Emma Hart, azaz Lady Emma Hamilton a világtörténelem egyik legmegosztóbb és legmegbotránkoztatóbb nőalakja volt, akit a mai napig a legemlékezetesebb szeretőként tart számon a történelem. Életét prostituáltként kezdte, majd pénzért vásárolta meg a férje, Európa leghíresebb ladyje lett, akit később sárba tiport a képmutató társadalom. Híres viszony fűzte Lord Nelson admirálishoz, az angolok nemzeti hőséhez.
George Romney festménye Lady Emma Hamiltonról
Botrányos szerelmi ügyei és kifinomult erotikus előadóművészete az előkelő társaságokban Európa-szerte ismert személlyé tették Lady Emma Hamiltont. Mindenki rajongott érte. Lord Nelson Horatio, a brit tengerészet tábornoka, a nemzeti hősként ünnepelt admirális, a döntő jelentőségű trafalgari csata győztes hadvezére megfutamította és elsüllyesztette a francia flottát, Napóleont megtorpanásra kényszeríette, mégis menthetetlenül behódolt a nápolyi nagykövet feleségének, Lady Hamiltonnak.
Botrányos románcuk minden társadalmilag elfogadott szabályt áthágott.
Nyíltan házasságtörő viszonyuk éveken át szolgáltatott témát a londoni arisztokráciának.
Horatio Nelson admirális és Lady Hamilton
Egy korabeli playmate
Botrányhősnőnk Emma Lyon néven 1765-ben született Birkenheadben, kovács édesapja még csecsemőkorában meghalt. Édesanyja egyedül nevelte, és nem tudni pontosan, milyen iskolázottságban volt része, a leveleiből azonban látszik, hogy a helyesírás nem volt erőssége.
A szépsége viszont még a rossz helyesírásánál is szembetűnőbb volt, és külső adottságai élénk személyiségével és a testi szerelemhez való hozzáállásával együtt rövid időn belül felrepítették őt a munkásosztály soraiból a kor celebritásai közé.
Tinédzser éveiben Emma Hawardenben, később Londonban dolgozott szobalányként, majd megélhetési gondjai miatt egy bordélyházba került. Ének- és tánctudása kiváló volt, és mivel mindezt kiválóan ötvözte a művészettel és az erotikával, hamar felkeltette a gazdag és fiatal arisztokrata férfiak figyelmét.
Kedvenc elfoglaltságai közé tartozott például meztelenül táncot lejteni az urak vacsoraaszalának tetején.
A férfiak pártfogásukba vették, és bevezették őt az elit társaságokba, ahol Emma Hart néven hamarosan egész Európában megismerték.
George Romney: Emma Hart mint Kirké (vázlat)
Később egy arisztokrata mecénása, Charles Francis Greville beköltöztette őt londoni otthonába, ahol zene- és rajzleckéket vett. Rajta keresztül ismerte meg Emma a festő George Romney-t, aki számtalan megkapó portrét festett róla, ahogy más híres angol festők, így Joshua Reynolds és Thomas Lawrence is. Geville azonban hatalmas adósságokat halmozott fel, ezért végül úgy döntött, inkább egy gazdag lányt választ magának feleségül, aki biztosítani tudja számára a megfelelő anyagi hátteret.
Ezért Emmát felajánlott idősödő, özvegy nagybátyjának, Sir William Hamiltonnak cserébe azért, hogy az megtette őt általános örökösének, és a lányért kifizette a fiatalember összes adósságát.
Hamilton ekkoriban a Nápolyi Királyság brit nagykövete volt, és 1786-ban Emma abban a tudatban érkezett meg vele Nápolyba, hogy nyaralni jöttek. Amikor megtudta az igazat, miszerint adásvétel tárgyát képezte a két férfi között, először majd szétvetette a méreg, később azonban Hamilton megnyerte magának azzal, hogy imádta és kényeztette őt.
1791-ben feleségül is vette, így Emmából, a félárva prostituáltból hirtelen Lady Hamilton nagykövetné, excellenciás asszony lett.
És bár az angol társasági hölgyek csak gúnyosan mosolyogtak Emma alacsony szármázásáról árulkodó akcentusán, ő és Hamilton Nápoly legelőkelőbb köreiben mozogtak, és a nő nagyon közel került a nápoly-szicíliai királynéhez, IV. Ferdinánd király feleségéhez,
Mária Karolinához is, akinek meghitt bizalmasa - egyes feltételezések szerint szeretője is - lett.
Emma ladyként sem változtatott életmódján, imádta a jelmezbálokat, amelyeken többnyire a görög-római mitológia egy-egy nőalakjának öltözött be, ruha ilyenkor sem sok volt rajta. Amikor összeházasodtak, Hamilton 60 éves volt, Emma pedig 26.
Emma bacchánsnőként Westall 1805-ös olajfestményén
A nemzet hőse szerelmebe esik
Nápolyban történt két évvel később, hogy az akkor 28 éves Lady Hamilton először találkozott a 35 éves Horatio Nelsonnal, aki akkoriban a brit birodalom Agamemnon nevű hadihajójának volt a parancsnoka. A kapitány és Lord Hamilton közeli barátságba kerültek,
miközben Nelson halálosan beleszeretett barátja feleségébe, Emmába.
Lord Horatio Nelson, a britek nemzeti hőse, a nílusi és a trafalgari csata győztes hadvezére
Emma ekkor már ünnepelt szépségnek és híres festők múzsájának számított, akit Európa-szerte ismertek "attitűd"-nek nevezett performanszairól is. Ez egyfajta mozgásszínház volt, amelyben egyik drámai pózból a másikba váltott pillanatok alatt.
A nőt mélyen lenyűgözték az altengernagy háborús sikerei. Emma azonban nem az ereje teljében lévő férfiba, hanem egy már megtört, fél szemét és jobb karját elveszített emberbe szeretett bele.
Nelson olyannyira a nő hatása alá került, hogy ők hárman közösen béreltek házat Palermóban. Majd amikor hármasban visszatértek Angliába, egy kortársuk megjegyezte:
"Lady Hamilton úgy vezette orránál fogva Nelsont, mintha a táncoló medvéje lenne".
Horatio Nelson elhagyta Emmáért a feleségét, és beköltözött harmadikként Hamiltonékhoz a Piccadillyre. Lady Hamilton egy kislányt szült neki 1801-ben, akinek a Horatia nevet adták. Nelson admirális és Emma Hamilton szerelme a korszak legnagyobb botrányának számított. Kapcsolatuk mindössze hat évig tartott, de ez idő alatt mindkettejük élete gyökeresen megváltozott.
Vivien Leigh és Laurence Olivier a Lady Hamilton című filmben
Ez a szerelmi háromszög olyannyira felbolydította egész Európát, hogy a lapok tele voltak a róluk szóló hírekkel, pletykákkal. Mindenki azt figyelte, mikor mi történik velük, milyen ruhát hordanak, hogyan rendezték be a házukat, sőt még azt is, hogy a fogadásaikon mi volt a menü. De még az akkori legnagyobb hős, Nelson sem volt képes arra, hogy legyőzze a társadalom előítéleteit.
A furcsa trió a Piccadillyről is együtt költözött tovább a Merton Place-re, a házat Emma Nelson, a nemzet hőse előtt tisztelgő szentélynek rendezte be. Az altengernagy hírneve és az őt övező csodálat ekkoriban már mind a brit hadseregben, mind a nemzet egészében a Mount Everest csúcsát verdeste.
Emma fürdőzött szeretője népszerűségében, amikor pedig 1805-ben eljutott hozzá Nelson halálhíre Trafalgarból, jajveszékelve omlott össze, majd tíz órán át nem tudott megszólalni.
Emma egyedül maradt, ráadásul terhesen a második gyermekükkel, aki születése után pár héttel meghalt.
A szeretőkről kevés közös festmény maradt fent, egy ismeretlen festő Nápolyban örökítette meg párt
Nem ismerte el őt a kormány
A kormány - amely tisztelettel és pénzzel halmozta el az admirális hivatalos özvegyét és családját -, azonban nem volt hajlandó tudomást venni Emmáról, annak dacára, hogy Nelson a végzetes trafalgari csatát megelőzően megírta végakaratát:
minden vagyonát Emmára és Horatia-ra hagyta, és nemzeti hősként kérelmezte a kormányától, hogy biztosítsák szeretőjének azt a szükséges összeget, amellyel Emma „megtarthatja rangját az életben”.
A kormánynak azonban esze ágában sem volt válaszolni az asszony támogatást kérő beadványára.
A londoni arisztokrácia gyorsan leírta Emmát, az úri körök, melyek addig árgus szemekkel figyelték az asszonyt és keresték a társaságát, egyik pillanatról a másikra kivetették maguk közül; már csak erkölcstelen múltú özvegyasszonyként tekintettek rá.
Teljesen egyedül maradt. A boldog, ifjú hölgyből rövid idő alatt lecsúszott, megtört, idő előtt megöregedett nő lett. Emma, aki hozzászokott a pezsgős és homáros luxushoz, az alkohol rabja lett.
1813-ban el kellett adnia a házat, és tartozásai miatt először az adósok börtönébe zárták Southwarkban, majd később megengedték neki, hogy a börtönhöz közel éljen együtt a lányával, Horatiával.
Barátai összegyűjtöttek számára annyi pénzt, hogy ki tudták csempészni őket az országból, így telepedett le lányával együtt a franciaországi Calais-ban 1814-ben. Lepusztult, lehangoló szállásokon húzták meg magukat, ahol Horatia elmondása szerint anyja minden napját az ágyban fekve, ivással töltötte. Minden valószínűség szerint májcirrózis vitte el a következő évben, 49 éves korában.
St. Pierre-templom temetőjében helyezték örök nyugalomra, és a temetésén a Nelson admirális iránti tiszteletből részt vett minden olyan angol hajó kapitánya, amely ekkoriban a calais-i öbölben állomásozott. 1994-ben pedig Lady Hamilton emléktáblát kapott a Calais-ben található Richelieu-parkban.
Lady Hamilton különös életét számtalan regényben és filmben feldolgozták, mind közül tán a legemlékezetesebb az Oscar-díjas, Korda Sándor által rendezett filmváltozat, melyben Emmát Vivien Leigh, Nelson admirálist pedig Laurence Olivier kelti életre. A film zenéjét Rózsa Miklós szerezte.
