Hamarosan valósággá válhat a Vissza a jövőbe című film ikonikus mondata, miszerint "ahová mi megyünk, ott nincs szükség utakra”. A közlekedésben a jövőkutatók szerint a következő húsz-harminc évben több változás jön, mint az elmúlt száz évben összesen. Az utazás jövőjével kapcsolatban számos terv a fantasztikus filmek világát idézi, pedig többségük már ma is megvalósítható - lenne. Nézzük, mire számíthatunk!
Okos közlekedés
Az okosvárosok világszerte egyre népszerűbb koncepciójának alapköve az okos közlekedés. Ennek lényege, hogy a lakosokat és a városba érkezőket az okoseszközök hatékonyan tájékoztassák, navigálják, segítsék.
Az autósokat a pillanatnyi forgalomnak megfelelően irányítja a rendszer, jelzi, hogy hol van az úti célhoz leközelebbi szabad parkoló, a gyalogosokat segíti a tömegközlekedési eszközök menetrendjeivel, azok összehangolásával, de lehet válogatni a környékbeli látnivalók, éttermek, gyógyszertárak, játszóterek közül is.
Ennek a rendszernek a renkdívüli haszna a személyre szabhatóság, hogy ki-ki megtalálja a szükséges információt, és a maga kedvére való lehetőségeket.
Elektromos, önvezető, közösségi
A személyautóval való közlekedés területén számolhatunk egész konkrét változásokkal is, az egyik legfontosabb a dízelautók jövőjét érinti. A legújabb kutatások szerint az Euro-6-os szabványnak megfelelő dízelkocsik sokkal több szennyeződést juttatnak a levegőbe, mint a benzines buszok és a tehereutók.
Négy nagyváros - Párizs, Mexikóváros, Madrid és Athén - polgármestere közös nyilatkozatot is tett, ebben vállalták, hogy a levegő minőségének javítása érdekében 2025-ig kitiltják városukból a dízelüzemű autókat és teherjárműveket.
Hollandia több politikusa szintén 2025-öt jelölte meg határidőként, ők a dízelautók forgalmazását szeretnék addigra megszüntetni, ezt a döntést Norvégiában már el is fogadták.
Az elektromos és a hidrogénautók előretörését könnyű észrevenni, de egyelőre nem lehet megjósolni, mikorra fogják kiszorítani a benzines és dízeles társaikat, a városi közlekedésben előreláthatóan sokkal korábban, hiszen ott kisebb sebességre van szükség, és több dugóval kell számolni.
Vezetéstámogató rendszerrel felszerelt autók most is szelik az utakat, ezek segítenek a sofőröknek parkolni, sávváltáskor távolságokat felmérni, figyelik a forgalomban résztvevő többi járművet, de az igazi áttörést az önvezető autók hozzák majd el; ezek prototípusait már több gyártó is teszteli a kijelölt területeken.
A legoptimistább előrejelzések szerint 2025-től várható az egymással is hatékonyan kommunikáló önvezető járművek elterjedése, addigra ki kell küszöbölni a hibákat, és meg kell alkotni a jogi hátteret, ki kell találni, hogy az általuk okozott károkért, balesetekért ki a felelős.
Az önvezető autók és taxik haszna a kényelmen és a biztonságon túl egy tavalyi tanulmány szerint a légszennyezettség csökkenése lesz, már csak azzal is, hogy ezeket a járműveket hajlamosabbak lesznek az utasok megosztani másokkal, ez pedig csökkenti majd az adott pillanatban forgalomban résztvevő kocsik számát.
A megosztás már működik a közösségi járművekkel, Berlinben és Amszterdamban remekül bevált a Gogoro közösségi robogó, Budapesten pedig a GreenGo helyezett forgalomba 45 elektromos autót tavalyelőtt novemberben, ezeket úgy lehet használni, mint a Bubi kerékpárokat. Elég egy alkalmazást letölteni, befizetni a regisztrációs díjat, és már lehet is közlekedni az autóval. Az applikáció jelzi, melyik parkolóban álló kocsi van a legközelebb, a számlázás percalapú, az összeget a használó bankkártyájára terhelik az utazás végeztével.
Már nem sci-fi
1. Repülő autók
Világszerte több évtizede dolgoznak a forgalomban is működőképes repülő autó megalkotásán, a szlovák AeroMobil 5.0 a legtöbb fontos szempontnak megfelel.
A könnycsepp formájú, 6 méter hosszú és 2 méter széles kocsi repülővé alakulva több mint 9 méteres szárnyat bontva alig három perc alatt képes repülő üzemmódba váltani. A szárnyak természetesen összecsukhatók a normál közúti közlekedéshez. Előreláthatólag 2020-től lehet megvásárolni, az ára megközelítőleg 400 millió forint lesz.
A Terrafugia nevű amerikai cég pedig már a második repülő autó modelljét mutatta be; az új prototípus a TF-X nevet kapta ("nagy testvére" a TF-2).
A jármű - akárcsak egy autó - kerekeken gurul, ám képes a levegőbe is felszállni, ahol közel 800 kilométert tud megtenni. A gép teljesen automatizált, figyeli a légi forgalmat, az időjárás változását, és minden egyebet, amit egy repülőgép. Állítólag a járművet 2021-től bárki megvásárolhatja, az ára előreláthatólag 60 millió forint körül mozog majd.
A repülő autók elterjedésének nem a technológia hiánya vet gátat, hanem a szabályozás kérdése. Milyen jogosítvány kellene a vezetéséhez? Hogyan lehetne szabályozni a légteret? A "közlekedési evangelisták" szerint harminc év múlva lesznek önrepülő autók forgalomban, de ezek önvezetőek lesznek.
2. Napelemes út
Az USA-ban már tesztelik a Solar Roadways útburkolatba építhető 44 wattos napelemeit, amelyek strapabíróak, és országúton is hasznosíthatóak.
A hatszögletű paneleket könnyű lefektetni, a beépített LED-lámpáknak köszönhetően akár zebraként, felfestésként is funkcionálnak. 170 útba épített elem tudja egy átlagos ház energiaszükségletét ellátni. Tavalyelőtt decemberben a Tourouvre-au-Perche-ben már át is adták az első napelemes autóutat, a 2800 négyzetméteres felület a tervek szerint a falucska közvilágításához szükséges energiát fogja kitermelni.
3. TEB, avagy buszsáv az autók felett
A Transit Elevated Bus, vagy röviden TEB, a tömegközlekedés új generációját jelentheti. Az ötlet, hogy a busz a forgalmi dugókat kikerülve az autók felett közlekedjen zseniális megoldásnak tűnik, egyrészt azért, mert 300-as férőhelyével élhetőbbé teszi a tömegközlekedést, másrészt pedig azért, mert energiatakarékos és környezetkímélő megoldás.
A 22 méter hosszú, 7,8 méter széles és 4,8 méter magas eszközt a kínai Qinhuangdaoban már tesztelték is, méghozzá akkora sikerrel, hogy a brazil, a francia, az indai és az indonéz kormány figyelmét is felkeltette.
4. Hyperloop
Az Elon Musk ötletén alapuló rendszer a közúti, vasúti, vízi és légi közlekedés után az ötödik önálló közlekedési mód lehet A légritkított csőben utas-, illetve áruszállító óriáskapszulák haladnak majd, a tervek szerint akár 1220 km/h sebességel,
így a vonatok Rolls-Royce-ával Los Angeletől San Franciscóba mindössze fél óra alatt el lehet majd jutni, míg Dubaj és Abu-Dzabi közötti 156 kilométeres távolságot - a Hyperloop One szimulációs videója szerint - mindössze 12 perc alatt teszi majd meg a szupevonat.
Meglehetősen leegyszerűsítené a közlekedést, ha az egész világot behálózná ez a csőrendszer - gyakorlatilag megszűnnének a távolságok a kontinensek között.
