A bemutató idején igazán formabontónak számított itthon már maga a műfaj is, hiszen a rock- és popzene a hagyományos színházzal egyesült az Isván, a királyban. De nemcsak előadásmódja volt különleges. Mi történt a színfalak mögött? Miért volt csalódott Varga Miklós? Hogyan kapta vissza útlevelét Nagy Feró? És mit tett Vikikdál Gyula, mikor halott Koppányként egy hangya mászott a hátán? Így készült István, a rockoperák királya. 35 éve, augusztus 18-án mutatták be.

kultúra rockopera kulisszatitkok Szörényi Levente Bródy János Koltay Gábor Nagy Feró Vikidál Gyula Csíksomlyó történelem history sztárok I. István király

Koltay Gábor rendező az 1970-es években ismerkedett meg Szörényi Leventével. 1980-ban dokumentumkönyvet jelentetett meg Szörény-Bródy címmel, majd koncerfilmet forgatott a legendás Illés-zenekarról, melynek tagjai hét év mosolyszünet után a film kedvéért álltak újra össze. A koncertet egymillióan látták.

A sikeren fellelkesülve a Budapest Filmstúdió vezetője, Nemeskürty István irodalomtörténész 1983 elején felvetette, hogy a "győztes csapat" - a Jézus Krisztus Szupersztár mintájára - készítsen Szent István királyról rockoperafilmet. A zenét Szörényi Levente szerezte, a szöveget pedig Bródy János írta Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája alapján.

kultúra rockopera kulisszatitkok Szörényi Levente Bródy János Koltay Gábor Nagy Feró Vikidál Gyula Csíksomlyó történelem history sztárok I. István király

Koltay Gábor rendező és a szerzőpáros: Bródy János és Szörényi Levente

Egy igen hosszú alkotási folyamat eredménye az István, a király, amelyről Szörényi így mesélt Koltay Gábor jubilemumi könyvében: 

"Az Illés és a Fonográf együttes határmezsgyéjén fogalmazódott meg a gondolata, 1970-71 körül. Bródy János, Boldizsár Miklós és én elkezdtünk azon morfondírozni, vajon tudnánk-e színpadi művet írni. Zeneszerzőként egészen biztos voltam abban: maga a műfaj alkalmas arra, hogy komolyabb drámai tölteteket hordozzon.

Ebben az is megerősített minket, hogy Amerikában akkor mutatták be a Jézus Krisztus Szupersztárt. Valahogy meghallgattuk egy becsempészett lemezen, és teljesen egyértelművé vált, hogy igazunk van. Két téma merült fel: egyrészt az ezredforduló, a kereszténység felvétele, István, Koppány és az utódlás, másrészt Attila és a hunok története."

Azt pedig mindannyian tudjuk, hogy jó döntés volt az előbbit feldolgozni.

kultúra rockopera kulisszatitkok Szörényi Levente Bródy János Koltay Gábor Nagy Feró Vikidál Gyula Csíksomlyó történelem history sztárok I. István király

A darab minden alkotó pályáján mérföldkőnek számított

Mivel a Filmfőigazgatóság nem támogatta az elképzelést, és a Magyar Hanglemezkiadó Vállalat igazgatói sem hittek a produkcióban, elapadt az anyagi támogatás. Nemeskürty ekkor találta ki, hogy - akárcsak A koncertnél - a film alapját egy színpadi előadás képezze.

Először a Népstadionban próbáltak, utána az Óbudai Amfiteátrumban - már a plakátokat és a jegyeket is kinyomtatták ezzel a címmel -, de a "műemléki felügyelőség nevében titokzatos kezek ismét megakadályozták a végleges engedély megadását" - idézi Majoros József tanulmányát Koltay Gábor az István, a király 1983-2008 című emlékkönyvében.

Így jutottak el a városligeti szánkózódombhoz. A legenda szerint ezt a helyet azóta nevezik Királydombnak, bár a korabeli újságok már a bemutató előtt is így emlegették. Valószínűleg egy stábtagtól terjedt el az új név, és került be a közbeszédbe.

kultúra rockopera kulisszatitkok Szörényi Levente Bródy János Koltay Gábor Nagy Feró Vikidál Gyula Csíksomlyó történelem history sztárok I. István király

Harmincöt évvel ezelőtt, 1983. augusztus 18-án a Királydombon tartották az ősbemutatót

Az operatőr Andor Tamás ötlete volt, hogy a színészek a dombokon játsszanak, a közönség pedig lentről lássa őket. "Rövid morgolódás" után még a koreográfus Novák "Tata" Ferenc is elfogadta, hogy a kétszáz naptáncos a sík terep helyett a meredek domboldalon mozog majd. 

A próbákat egyre több érdeklődő figyelte, a társulat köré kordont kellett vonni. Az eredetileg néhány száz fő előtt tervezett bemutató, és a közönség nélküli főpróba helyett végül hatszor mutatták be a darabot augusztusban, a nézőket tízezer ülőhely várta, de ültek a fákon és a díszletek tövében is. A finálékat félórás vastapsok követték.

A csapat viszont a legnagyobb eufória közben sem téveszthette szem elől az elsődleges célt, a filmet. Több jelenetet újra kellett venniük az előadáok után. "Egy sikertől fáradt gépezetet kellett éjszakáról éjszakára újból lendületbe hoznunk" - fogalmaz a könyvben Andor Tamás.

kultúra rockopera kulisszatitkok Szörényi Levente Bródy János Koltay Gábor Nagy Feró Vikidál Gyula Csíksomlyó történelem history sztárok I. István király

Andor Tamás operatőr ötlete volt, hogy a színészek a dombokon játsszanak

HIMNUSZ ÉS TRIKOLÓR

Koltay Gábor a magyar színháztörténetben először léptette fel együtt a rockzene aktuális csillagait és a neves prózai színészeket, például Vikidál Gyulát, Deák Bill Gyulát, Schuster Lórántot, Szakácsi Sándort, Sörös Sándort, Balázs Pétert, Hűvösvölgyi Ildikót és Berek Katit

Nagy Feró meghívása bátor döntésnek számított, mert a Beatrice vezetőjeként akkoriban a színpadon csirkét daráló közellenségnek állították be. A premier utáni ünnepi fogadáson viszont még a belügyminiszternek is bemutatták. Feró elé állt és megkérdezte:

"Belügyminiszter elvtárs! Nekem miért nincs útlevelem?"

Néhány hét múlva visszakapta az okmányt.

"Nem kell olyan Isten, aki nem tud magyarul..." Nagy Feró a bemutató után visszakapta az útlevelét

"A főpróba előtti délutánon (…) Koltay Gábor arról álmodozott, hogy a darab végén be kellene játszani a Himnuszt - emlékezik Feró a Boldog szép napok című könyvében. - Nagyon nagy merészségnek tűnt, mert eddig a Himnuszt csak akkor lehetett énekelni, ha K. Állambácsi azt mondta: most. És akkor mi rázendítettünk. Na de itt most nem mondta, és tudtuk, ha kultúra rockopera kulisszatitkok Szörényi Levente Bródy János Koltay Gábor Nagy Feró Vikidál Gyula Csíksomlyó történelem history sztárok I. István királymegkérdezzük Beszary kulturális vezető elvtárstól, azt fogja mondani, hogy inkább nem. Gyakorlott ellenállóként azt javasoltam, a főpróbán biggyesszük a darab végéhez. Ha szólnak az elvtársak, hogy ejnye-bejnye, majd azt kell mondani, hogy csak kipróbáltuk, illik-e a darabhoz."

A Himnusz és a domb horizontján kifeszített, szalagszerű trikolór zászló végül frenetikus hatást keltett, a közönség sírt, énekelt, gyertyákat gyújtott. Ám a szimbólumok használata utólag megosztotta a közvélyeményt: míg az egyik tábor felesleges giccsnek érezte őket, a másik úgy gondolta, ritka alkalom, hogy fiatalok tízezrei ilyen intenzíven átéljék a magyar nemzethez való tartozásukat. A filmváltozatból Koltay Gábor végül elhagyta a Himnuszt.

"A filmet ugyanis nem csupán a mozikban, díszelőadásokon fogják bemutatni - foglalta össze a rendező érveit egy kritikus. - Játszani fogják kis füstös, utánjátszó helyeken tizedik, tizenötödik héten is. Ne tegyük ki annak, hogy közben álmos jegyszedő nénik a függönyt húzogassák, a sietősebbek a ruhatárba törtessenek, kabátba cihelődjenek."

kultúra rockopera kulisszatitkok Szörényi Levente Bródy János Koltay Gábor Nagy Feró Vikidál Gyula Csíksomlyó történelem history sztárok I. István király

"Ha szólnak az elvtársak, hogy ejnye-bejnye, majd azt kell mondani, hogy csak kipróbáltuk, illik-e a darabhoz"

RÁSZÁLLT A SZABAD MADÁR

"Az egész darab többek között arra volt jó, hogy a különböző félrevezető történelemleckék, a különböző agyonmanipulált politikai ideológiák után végre valamiféle őszinte, átélhető nemzettudata legyen annak a néhány tízezer embernek, aki ott könnyekre fakadva egyféle katarzisban föloldódott" - mondta egy interjúban Vikidál Gyula, aki a szerepéhez könyveket, tanulmányokat is olvasott Koppányról.

A kritikusok külön dicsérték, hogy a mű végén a kínpadra feszítés és felnégyelés helyett a pogány vezér szimbolikus képpel, a táncosok által négyfelé szakított véres lepellel középről tűnt el, és a kegyetlen leszámolást csak vörös szalagok jelezték.

"Hát ott semmi dolgom nem volt, csak a levegővétel - felelte az énekes, amikor a jelenetről kérdezték. - Egyszer egy hangya elkezdett mászni a hátamon, de nem mozdulhattam meg."

kultúra rockopera kulisszatitkok Szörényi Levente Bródy János Koltay Gábor Nagy Feró Vikidál Gyula Csíksomlyó történelem history sztárok I. István király

Az ősbemutatón Vikidál Gyula alakította Koppányt

Koltay Gábor könyve feleleveníti a legendát is, hogy az István-láz idején egy élelmes kisiparos négyfelé szedhető Koppány-baba gyártásába kezdett.

Varga Miklós neve mára összeforrt István szerepével, pedig az ősbemutatón még csak a hangját kultúra rockopera kulisszatitkok Szörényi Levente Bródy János Koltay Gábor Nagy Feró Vikidál Gyula Csíksomlyó történelem history sztárok I. István királyadta Pelsőczy László néma játékához. Koltay nem vállalta az esetleges kockázatot, amit a színházi közegben akkor még járatlan előadó szerepeltetése jelenthetett volna. (A Rékát alakító színész-néptáncos Kovács Ottília pedig Sebestyén Márta hangján "énekelt".)

"Függetlenül attól, hogy óriási megtiszteltetés volt számomra, hogy bekerülhettem ebbe a darabba, a szívem mélyén mégis nagy csalódás ért" - tekint vissza Egy hang Európa szívéből című életrajzában Varga Miklós, de beszél a szép pillanatokról is.

A Felkelt a napunk dallamára hófehér galambok repültek ki egy ketrecből, és a bemutató végén, amikor Pelsőczy Lászlóval kéz a kézben meghajoltak, az összekulcsolt, föltartott kezükre rászállt az egyik madár.

"Végig ott ült, amíg a Himnusz szólt, a meglepetéstől és a meghatódottságtól mozdulni sem tudtunk."

Sértettsége csak akkor enyhült igazán, amikor később megkapta Koltay Gábortól a János, a vitéz főszerepét. Azóta az énekes sokszor megtestesítette István királyt is.

kultúra rockopera kulisszatitkok Szörényi Levente Bródy János Koltay Gábor Nagy Feró Vikidál Gyula Csíksomlyó történelem history sztárok I. István király

Varga Miklós, mint István király

BÁTOR SZEMBENÁLLÁS VOLT

"Árpád szabad népe nem tűr meg idegen zabolát" - zengett harmincöt éve augusztusban a Városliget, ahol az összegyűlt tízezrek közül sokan először érezhették át, mekkora erő rejlik a Himnuszban. 

A film 1984-ben készült el. "Az alkotók szándékától függetlenül kialakult valamiféle hangulat, miszerint akinek nem tetszik a film, az nem is lehet jó magyar ember (…) másrészról pedig, akinek tetszik, az egy kocsmai szintre süllyedt nacionalista" - írta Kardos G. György.

A "kritikuspárbajok" idején Gémes György, a Corvin filmszínház vezetője a fanyalgók figyelmét arra hívta fel, hogy tíz év viszonylatában náluk az István, a király a negyedik legnézettebb film volt; az ABBA, a Csillagok háborúja és a Ben Hur után.

kultúra rockopera kulisszatitkok Szörényi Levente Bródy János Koltay Gábor Nagy Feró Vikidál Gyula Csíksomlyó történelem history sztárok I. István király

1983, Városliget 

Az Istvánt azóta számtalan helyen, számtalan szereposztással előadták, és 35 év után sem kopott a népszerűsége. Az alkotók útjai különváltak, a darabot később rendezte Szikora János és Alföldi Róbert is. Koltay Gábor pedig rendszeresen visszatér a magyar történelem nagy formátumú alakjaihoz és fontos eseményeihez, például Trianonhoz vagy a honfoglaláshoz.

Erdélyben először 20 évvel az ősbemutató után, 2003 júliusában mutatták be az István, a királyt. Csíksomlyón 350 ezer néző látta az előadást, amelynek végén a magyar himnusz után felcsendült a székely himnusz is.

kultúra rockopera kulisszatitkok Szörényi Levente Bródy János Koltay Gábor Nagy Feró Vikidál Gyula Csíksomlyó történelem history sztárok I. István király

Erdélyben felcsendül a székely himnusz is

Bródy János néhány éve, mikor a múlhatataln siker titkáról kérdezték, így felelt:

"Egyre inkább úgy érzem, hogy ebben a rockoperában súlyosan benne van a magyar történelem egyik legfájóbb konflikutsa, ezért attól félek hogy az a darab minden időben aktuális. Számomra a haza és a haladás fogalmának örök szembenállásáról, egymásnak feszüléséről szól."

Az István, a király 1983-as katarzisa és azóta tartó népszerűsége nem ismételhető meg, mert ahhoz az akkori politikai körülmények is kellettek, azaz, hogy valami ellenére jöjjön létre a produkció. A mai középgeneráció vagy az annál idősebbek pontosan tudják, mit jelentett a "Kárpátok gyűrűjéből szállj fel, szabad madár" vagy "Nem kell olyan Isten, aki nem tud magyarul" sorok eléneklése.

"Kárpátok gyűrűjéből szállj fel, szabad madár"

"De hogyan lehet egy mai fiatalnak élményszerűen elmagyarázni, hogy Nemeskürty az akkor még létező Filmigazgatóság hivatalos, tiltó leirata ellenére vállalta a filmet? - teszi fel a kérdést a rendező. - Az ősbemutató egy meglehetősen bátor szembenállás volt az akkori elhallgatásra, sokfajta hazugságra is épülő történelemszemlélettel, s a végletesen elfojtott nemzettudattal kapcsolatban."

"Magunk sem voltunk biztosak abban, hogy az előadás után megtarthatjuk-e a következőket. A darab egyes jeleneteit, a próbák során mögöttünk egyre sokasodó érdeklődő előtt próbálni sem mertem. Ezeket késő éjjel - amikor az emberek már hazamentek - mertem csak beállítani… Ha az István, a király, teszem azt, az elmúlt harminc évben született volna meg, akkor is szép és emlékezetes rockopera gazdagítaná a hazai színházi életet, de megközelítőleg sem tapadna hozzá annyi érzelem, amely generációkon is átível."

"Felkelt a napunk, István a mi urunk. / Árad a kegyelem fénye ránk. / Hálás a szívünk, zengjen az örömünk, / Szép Magyarország, édes hazánk!"

Az idézetek Koltay Gábor: István, a király 1983-2008, Nagy Feró: Boldog szép napok és Varga Miklós: Egy hang Európa szívéből című könyveiből származnak.