Régi képeslapokkal emlékezünk a nagyszülőkre, utazási élményeinket a félretett kagylók hivatottak megőrzini… Nem mindenkinek a gyűjteménye fér el azonban egyetlen polcon: egyesek saját magukat is kiszorítják a lakásból imádott tárgyaikkal. Hol húzódik a határ az áralmatlan gyűjtőszenvedély és a pszichés betegség között? Utánajártunk! Pszichológus segítségével kerestük a választ arra, mitől és mikor válik betegessé a tárgyak felhalmozása, illetve milyen megoldás létezik a problémára?
Amikor Andi hosszú idő után először ment át a nagymamájához, nagyon meglepte, amit ott talált.
- Mindenhol reklámújságok, üres dobozok és régi, használhatatlan konyhai gépek hevertek. Annyi ruhája van, hogy már nem férnek be a szekrényébe, de mindig csak az ezeréves holmikat látjuk rajta. Korábban mindig ő jött át hozzánk, ezért nem tudtam, hogy nála már közlekedni sem lehet a rengeteg tárgytól. Először azt hittem, képtelen kitakarítani, mert fáj a dereka, de amikor felajánlottam, hogy segítek, és kidobom, ami felesleges, nagyon mérges lett. Nem értem, miért ragaszkodik hozzájuk, és azon gondolkodom, vajon idős koromban én is ilyen leszek-e…
TÁRGYIASULT SZÉP EMLÉKEK
Dr. Szeifert Noémi pszichológus szerint fontos különbséget tenni az ártalmatlan gyűjtögetés és aközött, amikor ez átfordul súlyos mentális problémába.
- Általában az emberek olyasmit őriznek meg, ami közel áll hozzájuk érzelmileg. Az úgynevezett patologikus halmozás nem ugyanaz, mint amikor valaki nem dob ki egy eszközt arra hivatkozva, hogy még jó lehet valamire - kezdi szakértőnk. - Teljesen normális jelenség, hogy egyesek bélyegeket rendezgetnek, és az sem baj, ha egy kisgyermek csokipapírokat gyűjt. Merthogy a csöppség tinédzserként általában kidobja a kollekciót a kukába, mindenféle trauma nélkül. Az egészséges ember lakásának állapota jó, és anyagilag nem terheli meg a tárgyak felhalmozása.
AMIKOR MÁR VESZÉLYES...
A pszichológus szerint a beteges gyűjtögető többnyire olyan tárgyakat raktároz el, amelyek mások szemében haszontalannak tűnnek, például már szükségtelen papírokat, reklámújságokat, dobozokat.
- Az ilyen személy elvesztett valakit, és ezt nem dolgozta fel, vagy gyermekkorában megszakadt a kapcsolata a szüleivel, és tudat alatt tárgyakkal elégíti ki az emberekre irányuló birtoklási vágyát -folytatja a doktornő. - Kontroll nélkül gyűjti hát a kacatokat, egészen addig, amíg a háza lakhatatlanná nem válik, és már ő maga is szégyelni kezdi a rendetlenséget, emiatt pedig elszigetelődik a társas kapcsolataitól.
A lakásban megdöbbentő állapotok uralkodhatnak, kialakulnak például ösvények, amelyeken az illető közlekedni tud a kupacok között. Mivel pedig nem takarít, a szemét felgyülemlik, ráadásul a papírhalmok tűzveszélyesek, ezenfelül rágcsálók, egyéb kártevők is megtelepedhetnek a lakásban...
ELTÚLZOTT SZERETET
Gyűjteni akár élőlényeket is lehet…
- Vannak, akik annak ellenére is befogadnak újabb és újabb kóbor állatokat az otthonukba, hogy nincs elég helyük ehhez - mondja Dr. Szeifert Noémi. - Ilyenkor előfordulhat, hogy a lakás büdös lesz, ürülék kerül mindenhova, a gazda életmódja pedig természetesen az állatoknak sem ideális.
FIGYELJÜNK EGYMÁSRA!
Bár a szakember szerint hajlam kérdése is, hogy kinél jelentkezik a probléma, Andinak nincs oka aggodalomra.
- Ha a családban van kényszeres gyűjtögető, akkor nagyobb eséllyel válik azzá valaki a későbbi generációk tagjai közül is, de ennek nem genetikai okai vannak - hangsúlyozza Dr. Szeifert Noémi. - Inkább mintakövetésről van szó, arról, hogy a családtagok már a nagymamánál is normális viselkedésként könyvelték el ezt a dolgot.
A betegek esetében igen nehéz a kezelés elkezdése, hisz önmaguk sem látják be, hogy tevékenységük már beteges. Nagyon fontos a környezet segítsége: ha valaki beteges gyűjtögető, akkor nem szabad magára hagyni! A beteggel szembeni megítélés, elutasítás és ellenséges fellépés nem a gyógyulást szolgálja. Ellenkezőleg! Nagyon fontos a rendszeres látogatás, a folyamatos kapcsolattartás, így jelentősen csökkenthető a teljes elszigetelődés veszélye; a törődés hatására akár fordulópont is bekövetkezhet a beteg állapotában. A családtagoknak és a szomszédoknak is jobban kellene figyelniük egymásra...
