis Beáta életmódtanácsadó és terapeuta 2010-ben kezdett együtt dolgozni vele, 2013-ban pedig létrehoztak egy országos hálózatot. Azóta Beáta vezeti a 
Hallásébresztés-hálózatot, ahol évente nagyjából 100-150 gyermeket látnak el.
- A túlhallásról a fül-orr-gégész szakorvosok közül sokan azt mondják, hogy ez egy olyan probléma, ami valójában nem is az, egyszerűen meg kell tanulni együtt élni vele. Csakhogy ez sokaknak nem sikerül - figyelmeztet Fazekasné Kocsis Beáta.
Véleményem szerint minden gyerek a felnőtteknél érzékenyebb hallással születik, ám ez fokozatosan átalakul, ahogy a többi érzékszerv erősödik. Mégis: az utóbbi években a túlérzékenységgel diagnosztizált lurkók száma ugrásszerűen megnőtt, egyértelműen azt tapasztaljuk, hogy évről évre többen fordulnak hozzánk.
A túlhallás egy szóösszevonásból adódik, a túlérzékeny hallás kifejezés rövidüléséből jött létre. Hivatalosan a szakemberek nem ismerik el a probléma létezését, a túlérzékeny hallást viszont igen. Ez esetben valaki bizonyos frekvenciákat intenzívebben, hangosabban hall, mint a többit.
Nem mindenkinek okoz gondot
Több olyan gyerek és felnőtt rendelkezik bizonyítható túlérzékeny hallással, aki megtanult együtt élni e jelenséggel. Számukra ez általában abban nyilvánul meg, hogy hamarabb érzékelik az őket körülvevő zajokat, hallják a denevérek repkedését vagy az elektromos készülékek, izzók zúgását, sípolását, de képesek ezen felesleges zajforrások kizárására. A szakértő szerint a környezetnek nincs könnyű dolga, hogy felismerje, ki nem képes ugyanerre.
- Nehéz felfigyelni arra, hogy a gyermekünk túlérzékenységgel küzd. Mivel egész életében így hallott, feltételezheti, hogy ez másoknál is úgy van, mint nála, csak mások jobban viselik a dolgot. Ezeknél a pácienseknél gyakran figyelhetők meg lelki problémák, önbizalomhiány, kisebbrendűségi érzés vagy más pszichés gondok. Beszédészlelési, beszédértési zavarok is kialakulhatnak.
Azért is nehéz felismerni a túlérzékenységet, mert az érintettek sok esetben hasonló tüneteket produkálnak, mint a nagyothallók, hiszen érzékelik, hogy nagy zaj veszi körül őket, de nem képesek kiszűrni a lényegeseket, ezért aztán mindent kizárnak. Ilyenkor figyelhetünk meg figyelem- és magatartási zavarokat, vagy hogy beszélünk a gyekehez, aki többszöri ismétlés után reagál csak a mondandónkra - magyarázza Fazekasné Kocsis Beáta.
Hallásébresztés
A zeneterápia során a gyerekek tíz napig mindennap kétszer harminc percen át egy "elvarázsolt" muzsikát hallgatnak, amelyből kiszűrték az összes zavaró frekvenciát, majd kiszámíthatlan időközönként 1-1 másodpercre visszaadják az eredeti, szűretlen zenét. A lurkók egyéni, névre szóló lemezt kapnak, egyéni szűréssel.
Az átlagos hallással rendelkezők számára a szűrt zene olyan, mintha víz alatt hallanák a hangokat, de a túlérzékeny hallású gyerekek minden esetben élvezik a zenés foglalkozásokat, hiszen a többségük életében először hall olyan hangokat, amelyekben nincsen számukra semmi zavaró. A zenehallgatások segítenek kialakítani bennük azt a képességet, hogy a kiszűrt frekvenciák intenzitását csökkenteni tudják a hétköznapi életben is, ezáltal pedig az kellemesebb legyen a számukra.
