Alig van díjazott, akinek kitüntetésével mindenki egyetértene. Annál hosszabb azoknak a jelentős íróknak a névsora - Tolsztojtól kezdve a nemrégiben elhunyt Philip Rothig -, akik lemaradtak az elismerésről. De nem ez az egyetlen gond az irodalmi Nobel-díj körül; botrányoktól hangos az idei díjazás. Elismerés nem lesz, helyette alternatív díjat osztanak ki. Ám nem ez az első anomália a legrangosabb irodalmi elismerés körül. Botrányok mindig is voltak.

irodalom Nobel-díj Irodalmi díj kultúra Svédország botrány szexuális erőszak kiszivárogtatás Svéd Akadémia Alfred Nobel Winston Churchill Margaret Atwood starlight

2018 tavaszán robbant ki a botrány. A díj gondozásával megbízott Svéd Akadémia egyik tagjának, Katarina Frostensonnak a férjét, a fotóművész Jean-Claude Arnault-t tizennyolc nő vádolta meg szexuális zaklatással, júniusban szexuális erőszak miatt vádat is emeltek ellen. 

A kínos ügy után az is kiderült: évek óta sérült a szent titoktartás, ami pedig a bírálókat elvileg ötven év némaságra kötelezi; a költő ugyanis felesége révén - aki tagja volt a díjat odaítélő testületnek -, éveken át még a díjazottak bejelentése előtt kiszivárogtatta a nyertesek nevét. 

A botrány következtében idén - története során nyolcadszor - nem osztották ki a legrangosabb művészeti díjat. És ez nem maradt következmények nélkül: a bírálóbizottságból hárman is lemondtak, köztük van Kjell Espmark, a Nobel-bizottság elnöke, aki talán a legtöbbet tudja a díj 117 éves történetéről és a hozzá kapcsolódó, visszatérő kétségekről.

irodalom Nobel-díj Irodalmi díj kultúra Svédország botrány szexuális erőszak kiszivárogtatás Svéd Akadémia Alfred Nobel Winston Churchill Margaret Atwood starlight

Tolsztoj levele

Espmark, aki idei távozása előtt 1981-től volt a Nobel-díj-bizottság elnöke, egész kötetet szentelt e témának. Ő leginkább magának Nobelnak - pontosabban Alfred Nobel végrendeletének - tulajdonítja az anomáliákat. A tudós ugyanis külön kitételben rendelkezett az irodalmi díjról, miszerint ez olyan valakinek jár,

"aki a legkiemelkedőbbet alkotta, mégpedig ideális szemlélettel."

De milyen az ideális szemlélet? Kezdetben egyfajta tiszta, erkölcsös világnézetet értettek rajta. Tolsztojt, akit 1901-ben jelöltek ugyan - elismerve a Háború és béke jelentőségét, még akkor is, ha a mű "fatalizmusról" tanúskodik - főként a Kreutzer-szonáta "negatív aszkézise" miatt bírálták, azért, mert műveiben "nemcsak az egyházat tagadja meg, hanem az államot, sőt, a tulajdonjogot is, amelyet pedig ő is élvez".

A díjat végül nem kapta meg, mivel kiállt "a magasabb kultúrával semmilyen kapcsolatot nem mutató természeti lét mellett".

Erre reagált Tolsztolj, aki hódolóinak szóló levelében azt írta: "nagyon örül", hogy nem kapta meg a díjat, mert így nem kell azon törnie a fejét, mire költse a pénzt, amely "úgysem hoz mást, csak fájdalmat".

irodalom Nobel-díj Irodalmi díj kultúra Svédország botrány szexuális erőszak kiszivárogtatás Svéd Akadémia Alfred Nobel Winston Churchill Margaret Atwood starlight

Lev Tolsztoj

George Bernard Shaw-t először kihúzták a listáról a Warenné mestersége című darabjának "erkölcstelensége" okán, majd 1926-ban kárpótolták a Szent Johannáért, amelyet a

"hősiesség kinyilatkozatásának" tartottak.

Igaz, ekkor már az első világháború után vagyunk, amikor a humanizmus és a "semlegességi politika" kerül előtérbe a legfontosabb elvként. Az első világháború éveiben ugyanis kétszer is visszatartották a díjat, nehogy a politikai elfogultság vádja érhesse a bizottságot.

irodalom Nobel-díj Irodalmi díj kultúra Svédország botrány szexuális erőszak kiszivárogtatás Svéd Akadémia Alfred Nobel Winston Churchill Margaret Atwood starlight

George Bernard Shaw

Közben az irodalmi ízlés is gyorsan változott, és ez édekes fordulatokat hozott a Nobel-díj történetében. Kipling 1907-ben - első angol nyelvű szerzőként - kapta meg a kitüntetést,

„nagyszerű megfigyelőképességéért, erőt és méltóságot sugárzó alakjaiért”.

A bizottság döntése azonban erős indulatokat keltett, az angol írót kevesen tartották az elismerésre érdemesnek. Aztán változott a közízlés, és Kipling A dzsungel könyvével hirtelen meghódította az olvasók szívét. 

irodalom Nobel-díj Irodalmi díj kultúra Svédország botrány szexuális erőszak kiszivárogtatás Svéd Akadémia Alfred Nobel Winston Churchill Margaret Atwood starlight

Rudyard Kipling

További bonyodalmakat jelent, hogy Nobel instrukciói kitágították az irodalom fogalmát, melyek szerint "nemcsak szépirodalmi alkotások, hanem olyan írásművek is" megérdemlik a díjat, amelyek "formai és ábrázolási szempontból irodalmi értékkel bírnak".

Így kaphatott irodalmi Nobel-díjat elmlékirataiért 1954-ben Winston Churchill, akinél azonban a politikai elfogultság vádja is felmerült, hiszen a "vasfüggöny" kifejezés kitalálója akkoriban a hidegháború egyik vezéralakja volt.

irodalom Nobel-díj Irodalmi díj kultúra Svédország botrány szexuális erőszak kiszivárogtatás Svéd Akadémia Alfred Nobel Winston Churchill Margaret Atwood starlight

Sir Winston Churchill

Ugyanakkor Sigmund Freud felterjesztését a díjra azzal utasították el, hogy tevékenysége "az orvostudomány hatáskörébe tartozik", ráadásul magát a tudóst "beteges és torz fantáziájúnak" tartották, betegebbnek, mint a pácienseit.

Kétségtelen, hogy Nobeli indoklása jól jött Bob Dylan sokat támadott 2016-os jelölésekor, hiszen Dylan költői ihletettségű dalai "formai és ábrázolás szempontból" valóban "irodalmi értékkel bírnak". 

irodalom Nobel-díj Irodalmi díj kultúra Svédország botrány szexuális erőszak kiszivárogtatás Svéd Akadémia Alfred Nobel Winston Churchill Margaret Atwood starlight

Bob Dylan

Hruscsov közbeszól

Az, hogy a díj odaítélésében bizony közrejátszott a politika, letagadhatatlan. Ivan Bunyin jó költő volt, de annyira azért nem jó, hogy az emigrációban élő orosz poéta 1993-as jelölése ne provokációnak tűnjék a sztálini hatalom szemében.

Ennél is nyilvánvalóbb volt a politikai szándék Boris Paszternak esetében. Az író nagyregénye, a Doktor Zsivágó érthetően nem volt a szovjet vezetés kedvence, a művészt barátnője győzte meg, hogy könyvét külföldön adja ki. A kézirat kicsempészése külön regényt érne meg, mindenestre a huszadik század vége és a második világháború között játszódó, a szovjetekkel nem túl barátságos mű megjelent Nyugaton.

A Nobel-bizottság Pasternakot többször is jelölte díjra, 1958-ban aztán valóban ő lett a nyertes. A díj átvételéért azonban nagy ára fizetett volna: az író sohasem térhett volna vissza hazájába. Így Paszternak inkább hivatalosan lemondott a díjról, egyéb bántódása nem lett, viszont barátnőjét, Olga Ivinszkaját évekre Szibériába száműzték. Végül a korán elhunyt író helyett a fia vette át a kitüntetést 1989-ben.

irodalom Nobel-díj Irodalmi díj kultúra Svédország botrány szexuális erőszak kiszivárogtatás Svéd Akadémia Alfred Nobel Winston Churchill Margaret Atwood starlight

Boris Pasternak 

Az 1965-ös, különben méltán díjazott kitüntetettért, Mihail Solohovért, a Csendes Don írójáért pedig maga Hruscsov, a szovjet párfőtitkár lobbizott. 

Sok legenda kering Sartre Nobel-díjával kapcsolatban is. Őt nagy viták után 1964-ben jelölte a bizottság. A vele kapcsolatos ellenérvek arra vonatkoztak, hogy a francia író inkább távlatokban gondolkodó filozófus, mintsem irodalmár. A szavak című regénye azonban kétségtelenül szépirodalmi alkotás.

Ebben az esetben maga az író lépett vissza a díjazástól arra hivatkozva, hogy a kitüntetések befolyásolják az olvasót, így nem lesz pártatlan bírálója a műveknek.

Döntéséről azonban rosszul megcímzett borítékban értesítette a bizottságot, a jelölést már nem lehetett visszavonni, így

abban az évben is elmaradt a díj kiosztása.

Ugyanakkor Sartre szívesen támogatott volna a díjért járó hatalmas összegből egy apartheid elleni bizottságot. Pletykák szerint jó tíz év múlva már ő vagy a családja szívesen felvette volna a pénzt - az akkor éppen 10 millió svéd koronát -, de ez már lehetetlen volt.

irodalom Nobel-díj Irodalmi díj kultúra Svédország botrány szexuális erőszak kiszivárogtatás Svéd Akadémia Alfred Nobel Winston Churchill Margaret Atwood starlight

Jean-Paul Sartre

Nem egyszer a könyörtelen idővel is számolni kell: mint Garcia Lorca vagy Kafka esetében, akik olyan korán haltak meg, hogy nem élhették meg az igazi, kirobbanó sikert. Néha megérdemelt a díj, csak éppen nem azért a műért kapja az alkotó, amelyikért a leginkább megérdemelte volna.

Thomas Mannt például A Buddenbrook-házért érte utol az elismerés, és az 1929-ben történő díjazáskor még csak szóba sem került valóban korszakalkotó műve, A varázshegy.

És bevallottan örökös hátrányban vannak a kis nyelveken írók, akiknek műveit fordításban tanulmányozhatják a bizottság tagjai. Büszkék lehetünk Kertész Imrére, egyetlen irodalmi Nobel-díjasunkra, akit 2002-ben a Sorstalanság című regényéért tüntették ki, olyan írói teljesítményért,

"amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben".

irodalom Nobel-díj Irodalmi díj kultúra Svédország botrány szexuális erőszak kiszivárogtatás Svéd Akadémia Alfred Nobel Winston Churchill Margaret Atwood starlight

Kertész Imre

Rajta kívül honfitársaink közül hivatalosan a Horthy-korszak egyik ünnepelt írója, ráadásul egy nő került a jelöltek közé: Tormay Cécile, aki azonban nem kapta meg az elsimerést. Weöres Sándor és Illyés Gyula kettős jelölésének a terve is kudarccal ért véget, amit a hivatalos indoklás szerint azért vetettek el, mert a kettős jelölés degradálná a díj értékét. A bírálók beismerték:

"Ki tudna választani a két nagy magyar költő, Illyés Gyula és Weöres Sándor között?"

Jönnek a nők?

Selma Lagerlöföt 1909-ben tüntették ki sokunk kedves gyermekkori olvasmánya, a Nils Holgersson csodálatos utazásáért. Lehet, hogy a svéd irodalomnak nem ő a legnagyobb alakja, de mindenképp népszerű szerző volt, műveit több mint negyven nyelvre fordították le. Ő volt az első és sokáig az utolsó irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett hölgy; de később is véletlenszámba ment, ha egy-egy nő bekerült a díjazottak közé. 

irodalom Nobel-díj Irodalmi díj kultúra Svédország botrány szexuális erőszak kiszivárogtatás Svéd Akadémia Alfred Nobel Winston Churchill Margaret Atwood starlight

Selma Lagerlöf

A kilencvenes évektől kezdett megváltozni a helyzet, azóta több írónőt is kitüntettek, nem is akárkiket: kezdve az 1991-es díjazott dél-afrikai Nadine Gordimerrel, és 2015-ben zárva a sort a fehérorosz Szvetlana Alekszijeviccsel. Kettejük között van a brit Doris Lessing, a német Herta Müller, az osztrák Elfriede Jelinek.

A kanadai Alice Munro és a lengyel Wislawa Szymborska díja pedig azt mutatja, hogy a kevésbé befolyásos nemzetekre is kezd odafigyelni a bizottság. Nehéz megérteni viszont, hogy Anna Ahmatova vagy Virgina Woolf miért nem kapott soha díjat.

Virginia Woolfot jelölték ugyan, ám nem kapta meg a díjat. Helyette 1938-ban Pearl S. Buck amerikai írónő vehette át a kitüntetést: ma már kevesen ismerik a nevét, bár Az édes anyaföld című regénye a maga korában bestseller volt. Virginia Woolfhoz mégsem mérhető az irodalmi teljesítménye.

Hogy mit hoz a jövő, még bizonytalan, de egyet tudunk: az utóbbi években biztos befutóként Margaret Atwoodot emlegették; sokak szerint a A szolgálólány meséje világszerte ismert és elismet írója lehet nagy eséllyel a következő győztes.

irodalom Nobel-díj Irodalmi díj kultúra Svédország botrány szexuális erőszak kiszivárogtatás Svéd Akadémia Alfred Nobel Winston Churchill Margaret Atwood starlight

Alice Munro

Az Új Akadémia és az alternatív irodalmi Nobel-díj

A Svéd Királyi Tudományos Akadémián kitört botrány több mint száz svéd írót, színészt, újságírót és más kulturális szereplőt sarkallt arra, hogy megalakítsa az Új Akadémiát, amely a Nobel-díjak átadásával egyidejűleg, a megszokott rend szerint odaítéli saját, alternatív Nobel-díját az irodalom terén.

Az Új Akadémia úgy tervezi, hogy októberben adja át az alternatív irodalmi Nobel-díjat. A svéd értelmiségi csoport a Svéd Akadémiát megrázó botrány miatti tiltakozásnak szánja az alternatív díj odaítélését - adta hírül a The Guardian című brit napilap.

"Azért alapítottuk meg az Új Akadémiát, hogy emlékeztessük az embereket: az irodalomnak és a kultúrának a demokráciát, az átláthatóságot, az együttérzést és tiszteletet kell hirdetnie privilégiumok, arrogáns előítéletek vagy szexizmus nélkül "

- fogalmaztak közleményükben, majd hozzátették: az Új Akadémia fontosnak tartja, hogy a világ legjelentősebb irodalmi elismerését 2018-ban is átadják.

irodalom Nobel-díj Irodalmi díj kultúra Svédország botrány szexuális erőszak kiszivárogtatás Svéd Akadémia Alfred Nobel Winston Churchill Margaret Atwood starlight

A testület olyan írót keres, aki „a világban élő emberek” történetét meséli el, szemben a Nobellel, amelynek hagyományai szerint olyan írót tüntetnek ki évről-évre Alfred Nobel végrendelete értelmében, „aki az irodalomhoz a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá”.

A zsűri, amelyet Ann Palsson szerkesztő vezet, és amelynek munkájában Lisbeth Larsson, a Göteborgi Egyetem professzora és Gunilla Sandin könyvtáros is részt vesz, októberben hirdeti ki a díj nyertesét. 

"A díjjal tiltakozásunknak adunk hangot. Meg akarjuk mutatni, hogy a komoly kulturális munkának nem kell kényszerítés, szabálytalanságok vagy visszaélések között folynia"

- idézte a szervezet közleményét a The Guardian. A testület egyúttal azt is bejelentette, hogy december 11-én, egy nappal a díj ünnepélyes átadása után az Új Akadémia feloszlik.

irodalom Nobel-díj Irodalmi díj kultúra Svédország botrány szexuális erőszak kiszivárogtatás Svéd Akadémia Alfred Nobel Winston Churchill Margaret Atwood starlight

Alfred Nobel végrendelete