Egy felnőttől elvárja a környezete, hogy éretten reagáljon a problémákra, ne kapjon azonnal dührohamot, ne törjön ki éktelen veszekedés, ha valami nem úgy alakul, ahogy eltervezte. De mit tehet, akinek a szerelme harminc fölött sem nőtte ki a hisztis viselkedést? Dr. Szeifert Noémi pszichológust, állandó szakértőnket kérdeztük, ő mit gondol a jelenségről, hogyan lehet együtt élni egy hisztis férfival?
AMIKOR A FÉRFI A HISZTIS
Patrícia és Gergő öt hónappal ezelőtt ismerték meg egymást. Ám a kezdeti boldogság hamar tovaszállt…
- Nagyon meglepődtem, amikor először láttam őt kiakarni - meséli a harminckét éves nő a vele egyidős Gergőről. - Meghívott vacsorázni, de a helyszínen kiderült, hogy az étterem zárva van, és már máshol sem kapunk szabad asztalt. Hazafelé még csak morgott de amikor megérkeztünk hozzá, és ráeszmélt, hogy üres a hűtő, ő pedig éhes, döhöngeni kezdett, és a falat rugdosta, mint egy kisgyerek.
Én csak álltam ott, egyszerre volt ijesztő és nevetséges a látvány. Tanácstalan vagyok, nem tudom, mit tegyek, mert egyébként egy vonzó, humoros férfi, de borzasztóan gyerekesen tud viselkedni. Azóta több ehhez hasonló eset is előfordult, úgyhogy megfodult a fejemeben, hogy talán szakítanom kellene vele…
NAGYKORÚ GYEREK
Szakértőnk, Dr. Szeifert Noémi pszichológus szerint felnőtteknél sem ritka, hogy valaki a legkisebb problémára is túlzott indulattal reagál.
- Ezt egy személyiségzavar okozza - kezdi a szakértő. - Indulatkezelési problémáról van szó, amit a fáradtság, a szégyen, a frusztráció vagy a stressz egyaránt kiválthat, de a végeredmény ugyanaz: az illető szélsőségesen fejezi ki a haragját.
Ez a probléma gyerekkorban kezdődik, például ha a kicsinek mindig elnézték ezt a viselkedést, vagy azt látta, hogy a szülei is ebben a stílusban vitáznak.
A legtöbb ember egyébként nem hisztizik bárhol. Vannak, akik a munkahelyükön csendesen viselkednek, és csak otthon válnak házsártossá. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a személyiségen is sok múlik, például az extrovertáltaknak gyakrabban vannak ilyen kitöréseik.
NEM CSAK NŐKET ÉRINT 
Sokan gondolják, hogy a hiszti tipikus feminim viselkedés, Dr. Szeifert Noémi szerint azonban a férfiaknál is gyakori.
- Azért alakulhatott ki ez a sztereotípia, mert a két nem eltérően mutatja ki a dühét - magyarázza a szakember. - Míg a nők verbálisan, sírva fejezik ki a problémájukat, addig a férfiak rácsapnak ököllel a falra, vagy bevágódnak a kocsijukba, és dühösen tesznek egy kört a háztömb körül. Ami pont ugyanolyan hiszti, mint amit a nőknél annak nevezünk.
LETŰNT KOROK MÓDSZEREI
- A viktoriánus korban a hisztériát jellemzően női betegségnek tartották, és a korabeli orvosok a női szervek, például a méh rendellenességét gyanították mögötte - magyarázza szakértőnk.
- Ma már furcsának tűnhet, de a hisztéria kezelésére találták fel az első vibrátorokat, amelyeket orvosi eszközként alkalmaztak, hiszen akkoriban még gyógyászati készüléknek minősültek.
Ráadásul akkoriban a hisztérikus hölgyeket gyakran ispotályba, azaz kórházhoz hasonló egészségügyi intézménybe vagy elmegyógyintézetbe vitték, és akár le is kötözték őket a többségében férfi orvosok. Ezzel pedig még inkább erősítették a sztereotípiát, miszerint csak a nők lehetnek hisztisek. Pedig korántsem így van! - mondja a pszichológus.
MI A MEGOLDÁS? 
- A gyakori kiborulásokat a környezet egy idő után megelégeli, és a dühöngő személy elmagányosodik - folytatja a pszichológus. - Főleg, ha azt látja, hogy így általában eléri, amit akar, ezért a kitörések, mondhatni tudatossá válnak.
Sok esetben viszont a hisztiző felnőttre úgynevezett minirohamok törnek rá, és amikor lecsendesült, maga is szégyelli a viselkedését, ezért nem érdemes azonnal elfordulni tőle. Ha a párunkkal is ilyen történik, az énüzenetek segíthetnek.
Ezek olyan mondatok, amelyek világossá teszik számára, hogy mit érzünk a dühkitörései miatt, de közben nem őt hibáztatjuk.
Például mondjuk ezt: "Nekem nagyon fáj, amikor így viselkedsz!", de semmiképp sem azt, hogy "Feldühítesz, mikor ilyen ideges vagy, utálom, mikor így ki vagy vetkőzve magadból!", ahogy azt se mondjuk a tomboló férfinak, hogy ne idegeskedjen!
Később teremtsünk olyan helyzetet, amikor nyugodtan elmondhatja a problémáját. Mutassuk meg neki, hogy a féktelen haragot át lehet kódolni bizalmas beszélgetéssé, és mi ezt várjuk tőle, nem az érzelmei elfojtását.
A humor és a relaxációs gyakorlatok is segíthetnek, de ezek nem válnak be, amikor valaki épp ideges, inkább terápiaszerűen kell őket gyakorolni - mondja a szakember.
Fotók: Pixabay
