"A pokolban jártunk, mennyei volt!" - vélhetően ez a sokkturizmus lelkes követőinek jelszava. Idén sem hagyott alább a láz, ami az extrém és sokszor igen veszélyes úti célkokat övezi. A kalandok pedig egyre merészebbek lesznek, hiszen e sajátos igényekre szakosodott utazási irodák - a verseny szorításában - nem haboznak a legextrémebb ajánlatokat felkínálni azoknak, akiknek adrenalinszintjük emelése jelenti a kikapcsolódást. Akár egy vulkán felett is bungee jumpingolhatunk, de a Gulagra is mehetünk. Ha oda vágyunk...
Van, aki forrón szereti
A szakértők szerint 2018 legfőbb utázási trendjeit egyrészt az együlálló nő számának emelkedése, másrészt az extrém kalandok változatlan népszerűsége jellemzi. Hogy a két jelenség között van-e összefüggés, ezt egyelőre nem tudni, bár bizonyos felmérések már sejtetik, hogy a nyugágy helyett mondjuk a vulkánok feletti bungee jumpingolást választók között szép számmal akadnak nők is.
A delfinekkel való versenyúszás vagy a csónakos bálnales lassan már a kisgyerekeket sem hozza lázba. De kifújni látszik a cáparandevúk divatja is, pedig a nyugat-ausztráliai Perth közelében lévő partokon egész hotelsort húztak fel, hogy szállást biztosítsanak azoknak, akik azért szállnak vízbe, hogy testközelből filmezhessék-fotózhassák a vérszomjas ragadozókat.
Ugyancsak leáldozott az őserdők liánrengetegében, húsz, néha negyven méter magasságban fáról-fára lendülve Tarzanként (vagy Jane-ként) bejárni a kenyai, dél-afrikai dzsungeleket, vagy Pápua Új-Guineában az őserdőket, ahol még a valaha kannibál életmódot folytató kombai törzs leszármazottjaival is békepipát szívhatnak az egzotikus kalandokat kedvelők.
JÉG VELED!
Az utazási irodák munkatársainak azonban kimeríthetetlen a fantáziájuk, ha arról van szó, hogyan lehet új és új ötletekkel megvágni azokat, akik hajlandók rengeteget fizetni azért, hogy egy jót szenvedhessenek.
Az egyik legmenőbb célpont a Föld leghidegebb lakott települése, ahol telente mínusz 60 Celcius-fok alá süllyed a hőmérő higanyszála. Ojmjakonban azonban a gyerekek is edzettek: csak mínusz 55 °C alatt vannak felmentve az iskolalátogatás alól.
A kelet-szibériai településen télen csupán három órán át van világos, a klíma nyövénytermesztésre nem alkalmas, a mintegy ötszáz állandó lakos szarvasmarha- és rénszarvas-tenyésztésből meg halálszatból él - és újabban turizmusból.
Az ojmjakoni magánszállások nem luxushotelek
A település jakut neve elárulja, miért olyan vonzó e hely a turisták számára: Ojmjakon annyit tesz, hogy "itt nem fagy be a víz", ez paradox módon arra a meleg vizű forrásra utal, amelyben vidáman fürdőznek a látogatók, nem törődve azzal, hogy közben szempilláikra jégcsapok telepednek.
Elsősorban Kínából érkeznek sokan, hotelből azonban még csak egy van, így magánházaknál szállásolják el a vendégeket, akiknek - vezetékes víz hiányában - a kertvégi árnyékszékkel kell beérniük.
"Itt nem fagy be a víz"
Az Ojmjakonhoz közeli Vorkuta klímája sem ideális. Az idelátogató, a Gulagra, azaz a szibériai sztálini munkatáborok borzadályaira kíváncsi turistákat ez azonban aligha tartja vissza attól, hogy az ott megnyílt "korabeli emléktáborban" töltsék jól megérdemelt vakációjukat.
Keleti "kényelem" várja a vendégeket a gulag emléktáborokban
A látogató emeltes fapriccsen alhat, répalevest kap a szögesdróttal körülvett és kutyákkal őrzött táborban,
ahol mindennap kemény fizikai munkát kell végeznie, és ahol - ha "szökni" próbál - puskával lőnek rá, igaz, éles lövedék helyett színes füstöt eresztő vaktölténnyel.
A napi ellátás azonban nem kerül sokba: már kb. 150 dollárból megúszhatjuk a dolgot, ami a bolondnak is megéri - cserébe ennyi kiadós szenvedésért.
Már nem éleslövedékkel lőnek - Galéria
Nem elérhetetlen ma már egyszerű turisták számára az Északi-sark meghódítása sem!
Alig több mint nyolcmillió forintért jégtörő atomhajó viszi az utasokat a 90. szélességi fok felé: a programban szerepel fürdőzés a Jeges-tengerben, séta a jégtáblákon,
ahol fegyveres őrök vigyáznak a piros kabátos, távolról is jól látható turistákra, nehogy jegesmedvével találkozzanak, de akik fókákkal és rozmárokkal biztosan szelfizhetnek, és elhelyezhetik a látogatást bizonyító fémtáblácskáikat ott, ahol előttük először valamikor 1926-ban a norvég Amundsen járt.
Ha jegesmedvével nem is, de fókákkal és rozmárokkal szelfizhetünk
VAN, AKI FORRÓN SZERETI
A hőséget kedvelők sem maradnak program nélkül. A Föld legforróbb és legszárazabb sivatagja Iránban található. Az ószövetségbeli Szodoma elpusztításának látványától sóbálvánnyá dermedt Lóth családról elnevezett Dast-e Lut nagyobb, mint Magyarország, két éve került fel az UNESCO világörökség listájára, és
egy ízben 70 Celsius-fok feletti rekord meleget is mértek változatos felszínén.
Nem véletlenül fedezték fel az extrém kalandokat keresők: magányos, széltől furcsa formájúra koptatott sziklák, klasszikus homokdűnék, elhagyatott várak egyaránt vannak a világ huszonhetedik legnagyobb sivatagában. Az igazán merészek két hét alatt gyalog is átszelhetik, de ők is okosabban teszik, ha a forróság miatt inkább a téli vagy tavaszi időszakban vágnak neki a nagy kalandnak.
A világ egyik legnagyobb és legforróbb sivatagában elhagyatott várak és homokdűnék is vannak
A forró helyzeteket kedvelők pedig a háborús övezeteket preferálják. A War Zone Tours nekik kínálja közel-keleti, mexikói és afrikai válsággócokba szervezett útjait. A programot mindig egyénekre szabva, a jelentkezőkkel konzultálva alakítják ki; a helyszínen pedig katonai vagy titkosszolgálati múlttal rendelkező idegenvezetők kísérik a vendégeket.
A turisták nem kerülnek igazi háborús konfliktusba,
általában a már lezajlott véres események után látogathatnak el egy-egy veszélyes régióba. Azaz az irodák nem harcolni viszik a kuncsaftjaikat, nem adnak nekik fegyvert, csupán a puskapor szagának illúzióját kínálják fel egy olyan világban, ahol lassan már amúgy sem lehetünk sehol sem teljes, száz százalékos biztonságban.
A War Zone Tours ajánlata a forró helyzeteket kedvelők számára
A legújabb őrület azonban túltesz még a háborús turizmus lelkes híveinek hobbiján is: adrenalinfüggők akár gumikötéllel a lábukon beugorhatnak a chilei Santiagótól ezer kilométerre délre fekvő Villarrica vulkán kráterébe. A vulkán legutóbb 2017 tavaszán tört ki.
A 2800 méter magasságban, narancssárga fényben fortyogó láva krátere fölé helikopterrel viszik a turistákat, akiknek életét csupán a helikopterhez rögzített kötél biztosítja.
A hatnapos túrán más módon is próbára tehetik ügyességüket és bátorságukat a résztvevők, ráadásul ha kísérőjüket, például házastársukat is sikerül rávenni a pokoli bungee jumpingra, még kedvezményt is kaphatnak a mindegy négymillió forintos részvételi árból.
Egy szál kötélen a fortyogó láva fölött
Ártalmatlanabb szórakozásnak látszanak a katasztrófaturizmus részeként felkínált hajós túrák a működő vulkánok közelében.
Ám ezek sem egészen veszélytelen vállakozások:
nemrégen Hawaiiban, a Nagy Szigeten tomboló Kilauea vulkán lávakitörése egy kíváncsiskodó turistahajót talált telibe, amely közelebb ment a parthoz az őrség által megszabott háromszáz méternél.
Hawaii szigetén a Kilauea vulkán lávakitörése egy turistahajót talált telibe
ÍGY JUTHATUNK A CSILLAGOKIG
Hogy mit hoz a holnap turizmusa? Szakemberek biztosak benne, hogy nemsokára a legnépszerűbb az űrutazás lesz. Legalábbis ezt állítja az Orion Span amerikai vezérigazgatója, aki bejelentette, hogy 2022-től turistákat fogadnak a világ első űrhoteljében, amely természetesen "mennyei luxussal" lesz felszerelve.
A 320 kilométerre a Föld felszíne fölött suhanó űrállomáson a súlytalanság állapotában lebegő utasok másfél óránként élvezhetik majd a napfelkelték és -nyugták váltakozását, és gyönyörködhetnek az északi és déli fényben is. A jelentkezőket három hónapig készítenék fel az útra, egyszerre négyen repülhetnek majd a tizenkét napig tartó úton kétfős személyzet kíséretében.
Űrturisták eddig is voltak, például Charles Simonyi, a magyar származású üzletember már kétszer is járt a világűrben: a 60 perces kalandért "mindössze" 20 millió dollárt fizetett. Az Orion Span olcsóbb beugrót ígér, ám az ár itt is a szó szoros értelmében csillagászati: 9,5 millió dollár.
Mennyei luxus lesz az űrhotelekben
MACERERAKERÜLŐKNEK PEDIG...
Sokan vágynak izgalomra, de ugyanakkor kerülni szeretnék a túlzott macerát is: nekik speciális hotelekkel kedveskednek a illetékesek.
Vannak már barlangszállodák, meredek hegyoldalon függő hálóhelyek, jéghotelek, hordószállodák, tenger mélyén elhelyezett kapszularendszerek.
A németországi Krimihotelt azoknak ajánlják, akik imádják a bűnügyeket, ha kényelmes fotelekben olvashatnak róluk, és szeretnének minél több izgalmas Ki a gyilkos? társasjátékban részt venni.
Krimihotel Hillesheimben a bűnügyek szerelmeseinek
A legújabb ötlet az osztrák DasPark Hotel, ahol a vendégek átélhetik, milyen lehet nyomrúságos sorsú csőlakónak lenni. A "csőszobák" 3 méter hosszúak, 2.4 méter az átmérőjük, a tetejükön egy kerek ablakkal, amelyen át az eget bámulhatják a kedves vendégek, akiknek - biztos, ami biztos - garantálják, hogy a lakócsöveket használat előtt fertőtlenítették.
Az Ottenheimben és Bottporban működő csőhoteleket gyakran kispénzű fiatlalok veszik igénybe: a szállásért elvileg ugyanis fizetni sem kell, legfeljebb a becsületkasszában illik némi pénzt hagyni.
A DasPark Hotel "csőszobáit" főként fiatalok veszik igénybe
